A lakáshitelekkel foglalkozó cikkekben jellemzően magától értetődőnek vesszük, hogy az adós rendelkezik a hitel felvételéhez minimálisan elvárt önerővel, amelynek mértéke az ingatlan értékének 20, bizonyos esetekben 10%-a. Csakhogy a valóságban ennek a sok millió forintos összegnek a megléte sem magától értetődő, ráadásul az ingatlanárak jelentős emelkedésével ez a 10-20%-os részt jelentő összeg is sokat emelkedett. Az alábbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hány havi átlagbérből rakható össze egy önerőnek elegendő mennyiségű összeg, illetve mire juthatott volna az a mindenkori átlagbérből élő személy, aki az elmúlt bő évtizedben a fizetése jelentős részét az önerő megteremtése érdekében megspórolta volna.

A lakásvásárlás sokak életének egyik legnagyobb pénzügyi döntése, és ha hitelre is szükség van hozzá, érdemes már jóval az adásvételi szerződés aláírása előtt felkészülni. Nemcsak az számít ugyanis, hogy mekkora hitelösszegre lenne szükségünk: a jövedelmünk, a meglévő tartozásaink, az ingatlan értéke, a rendelkezésre álló önerő és a hitel kondíciói egyaránt befolyásolhatják, hogy milyen lehetőségeink vannak.

Az előzetes adatok szerint 2026 júliusában 6197 gyermek született és 8896 fő halt meg. Az előző év azonos hónapjához képest a születések száma 8,2, a halálozásoké 2,9 százalékkal csökkent, a házasságkötéseké pedig 3,6 százalékkal nőtt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából.

Az újabb alapkamat-csökkentés után 5,50 százalékon áll az irányadó mutató. Felmerül a kérdés, hogy a kamatvágás hogyan hat a lakossági hitelek kamataira, várható-e kamatcsökkenés például a lakáshiteleknél vagy a személyi kölcsönöknél. A kérdés összetettebb egy egyszerű igennél, ezért megnéztük, hogyan befolyásolja az alapkamat változása a lakosságot érintő hiteleket.