A jegybanki alapkamat és más referenciamutatók változásait nem feltétlenül kötjük össze a saját pénztárcánkkal, pedig ezek a számok is hatással vannak a pénztárcánkra. Befolyással lehetnek arra, hogy milyen kamattal kapunk lakáshitelt, változik-e egy meglévő kölcsönünk törlesztőrészlete, vagy éppen milyen kamatot kínál a bank a megtakarításunkra.

Augusztus végén és szeptember elején több bank is csökkentette a kamatait, ennek köszönhetően akár már 10 százalék alatti THM-mel is találhatunk nagyobb összegű személyi kölcsönt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek piacán is történt változás, ezeket a Bank360 kamatfigyelőjében foglaljuk össze.

Egy évvel ezelőtt indult el az Otthon Start Program, amely többek között rekordösszegű lakáshitel folyósítást, emelkedő hitelösszegeket és több kifeszített lakáshitel ügyletet hozott magával.

A lakáshitelekkel foglalkozó cikkekben jellemzően magától értetődőnek vesszük, hogy az adós rendelkezik a hitel felvételéhez minimálisan elvárt önerővel, amelynek mértéke az ingatlan értékének 20, bizonyos esetekben 10%-a. Csakhogy a valóságban ennek a sok millió forintos összegnek a megléte sem magától értetődő, ráadásul az ingatlanárak jelentős emelkedésével ez a 10-20%-os részt jelentő összeg is sokat emelkedett. Az alábbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hány havi átlagbérből rakható össze egy önerőnek elegendő mennyiségű összeg, illetve mire juthatott volna az a mindenkori átlagbérből élő személy, aki az elmúlt bő évtizedben a fizetése jelentős részét az önerő megteremtése érdekében megspórolta volna.