Forró tengervíz és viharos ősz: veszélyes átalakulás a Földközi-tengeren, ami Magyarország időjárását is befolyásolja
2025. július 13. 13:24
Idén nyáron itthon is egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás: szinte egyik napról a másikra váltakoznak a kánikulai napok a heves zivatarokkal. De nemcsak nálunk, máshol is felerősödtek ezek a szélsőségek – sőt, a Földközi-tenger térsége most különösen komoly változáson megy keresztül. A tenger vize jelenleg olyan meleg, amilyen még soha nem volt ilyen korán – ez pedig komoly következményekkel járhat az őszi időszakra nézve.
Rekordmeleg a Földközi-tenger – és ez csak a kezdet
2025 júniusában a nyugati Földközi-tenger térségében kialakult egy szokatlan tengeri hőhullám, amely során 27 Celsius-fokos átlagos vízfelszíni hőmérsékletet mértek. Ez a legmagasabb júniusi érték, amit eddig rögzítettek. A tenger egyes részein a víz már most 28 fokos, és a 30 fok sem kizárt a következő hetekben. Az elmúlt évtizedek átlagához képest ez 4–5 fokos eltérést is jelenthet.
A tengerek évtizedeken át elnyelték a felesleges hőt a légkörből, és ezzel lassították a globális felmelegedést – de most úgy tűnik, elérték teljesítőképességük határát. A vízfelület gyors felmelegedése nem csak a tenger élővilágát veszélyezteti, hanem az időjárási rendszereket is felerősíti.
Mi történik ősszel, ha nem hűl le a víz?
A meleg víz hosszú ideig megtartja a hőt, még akkor is, amikor a levegő már lehűl. Ez a hőkontraszt instabilitást okoz a légkörben, ami fokozza a viharok kialakulását. A melegebb tengervíz több párolgást is jelent, így az őszi viharokhoz több nedvesség áll rendelkezésre – a következmény pedig lehet heves esőzés, orkánerejű szél és akár hurrikánszerű viharciklon is.
Ez történt 2023-ban is, amikor a Daniel nevű vihar Görögországban történelmi csapadékmennyiséget hozott, városokat öntött el, és több ember halálát okozta. A jelenség neve: Medicane – mediterrán térségben kialakuló trópusi viharrendszer, amely a klasszikus hurrikánokhoz hasonlóan viselkedik.
Nyaralás közben is érdemes figyelni
A part menti kempingek és üdülőhelyek fokozottan ki vannak téve a viharoknak. A fák között sátorozó vendégek kevés eszközzel védekezhetnek egy erős szélvihar vagy árvíz ellen. A tengerparti infrastruktúra – kempingek, kikötők, kisebb települések – gyakran nem felkészült az ilyen mértékű szélsőségekre.
Videó: Ezek voltak Magyarország legdurvább viharai - melyikre emlékszel?
Természeti egyensúly borulhat fel
A felmelegedő tengervíz nemcsak az időjárást, hanem az élővilágot is sújtja. A korallok pusztulása, az oxigénszint csökkenése, a medúzák elszaporodása vagy a halrajok vándorlása csak néhány példa a változásokra. A 2013 és 2015 közötti Blob nevű hőhullám a Csendes-óceán északkeleti részén súlyos következményekkel járt a tengeri élőlényekre nézve – és sok faj azóta sem heverte ki.
Mi vár ránk?
A klímaszakértők szerint az előttünk álló őszi szezonban a Földközi-tenger térségében kiemelkedően nagy lehet a heves viharok, özönvízszerű esőzések és szélsőséges időjárási helyzetek valószínűsége. Ez a német, osztrák vagy magyar időjárásra is kihatással lehet: a melegebb tenger és az északról betörő hideg levegő találkozása már többször okozott Közép-Európában is árvizeket, viharokat.
Mit tehetünk?
A szakértők szerint a klímavédelem az egyetlen tartós megoldás: ha a Földközi-tengert hosszú távon meg akarjuk őrizni kellemes, élhető, biztonságos úti célként, akkor szükség van a globális kibocsátások visszafogására, a tengerparti infrastruktúra megerősítésére, és a tudatosabb turizmusra is.
A nyaralás idején pedig fontos a körültekintés: figyeljük a helyi időjárási előrejelzéseket, és ne vegyük félvállról a mediterrán térség egyre szélsőségesebb természeti jelenségeit.
Fotók: Getty Images