Most akkor hideg lesz a tél, vagy sem?

Idén télen nagy a tét, nem mindegy, mennyire kell majd fűteni, és mindehhez mennyi pénzre lesz szükség. Korábban ugyan írtunk már erről a témáról, de mostanában egymásnak ellentmondó riportok jelennek meg a témában, ezért a legfrissebb adatok alapján visszatérünk rá.

Van, ami biztos

Hosszú távú, több hónapos előrejelzéseket kétféleképp készíthetünk. 

• Egyrészt kiindulhatunk a légköróceán-rendszer aktuális állapotából, és azt figyelembe véve kereshetünk a múltban analóg helyzeteket. 
• Másrészt felhasználhatjuk a számítógépes valószínűségi előrejelző rendszerek adatait, amelyek jó esetben az előzőhöz hasonló, azt megerősítő eredményre jutnak. 

Bárhogy is legyen, Földünk aktuális állapotának ismerete döntő jelentőségű, ami egyáltalán nem könnyű feladat, főleg, ha a tengerekről van szó. Míg a híres mondás szerint az időjárás megváltoztatásához egy pillangó szárnycsapása is elegendő, addig vannak olyan hosszú távú folyamatok, amelyek jóval kiszámíthatóbban működnek – és ez a mi nagy szerencsénk és kapaszkodónk. 

Ezek a folyamatok az óceánokban játszódnak le, azok hőmérséklet-változásával és áramlásával kapcsolatosak. Ahhoz, hogy ezek a hatalmas víztömegek lehűljenek vagy éppen felmelegedjenek, rengeteg energia és annál is több idő szükséges. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy lendkereket. Ha egyszer elindul az egyik irányba, egy ideig arra is halad, nincs, ami megállítsa. Ebből következik, hogy ha kellő pontossággal ismerjük a világtengerek jelenlegi állapotát, akkor jó eséllyel azt is meg tudjuk becsülni, milyenek lesznek két-három hónap múlva. Márpedig ha ismerjük a Föld felszínének 71 százalékát borító kékség állapotát, akkor abból következtethetünk az azzal szoros kölcsönhatásban álló légkör hőmérsékleti és áramlási viszonyaira is. 

Amit most biztosan tudunk, hogy immár zsinórban harmadjára úgynevezett La Niña állapot alakult ki a Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli részein. Ez azt jelenti, hogy a szokásosnál erősebb passzátszelek Dél-Amerika partvidékeitől „elfújják” a meleg vizet, a helyére pedig a mélyből érkezik a hidegebb utánpótlás. Ennek a hőmérsékleti anomáliának jelentős és jól ismert befolyása van a világ időjárására (bár hozzá kell tennünk, lehetnek még eddig fel nem tárt összefüggések is). Szárazság Dél-Amerikában, áradások Ausztráliában, erdőtüzek az USA nyugati partvidékén – ezek mind gyakori és káros tünetek. 

Valószínűleg nem kell sokáig bizonygatni, hogy ez a hatás annál erősebb, minél közelebb vagyunk a forráshoz. Az említett három kontinensen jól bevált a recept, de Európa és Ázsia esetében már nincs ilyen könnyű dolgunk. Azt tudjuk, hogy a ciklonok és anticiklonok összefonódott áramlási rendszere miatt ránk is hatással van, de azt már esete válogatja, hogy éppen hogyan. Ez az oka, hogy az Egyesült Államok esetében jóval megbízhatóbb évszakos prognózis adható, amely ráadásul egészen jó területi bontásban érhető el. Ezzel szemben itt az öreg kontinensen inkább csak tapogatózunk a félhomályban.

Van, amire kár választ várni

Arról is többször írtunk már, hogy bár a hosszú távú előrejelzések is tudnak pontosak lenni, azok az átlagember számára mégis jellemzően használhatatlanok. Az egyik leggyakoribb kérdés, amit a meteorológus kap, hogy „Hideg lesz-e a tél?”. Tegyük fel, hogy a (elnézést a kifejezésért, de ez a neve) szezonális anomália-előrejelzésünk helyes, és a tél valóban például 0,6 fokkal lesz melegebb, mint az átlag. Ez az információ nagyon sokat segít az államnak, amely arról dönt, mennyi gázt vásárol a tél átvészeléséhez, de semmire sem jó nekünk, akik azt szeretnénk tudni, esik-e a hó karácsonykor, vagy elég hideg lesz-e a síszünetben. Sőt, honnan kéne tudnia bárkinek, milyen az átlag? Annál is inkább, mert a 30 éves statisztikából készülő viszonyítási alap akár olyan időjárást is adhat eredményül, amely sohasem létezett. A sok meleg és sok hideg tél átlaga kiegyenlített hőmérsékletet ad, mégsem volt olyan sosem. Ha elfogadja a kedves olvasó, hogy senki se tudja minden igényt kielégítően, részletesen megmondani, milyen lesz a tél (aki igen, annak pedig nem szabad hinni), nézzük meg, mit mutatnak a friss előrejelzések!

Hullámvasút

A fentebb említett La Niña, a gyenge poláris örvény és a nagy előrejelző központok adatai mind azt erősítik, hogy Európában nem a kiegyenlített, hanem sokkal inkább a változékony idő lehet a jellemző. 

Míg a kontinens nyugati és középső részein átlaghoz közeli, addig északon és a mediterrán térségben annál enyhébb lehet a tél. Ez az eloszlás azt sejteti, hogy itt, a Kárpát-medencében többször is alkalom nyílhat hidegbetörésekre, tehát ha nagy átlagban nem is lesz fagyos a levegő, de könnyen lehetnek olyan többnapos periódusok, amikor jócskán be kell fűteni.

Van ugyanakkor egy olyan, jó esélyekkel bíró forgatókönyv is, amely szerint a hideget hozzánk mediterrán ciklonok szállítják majd. A Severe Weather Europe által készített szezonális hóelőrejelzésből az olvasható ki, hogy a jellemzően Észak-Olaszország partjainál kialakuló ciklonok a szlovén (Júliai-)Alpokban és esetleg a Dunántúl egyes részein fehéríthetnék ki a tájat. 

Figyelem, az ilyen előrejelzéseket inkább csak mézesmadzagként kezeljük, mert a hibájuk igen nagy! Nem az a hihető információ, hogy hol és mennyi hó eshet, hanem az, hogy általában véve az északnyugati száraz hidegfrontok vagy a délnyugati vizes/havas mediterrán ciklonok lehetnek túlsúlyban.

A lényeg

Ha nem is érezzük majd magunkat Szibériában, de rövid kiruccanásokat tehetünk oda. Ha nem is lesz különösebben havas a tél, de a Dunántúl relatíve jól járhat, és többször láthatja a pelyhest. Ne feledjük, egy átlagos tél még nem feltétlen jelent hideget, mert az előzőek voltak nagyon melegek, és azt is tartsuk észben, hogy ilyen hosszú távra részletes és megbízható előrejelzés jelenleg még nem létezik!

Nyitókép: Havazás után Debrecenben idén januárban – Fotó: Oláh Tibor/MTVA/Bizományosi