A meteorológusokon kívül ki asszociálna záporra egy fejre állított háromszögről, a közepesen felhős égre egy félig színezett körről? Hosszú sora van annak, ahogy kialakultak a mai, közérthetőbb ikonok az időjárási jelenségek kifejezésére, és még ma is vannak félreérthető szimbólumok. Mit jelent például a felhő a mögüle kikacsintó nappal és az aláhulló csapadékkal: záport vagy a változó napi időjárást?

Vajon a tavasz hátralevő része is ennyire hektikus lesz? Sose jön el a tartós meleg, amikor már nyugodt szívvel kitehetnénk a muskátlis balkonládákat? Íme a meteorológus válaszai.

Miért fúj a szél erősebben a hegyekben, és miért fúj különböző irányokból? A válasz kemén fizika, de segít megérteni azt a módszert, amivel sajgó ízületek és meteorológiai modellek nélkül is megjósolhatjuk a várható időjárást – pusztán a felhők mozgásából. A cikk végén azt is megmutatjuk, milyen az úgynevezett meteorológus humor.

Nem lesz nehéz elfelejteni a mögöttünk hagyott három téli hónapot. Történelmi időjárási eseményt szerencsére nem könyvelhetünk el, az átlagok viszont jól illeszkednek a klímaváltozás trendjébe. Van azonban két dolog, aminek örülhetünk – az biztos, hogy nem a jövő heti időjárás az, mert a március hozza a formáját.

Végre itt a tavasz, végre megérezhettük a nap melegét, és ezen felbuzdulva nagy erőkkel megindult a virágzás is. Igen ám, de ahogy előfordultak 15-20 fokos értékek napközben, úgy mérhettünk -3, -6 fokot is hajnalban, márpedig ez akár végzetes is lehet a gyümölcsösökre nézve. Melyek a legveszélyesebb időjárási helyzetek, és hogyan védekezhetünk ellenük?

Ma még sok gondot okoznak a villámok, de eljöhet az idő, amikor villámhárító helyett lézernyalábok terelik jobb útra őket. Kutatóknak először sikerült bizonyítékot szerezni a módszer hatásosságára egy svájci hegy tetején. A lézernyalábbal egy néhány méter hosszú, alacsony sűrűségű folyosót hoznak létre a levegőben, ahol a gázt ionizálják és plazma állapotba hozzák – ez a folyosó aztán meginvitálja a villámokat.

A múlt szombati tömegbaleset óta sok szó esik arról, hogy hogyan kerülhető el a tragédia megismétlődése, de felmerült a felelősség kérdése, még a meteorológusok szerepe is. Azt már napokkal előre lehetett tudni, hogy viharos széllel járó hidegfront érkezik, de mire elég az előrejelzés, mi a meteorológiai figyelmeztetések és riasztások szerepe? Arról is szó esik cikkünkben, hogy a szélerősségen túl meg lehet-e jósolni a szél által okozott veszélyeket is.

Hogyan alakulnak ki a barátságos gomolyfelhők, és mikor aggódhatunk, hogy vihar közeledik? Mire utal a fátyolfelhők jelenléte, és miért depresszív a rétegfelhő? A héten rengeteg felhőt látunk majd az égen, ez kitűnő alkalom a megismerésükre. 

Hova költözzön a magyar? Ha patrióták vagyunk, akkor erre az a válasz, hogy sehova, legfeljebb határainkon belül. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy számos honfitársunk választ magának másik országot lakhelyül, és ki tudja, ha a klímaváltozás elfajul – márpedig nem sokat teszünk ellene –, akkor erre a mostaninál jóval többen kényszerülhetnek. 

A ciklonok családfája szerteágazó, és ahogy az lenni szokott, fura szerzetek is vannak köztük. Az egyik ilyen a „medikán”, ami egy sokáig mellőzött, mára viszont igen komolyan vett tagja a társaságnak. Azt pedig, hogy miért érdemes vele foglalkozni, jól indokolja, hogy az elmúlt napokban kiadós havazást okozott – Mallorcán.

Legutóbbi tavaszváró cikkünkben még azt írtuk, nagyon homályos a kép a márciusi időjárással kapcsolatban. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, sok új számítás látott napvilágot, és csökkent a bizonytalanság is, így érdemes megnézni, milyen időt tartogathat a harmadik hónap.

Az elmúlt napokban azzal volt tele a világsajtó, hogy Velence „kiszáradt”. De mégis hogyan tűnhet el a város alól a víz, miközben az gyakorlatilag a tengerre épült? Az okokat a média egy jelentős része a klímaváltozásban, az aktuális időjárási helyzetben és az árapály jelenségben találta meg. Tényleg csak ennyi volna? És ez mennyire megszokott? Bemutatjuk, mi igaz a Velence kiszáradásával kapcsolatos hírekből és mire számíthat Európa egyik legkülönlegesebb városa, amely 118 szigeten áll. 

Nálunk már-már eseményszámba megy, ha esik egy kis hó, de vannak a világnak olyan tájai, ahol az a ritka, ha nem esik néhány méter akár egy hétvégén. 

A kormányzati operatív törzs 2022. augusztus 20-án nem sokkal dél után lefújta az estére tervezett ünnepi tűzijátékot. A döntést azzal indokolták, hogy viharra lehet számítani a főváros térségében. A zivatar azonban elmaradt, mire Palkovicsi László akkori miniszter – aki bár az operatív törzs aznapi ülésén nem vett részt, és állítása szerint tűzijátékra sem szokott járni – kirúgta az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőit. Azóta kiderült, hogy az egészen rövid távú előrejelzések aznap végig jól működtek, de az operatív törzs végül nem ezek alapján hozta meg a döntést. 

Ma már maximum csak szomorúan csóváljuk a fejünket, amikor azt halljuk, hogy egyre ramatyabbak a téli szezonok, ráadásul nemcsak nálunk, hanem az Alpokban is. És ha azt mondanánk, hogy ez a mélyrepülés példátlan az elmúlt legalább 600 évben? Arra talán már a klímaszkeptikusok is felkapják a fejüket. Hogy mer valaki ilyet állítani, és mit jelent ez egyáltalán a jövőre nézve?

Az idegen bolygók gyarmatosítása érdekes téma, az emberiség elköltöztetéséről szóló radikális terveket a klímaváltozás teszi egyre aktuálisabbá. Ám nem mindegy, hogy azon a kiszemelt bolygón, ahová szeretnénk(?) az emberi fajt átköltöztetni, milyen a légkör. Ráadásul ahogy mindjárt kiderül, jobb, ha nem erre a költséges, sci-fibe illő megoldásra bízzuk az emberiség jövőjét.

Röviden azért, mert jelenleg lehetetlen, és ez még sokáig így is marad. De vajon mi ennek az oka, és van-e remény, hogy a tudomány jóslatai valaha megakadályozzák a törökországihoz hasonló tragédiákat? Mi köze van a rengéseknek az állatokhoz, és előfordulhatna Magyarországon is pusztító földrengés, vagy nagyobb eséllyel tör ki a Badacsony? Most mindenre választ kaphat.

Nem hóvihar, nem ónos eső és nem is az aszály jelenti most a legnagyobb veszélyt az egészségünkre, hanem egy jóval megszokottabb, ugyanakkor cseppet sem kíméletesebb jelenség, ami nem más, mint a légszennyezés. Budapesten egy felnőtt napi 3 cigarettának megfelelő mennyiségű szennyezőanyagot szív be, de vidéken sem jobb a helyzet. Egyéni szinten is sokat lehet tenni azért, hogy megvédjük magunkat, de az állam még többet érhetne el néhány célzott intézkedéssel. 

Van egy nem is túl magas hegy a tengerentúlon, amely néhány egészen elképesztő időjárási rekordot tudhat magáénak. Mi ez a hely, és miért ilyen egyediek ott a körülmények?

Az idei tél szempontjából túlestünk néhány fontos momentumon. Miután beléptünk az utolsó harmadba, a magyar medve és az amerikai mormota is megtették tétjeiket a tél tartósságára vonatkozóan, majd átgázolt egy ciklon hazánkon, hogy elhozza nekünk az igazán fagyos időt. Igyekszünk választ adni néhány kérdésre, ami ilyen körülmények között felmerülhet az olvasóban.

Bizonyára kevesen hallottak még az Európai Középtávú Előrejelző Központról, noha a telefonunkra pillantva mindennap élvezhetjük áldásos tevékenységét. Az egyre pontosabb időjárás-előrejelzéshez egyre nagyobb gépek kellenek, az európai központé akkora, mint egy tornaterem, egymillió processzor van benne, amelyek egyetlen másodperc alatt 30 billiárd (milliószor milliárd) számítást képesek elvégezni. Mindezt azért, hogy már 4 napra előre megközelítőleg pontos előrejelzést adhassanak a meteorológusok. 

Havas-jeges ítéletidő az Egyesült Államokban, rekordmeleg Európában. Így indult az év az atlanti térségben, és bár az már jól látszik, hogy a rezsi szempontjából összességében kegyes volt hozzánk ez a szezon, sokakat érdekel, visszanyal-e még a fagyi, hoz-e igazán hideg időt a tél utolsó hónapja.

A műholdaknak hála nem csak az időjárás előrejelzések válnak pontosabbá, de arról is tisztább képet kapunk, milyen mértékben változtatjuk meg magunk körül a világot. A NASA friss tanulmányából kiderül, befolyásunkat nem szabad lebecsülni, hiszen hamarosan akár az amazonasi esőerdőket is kiszáríthatjuk, aminek katasztrofális következményei lehetnek.

A tavalyi rekordmeleg és aszályos év után, más sem hiányzott, mint egy szokatlanul enyhe tél. Pedig ez a helyzet, és bár csapadékból azért jut bőven, a fagyok hiányának nagyon komoly következményei lehetnek. Túl azon, hogy olyan fák rügyeznek, amelyeknek nem nagyon kéne még, könnyebben telelnek át a kórokozók és a mezőgazdaság által kártevőként azonosított fajok. Vagyis hiába lesz bőségesebb a termés, ha így is elpusztítják. A rossz hír, hogy erről mi, emberek tehetünk, a még rosszabb pedig, hogy azonnal cselekedni kéne, hogy legalább a mostani, enyhe teleket okozó helyzet ne romoljon tovább.

Óriási kígyózó szélcsatorna futja körbe a Földet, amelyről az emberiség sokáig semmit nem tudott, mára viszont alapvető jelentősége van az időjárás-előrejelzésben és a repülésben egyaránt. Ha érdekli, miért rövidebb a légi út a London-Budapest vonalon, mint visszafelé, vagy arra kíváncsi, mi az igazi téli idő záloga, íme a válaszok.

A gépesítés, a jóléti államok kiépülése és a technika fejlődése lehetővé tette, hogy a háztartásokat elárasszák a hűtőgépek, és csak később derült ki, hogy mekkora pusztítást okoznak a Föld védőpajzsában. Minden jel szerint ezt sikerül megoldani: szerencsére az előző évszázad végén még nem volt olyan befolyásos ózonlyuktagadó közösség, amely tömegesen fordította volna szembe az embereket e céllal. A klímaváltozás megfékezése sajnos ennél nagyságrendekkel nehezebb feladat.

Egy immár közel 90 éves történetet elevenítettek fel amerikai kutatók, akik egy eddig csak részben ismert jelenség lelkivilágát tárták most elénk. A múlt század harmincas éveiben az ökológiai ismeretek hiánya és az aszály együtt olyan körülményeket hoztak létre, aminek hatását még a Távol-Keleten is nyögték. Meteorológiai oknyomozó időutazás következik.

Ha úgy érezte, eddig is szinte egymást érték az időjárási frontok, nos, nem tévedett, de a természet erre is simán rá tud tenni egy lapáttal. Ember legyen a talpán, aki követni tudja, hány ciklon éri el hazánkat a hét során, így aki frontérzékenynek tartja magát, ne is olvasson tovább!

Az éves globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti szintet a tavalyi évben, és meg is volt ennek a böjtje. Vízhiány lépett fel, az apadó folyókra épült vízerőművek és hűtővíz híján az atomerőművek nem tudták kielégíteni a megnövekedett energiaigényt. Rekordok dőltek, Európa negyede tűzveszélyes volt.

Egyes körzetekben két nap alatt közel egyhavi csapadékmennyiség áztatta a földeket, máshol meg a kéthavi mennyiség is összejött. A meteorológusok számítottak erre, de ilyenkor azért az előrejelzésekben mindig nagyobb a bizonytalanság, mivel egy hullámzó front áll a háttérben. Miért van ez így, és egyáltalán milyen hullámzásról van szó?

Porzó talaj, perzselő napsütés, bozóttüzek. Először ezek a jelenetek jutnak eszünkbe, ha az Egyesült Államok nyugati partvidékének időjárási szélsőségeiről van szó. Ez azonban nem mindig van így: az elmúlt napokban a természet átesett a ló túloldalára, és egy gigantikus vízágyúval vette célba Kalifornia államot és környékét. Nem először.

A hómentes karácsony nem is igazán lepett meg minket, de akkor még nem tudtuk, hogy az még csak a kezdet. Az óév utolsó, valamint az új év első napjaiban Európában tucatszám küldte nyugdíjba a korábbi hőmérsékleti rekordokat a „hőhullám”, amelyet a szakértők is példátlannak neveznek a kontinens klímatörténelmében. Közben az Egyesült Államokban is visszavonulót fújt a tél.

Az idei év bővelkedett a szélsőséges időjárási eseményekben. Ezúttal minden korábbinál egyértelműbben törte ránk az ajtót a klímaváltozás. Olyan, Magyarországon csak a hírekben látható eseményekkel kellett megbarátkozni, mint a szűnni nem akaró erdőtüzek, és a végleg kiszáradó tavak. A történelmi aszály ráadásul rekordgyenge termést is hozott, ami a jövő évre is komoly hatással lehet. Íme az időjárás szomorú „legjei”. 

Ennek azonban még korai lenne örülni. Az adatok azt mutatják, hogy olyan események következnek a sztratoszférában, ami ismét szélsőséges időjáráshoz vezethet. 

Küzdelmes év áll mögöttünk, és ez épp úgy igaz az időjárásra, mint az élet más területeire. Aszály, melegrekordok, felhőszakadások, végül pedig egy tavaszias karácsony – nem maradtak üresek a meteorológiai évkönyvek. Most, hogy már nyakunkon az új év, és várhatóan nagy meglepetések már nem érnek, annak járunk utána, hogyan muzsikáltak idén az időjósló népi megfigyelések. Mátyás, Sándor, József, Benedek, no meg Medárd és libák. Rengeteg hiedelmünk van, így most csak a legismertebbekre szorítkozunk. 

Ne most szervezzünk szánkózást az ünnepek idejére. Az előrejelzések alapján ugyanis sokkal nagyobb szükségünk lehet az esernyőre. Jó hír viszont, hogy egyáltalán nem lesz hideg, ami a nem csak a rezsiszámláknak kedvez, hanem a szabadtéri programoknak is. 

A bolygó csaknem harmadát borító óceán már hosszú idő óta ugyanabban az állapotban nyugszik, azonban semmi sem tart örökké. A mérések és az előrejelzések is nagyléptékű átalakulásokat sejtetnek, amelynek hatását már 2023-ban is érezhetjük – de vajon mit jelent ez hazánkra nézve? 

Kemény fagyok, havazás, hófúvás is előfordult már az idei télen, így a fehér karácsonyra várók némi reménykedéssel tekinthettek a jövőbe. Most, hogy a negyedik gyertyát is meggyújtjuk az adventi koszorún, és így látótávolságon belülre került az ünnep, nincs jó hírünk a hóimádóknak, de azoknak igen, akiknek máris elegük van a nagykabátból.

Néhány hónappal ezelőtt még 50 fokkal melegebb volt, mint ma reggel. Megdőlt a szezonrekord is, Borsodban -15,3 fokig süllyedt a hőmérséklet, a top10-be be sem lehetett kerülni -10 Celsius-foknál melegebb idővel. De milyen tényezőknek köszönhető a ropogós fagy? És meddig tart még ez a dermesztő hideg? Annyit mondhatunk, ha fázós, ne nagyon drukkoljon a havas télnek, mert könnyen lehet, hogy dideregni fog. 

Röviden: a konvergenciavonal. Allaga Tamás azért elmagyarázza bővebben és érthetően.

Vasárnap érkezik a szezon első jelentősebb havazása, mutatjuk a legfrissebb előrejelzéseket!

Amikor a több tíz kilométer magasan örvénylő, láthatatlan poláris örvény egyszer csak kettéhasad, akkor a sarkvidéki „mélyhűtő” ajtaja kinyílik, és a fagyos levegő elszabadul. Hamarosan épp ennek lehetünk szemtanúi.

Mostanság a szürke, egyhangú idő a jellemző, pedig nemrég még kétnaponta volt egy kiadós eső, felhős és napos időszakok váltották egymást, sőt, a szezon első havazásán is túlvagyunk. Az esőzést és a télies időjárást rendszerint mediterrán ciklonok szállítják hazánkba, és szinte borítékolható, hogy kapunk belőle a télen, így érdemes őket jobban megismerni.

Űrbéli napelemfarm oldaná meg az energiaválságot. Az elv pofonegyszerű: a műholdakon elhelyezett napelempanelek begyűjtenék a szűretlen napsugárzást, energiáját pedig a Föld felé továbbítanák. A grandiózus megoldásnak azonban számos akadálya van: a vele járó szennyezés, a pénz, és hogy fogytán vannak a szükséges alapanyagok.

A fagyok ugyan ritkák mostanság, cserébe viszont nappal sincs nagy meleg. A napi hőingás, tehát a minimum és maximum hőmérséklet különbsége igen kicsi, a legtöbb helyen mindössze 4-5 fok. Mi ennek az oka, és mikor jöhet változás?

A Gaia-elmélet szerint a Föld egy önfenntartó és önszabályozó rendszer, a kutatók pedig most még közelebb kerültek ennek bizonyításához. Kiderült ugyanis, hogy földtörténeti léptékben mérve nincsenek nagy kilengések a hőmársékletben, és a légkörbe kerülő széndioxidra megkötésére is van tuti módszere a bolygónak. Nem csoda, hogy a tudósok ezt megpróbálják lemásolni, egyelőre kevés sikerrel. Így viszont nem marad más, mint „Földanya”, de arra kár várni, hogy majd megment minket a klímaváltozástól és a természeti katasztrófáktól.

Katarban kezdetét veszi minden idők legmegosztóbb és legdrágább sporteseménye, amely mellesleg az ígéretek szerint az első karbonsemleges futball világbajnokság lehet. Mennyire reális ez egy olyan sivatagi országban, amelynek ráadásul szinte minden bevétele az olajkereskedelemből származik?

Finoman szólva is felemás sikerrel zajlik eddig a COP 27, az idei klímacsúcs. A küldöttek között olyan orosz oligarchák is vannak, akik az EU szankciós listáján is szerepelnek. Az már világosan látszik, hogy hiba lenne a politikusokra várni, átlagemberként viszont többet tehetünk a klímakatasztrófa elkerüléséért, mint azt esetleg gondolnánk. De mi közük van ehhez az időjárás-jelentőknek?

Az ország jó részén rég nem tapasztalt, furcsa jelenségnek lehettünk tanúi. Hosszú idő után ismét feltűnt egy különös, sárga, fénylő kör az égen. Szinte már a nevét is elfelejtettük, de azért dereng: ez bizony a Nap. Annak pedig, hogy most megint mindenhol láthatjuk, három oka van. Bemutatjuk őket.