Milyen idő lesz a Kárpát-medencében februárban? Már látni lehet a főbb vonalakat

Mivel a poláris sztratoszférikus örvény éppen szétesőben van, a gigantikus sarkvidéki hűtőszekrény ajtaja bármikor kinyílhat – a kérdés csak az, mindez hol történik meg.

Télen a sarkvidékek térségében, amikor ott egyáltalán nem süt a nap, erős lehűlés veszi kezdetét. Egy nagy, kiterjedt hideg légtömeg jön létre, amelyet a Föld forgása koronggá formáz, hasonlóan az agyagedény-készítő kezeihez. Ez a korong a magas légkörben, bőven a repülők utazómagassága fölött még szebben kirajzolódik, és nagyban befolyásolja a közeli kontinensek időjárását.

A korong széle hullámozhat, de többnyire megtartja formáját. Egészen addig, amíg egy a felszín felől érkező „rúgás” miatt meg nem inog. Ilyen rúgást általában egy erősebb ciklon vagy anticiklon okoz, és ez elég lehet ahhoz, hogy a korong két darabra essen szét. Ez a meteorológiai térképeken úgy rajzolódik ki, hogy a korábbi hideg helyén meleg pacát látunk – ilyenkor hirtelen sztratoszférikus melegedésről beszélünk. Ha ez megtörténik, annak jól ismert hatásai vannak az északi féltekén. Hatalmas hidegbetörések, hóviharok, máshol pedig extrém meleg periódusok.

Az egyetlen gond, hogy bár egy ilyen jelenség akár hetekkel is előrejelezhető, azt nehéz megmondani, hogy az adott évben melyik időjárási szélsőségre melyik térségben kerül sor.

Az már világosan látszik, hogy február elején bekövetkezik az említett sztratoszférikus melegedés, bár visszafogott kivitelben. A poláris örvény ugyanis nem esik teljesen szét, de így is két jól elkülöníthető régiót azonosíthatunk az előrejelzési térképeken. Az egészről most úgy tűnik, hogy Szibéria tehet, mert ott találunk a szokásosnál jóval magasabb, 20 fokos hőmérsékleteket a sztratoszférában, ami igencsak soknak számít (bár emlékezzünk meg róla, hogy a légkör ezen rétege az ózonpajzsnak köszönhetően egyébként is melegebb, mint az alatta húzódó troposzféra felső régiója).

Amikor ezeket a sorokat írom, a poláris örvény szép szimmetriája már a múlté, a folyamat elkezdődött. Az is egyre világosabbá válik, hogy a sarkvidéki hideg hol talál majd utat magának dél felé, tehát hol támad Tél tábornok, és arra is lehetne már fogadni, hogy hol lesz melegebb a szokásosnál. Tessék megtenni a téteket, aztán nézzük az oddsokat.

Ha fagy, orkán, hóvihar, akkor természetesen Észak-Amerika. Ha van még ország, ahol nem felejtették el, milyen az igazi téli idő, akkor az Kanada és az USA. A következő napokban biztosan megint kimutatja foga fehérjét a tél arrafelé, bár várhatóan a karácsonyihoz és a január elejihez hasonló hírekkel, amelyek kiterjedt áramszünetről és nyakig érő hóról szóltak, most nem találkozunk. A Nagy-tavakon átkelő hideg levegő ismét úgynevezett lake-effectet, azaz tó által kiváltott havazást okozhat majd az északi államokban. Ez az a tipikus helyzet, amikor a tó nedvessége és a fölötte található kevésbé hideg levegő találkozik a gyorsan áramló fagyos sarkvidéki légtömeggel, így aztán egymást követő intenzív hózáporok alakulnak ki, amelyek hamar maguk alá temetik a sokmilliós városokat. A következő egy hét könnyen lehet, hogy így telik majd, és ez várhatóan hatással lesz az európai ciklontevékenységre is. De vajon hogyan?

Miközben a poláris örvény szétesése Észak-Amerikában szinte mindig ilyen kemény téli időt von maga után, Európára nézve nehezebb átlagos következtetéseket levonni. Az elmúlt 30 év statisztikái szerint aktívabb ciklontevékenységgel számolhatunk, ami nyugaton, délnyugaton több csapadékot, északkeleten és a középső országokban pedig átlagon felüli, meleg időt jelent. Ez azonban csak a nagy átlag, sajnos jelentős eltérések vannak az évek között. 

A most rendelkezésünkre álló, friss hosszú távú, úgynevezett anomália-előrejelzések azonban úgy tűnik, erősíteni akarják a szabályt. 

Az előttünk álló 4 héten az átlagoshoz közeli, illetve annál valamivel melegebb lehet a Kárpát-medencében, és amit ennél is határozottabban állít a prognózis, hogy szárazabb lesz az idő.

A mediterrán ciklontevékenység úgy tűnik, alábbhagy, helyette inkább nyugat, északnyugat felől jöhetnek a frontok, de többnyire nem nagy csapadékkal. A legabnormálisabb időjárás Nagy-Britanniában, Skandináviában lehet, enyhe és esős időre számíthatnak, míg a Kelet-európai-síkságon és Törökországban egészen télies viszonyok köszönthetnek be – bár arrafelé azért ez eddig is előfordult. Érdekesség, hogy Törökországban a fentebb már említett lake effect havazás nem ismeretlen jelenség, annyi különbséggel, hogy nem egy nagy tó, hanem a Fekete-tenger biztosítja a hózáporok számára az üzemanyagot. 

Ha pedig hazánkra koncentrálunk, érdemes tisztázni, hogy az átlagos közeli, vagy annál valamivel melegebb idő még nem azt jelenti, hogy rövidnadrágban sétálhatunk odakint. Ez az év egyik leghidegebb időszaka, tehát az éjszakai fagyok még ilyen előrejelzés mellett is benne vannak a pakliban, az áramlási viszonyok pedig arra engednek következtetni, hogy az erős szél sem segít majd sokat hőérzetünkön. Ez a következő néhány nap során még mindenképp komoly tényező lesz, és legfeljebb a jövő héten van esély arra, hogy tartósan mérséklődjön a légmozgás.

Nyitókép: Kovács Károly / RTL