Egy hete hó borít mindent, most pedig ónos eső nehezíti a közlekedést. Mutatjuk, mikor olvad el végre a hó és mire számíthatunk. 

Az intenzív felmelegedés számtalan problémát okoz majd a többi közt az egészségügyben, a mezőgazdaságban és az energiaellátásban.

A Földközi-tenger rekordmeleg vize instabil időjárást idéz elő, amely Magyarországon is heves zivatarokkal és viharokkal járhat idén ősszel.

Hétfőn 31–35 fokos kánikula várható, de estére zivatar is kialakulhat az északnyugati térségben. Mutatjuk, mi vár ránk jövő hét elején.

Szerdán sok napsütés és igazi strandidő várható, az ország középső és délnyugati tájain is naposra fordul az idő. Mutatjuk, hol lesz a legmelegebb.

Péntektől vasárnapig kora nyárias idő várható Magyarországon. Sok napsütésre, elszórt záporokra és akár 30 fokos melegre is számíthatunk. Mutatjuk!

Csütörtökön akár 6 fokkal is indulhat a reggel, délután viszont 27 fok is lehet. Mutatjuk, mire készülj: meglepő hőingás jön az időjárásban!

A legnagyobb megpróbáltatásokon túl vagyunk: a kertjeinkben élő növények, amelyek eddig átvészelték az éjszakai fagyokat, most már fellélegezhetnek. Az előrejelzések szerint ugyanis hosszabb távon is enyhébb időszak következik, a következő napokban pedig már nem várható éjszakai mínusz a Kárpát-medencében.

A természet már reagált is a felmelegedésre: gyakorlatilag megjelentek Magyarországon a hóvirágok.

154 éve nem volt ilyen meleg időjárás júliusban, szerdán pedig megdőlt az országos napi maximum hőmérséklet rekordja is: Bajánál 40,4 fokot mértek. Az extrém körülmények a Balaton vízére és elővilágára is komoly hatással lehetnek. 

Már nemcsak a bulvárlapok közölnek ilyen címmel cikkeket, hanem a tudományos folyóiratok is.

Szikrázóan sütött a nap és a hősmérséklet majdnem elérte a 30 fokot pénteken Budapesten. A klímakutató szerint pedig az elmúlt 13 hónapból mindegyik hónap melegebb volt az 1991-2020 között mért átlagnál globálisan. A HungaroMet adatai szerint 1901 óta az idei tavasz volt a legmelegebb 1901 óta. A középhőmérséklet országos átlaga 2,3 fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti éghajlati normált. De milyen idő várható most nyáron? 

Vasárnap ismét a sokévi átlag fölé emelkedett a hőmérséklet – egészen pontosan 25 fok fölé. Ma is ennyit mérhetünk és a következő pár napban sem lesz sok változás. Ugyanakkor a hét második felében minimálisan változhat az idő, ugyanis érkezik majd egy úgynevezett meleg, nedves szállítószalag térségünkbe. 

Az előttünk álló éjszaka összeesnek a gomolyfelhők, az ország túlnyomó részén kiderül az ég, csapadékra nem kell számítani. Vasárnap napközben gyorsan emelkedik a hőmérséklet, sok napsütés lesz.

A klímaváltozás miatt Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint a többi kontinens. Ezt az Unió Klímaváltozás-figyelő szervezete, és az ENSZ Világmeteorológiai Szervezete állapította meg legfrissebb tanulmányában. A tudósok sürgetik a kormányokat, hogy az egészségügyet készítsék fel a klímaváltozás okozta problémák orvoslására, illetve módosítsanak a munkavégzési szabályokon, így védve a dolgozókat a hőség okozta kockázatoktól. A becslések szerint az elmúlt 20 évben a hőség miatti halálozás 30 százalékkal nőtt meg.

Ötször annyiba kerül a speciális termelésből származó tulipán, mint a kiskerti változata, de utóbbihoz a korai elnyílása miatt valószínűleg nem lehet majd hozzájutni három hét múlva, anyák napján. A felmelegedés hatására már van ahol az orgona is elvirágzik. Szakértők szerint a jelenség a klímaváltozáshoz köthető és mivel hetekkel előrébb jár a természet a megszokottnál, elképzelhető, hogy az első rózsák is nyílnak majd a közelgő ünnepekkor.

Eddig ismeretlen terepre lépünk, ha nyár végére még mindig rekordokat döntő hőmérsékleteket tapasztalunk. Ezt a NASA egyik kutatóintézetének igazgatója mondta azután, hogy kiderült: ennél melegebb március nem volt még. Sorozatban 10 hónapja dőlnek a rekordok, és a tudósok sem pontosan értik, miért. Azonnali változás kellene.

A víz alatti drón a mesterséges intelligencia segítségével méri fel a Nagy-korallzátonyt, ahol tömeges korallfehéredést tapasztalnak. A Hydrus nevű drón lehetővé teszi az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet (AIMS) számára, hogy pontosabb és rendszeres felméréseket végezzen az éghajlatváltozás zátonyra gyakorolt hatásairól.

113 éves és 7 éves melegrekord is megdőlt nagyszombaton.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal adatai szerint az idei volt a valaha mért legmelegebb február a bolygón. Most azonban váratlan helyről érkezett javaslat, hogy miként lehetne megállítani vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást: Szapudi István, a Hawaii Egyetem magyar kozmológusa nem a Földön, hanem a világűrben oldaná meg a problémát. Mutatjuk, hogyan.

 Újabb melegrekordok dőlhetnek meg. Már február első felében is csaknem 3 fokkal volt enyhébb a középhőmérséklet országos átlagban az előző évekhez képest. 

Az őrült ötlettel már komolyan foglalkoznak egyes tudósok, akik szerint minden lehetséges megoldást vizsgálni kell. Mások szerint az árnyékoló elkészítéséhez szükséges irdatlan erőforrást arra kellene fordítani, hogy a Földön fékezzük meg a klímaválságot.

Pártai Lucia meteorológus, szemléletes példával magyarázta el azt, milyen hatással vagyunk a környezetünkre: aki valaha kacsázott már kaviccsal vízfelületen, tudja milyen hullámokat vet egyetlen kő eldobása is – hasonlóan hatunk mi is a környezetünkre. A Föld rendszerében, ha bármit megváltoztatunk, annak következményei lesznek, mondta. A változások kapcsán összegezte a Debreceni Egyetem egyik friss kutatását is, ami azzal foglalkozott, milyen hatásai lehetnek annak, ha az olvadó jégsapkák miatt a tengerek sótartalma megváltozik és leáll a Golf-áramlat. Ha ez bekövetkezik, nem lesz áramlat, ami meleg levegőt szállítson az európai térségbe, így a telek nagyon hidegek lesznek majd, a nyarak pedig hosszúak és szárazak. Mennyi esély van arra, hogy ez 2025-2039 között bekövetkezik? Kiderül a videóból. 

2023 szeptember-októberében Párizs mellett egy család dengue-lázzal fertőződőtt meg, úgy, hogy soha nem voltak trópusi országban. A Párizs környéki szúnyogok már képesek ilyen betegség terjesztésére, ami azért is aggasztó, mert jövőre Párizs rendezi a nyári olimpiai játékokat – mondta a Reggeliben Szlávik János, infektológus. Oltás még nincs erre a betegségre, de a felmelegedés miatt felgyorsították az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Az infektológus már látott olyan térképet, amin Magyarország is szerepel a dengue-láz lehetséges felbukkanási helyei között.

Ilyen idő lesz a héten.

A Henkel 2020-ban elkezdett faültetési kezdeményezése nyomán már elérte a hétezret az erdőkben, parkokban, köztereken telepített fák száma. Szak Zsuzsanna, a magyarországi Henkel Consumer Brands üzletág-igazgatója a Reggeliben mesélt arról, hogyan tudnak már negyedik éve részt venni a faültetésen, és mi a cég egyik elsődleges mottója, célja a környezettudatosság kapcsán. Sőt, azt is elárulta, mi volt az idei ültetés különlegessége, és milyen érzés, amikor a korábbi években ültetett fákat látni.

Egyre nő a hőmérséklet Grönlandon, ahol idén rekordmeleget mértek a jégtakaró belső területein. A gleccserek olvadása miatt a vártnál jóval gyorsabban emelkedik a tengerszint, ami veszélyt jelent a partmenti városokra. A szigetre özönlenek a turisták, hogy még teljes pompájában csodálhassák meg az olvadozó jégmezőket.

Az eddigi előrejelzések alapján a szélsőséges időjárási változásoknak csak a 22. században kellene bekövetkeznie, ám egy új kutatás szerint akár már 30 év múlva drasztikus fordulatokra számíthatunk.

Koszovó fővárosában már napok óta rekordhőmérsékletet mérnek. A szakértők szerint a jövőben az extrém időjáráshoz egyre inkább hozzá kell szokni. Sőt, harminc éven belül meg is változhat a nagyvárosok klímája. Erről egy svájci kutatócsoport írt egy tanulmányban, akik a világ 520 legnagyobb, 1 milliónál több lakosú  városát vizsgálták és nézték meg. 2050-re például London éghajlata olyan lehet, mint most Barcelonáé, Stockholm pedig az új Budapest lehet.

Az éghajlatváltozás itt van, és ez még csak a kezdet – mondta az ENSZ főtitkára, aki szerint azonnali és drámai intézkedésekre van szükség a Föld felmelegedésének megfékezéséért. Még véget sem ért a július, a tudósok adatai szerint a legmelegebb hónap lesz a mérések kezdete óta.

A Duna már majdnem harminc fokos Paks környékén.

Korábban az országban több helyen is elérte a hőmérséklet a 40 fokot.

Az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek lesznek a kontinensen.

Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU professzora magyarázta el a Reggeliben, pontosan mi is az az El Nino, azaz kisfiú, és miért nagyon fontos, hogy megállítsuk az éghajlatváltozást. Az El Nino éghajlati jelenség egyébként évekig meghatározhatja nemcsak az időjárásunkat, hanem és a gazdaságot is komolyan befolyásolja – 2022-ben a kukoricatermésünk háromnegyede veszett el. A szakértő szerint bár a június mindig is csapadékosabb volt, a statisztikák szerint egyre több a szélsőséges időjárás, ami a felmelegedés egyik hatásaként jelentkezik Magyarországon is.  

Az erős felmelegedéstől életre kelt ecserei porördög egy parkolón söpört végig.

A ruhán, hajon, függönyön is meg tudnak tapadni a pollenek, így az allergiásoknak érdemes hazaérkezés után mosakodni, ruhát cserélni és csukott ablaknál aludni. De nemcsak az allergiásoknak kell erre odafigyelni, hanem a párjuknak is, mert ők is bevihetik az allergéneket a lakásba. Ma már a szív- és érrendszeri problémák és a cukorbetegség mellett az allergia a leggyakoribb betegség, a lakosság harmada szenved tőle. Ráadásul míg korábban évente 3 hónapig nem érték őket ingerek, ma már csak egy-másfél olyan hónap van az évben, amikor nem bukkannak fel pollenek.  

Kisebb az esélye drasztikus hőhullámoknak, de átlag feletti hőmérséklet várható ezen a nyáron, erről az RTL meteorológusa, Vaszkó András beszélt a Reggeliben. Jó hír viszont, hogy télen elég csapadék esett ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegei feltöltődjenek, ezért olyan mértékű szárazság nem valószínű, mint amilyet tavaly nyáron tapasztaltunk. 

Ön emlékszik, hogy mikor havazott legutóbb húsvétkor?

Folyamatosan csökken a hó mennyisége Magyarországon, Budapesten csak negyedannyi hó esik évente, mint a múlt század elején – állítják adatelemzők az elmúlt 120 év csapadékadatai alapján. A Híradónak nyilatkozó kutató szerint a hegyvidékeken harmadára csökkent a hótakaró 60 év alatt, és ha nem csökkentjük a szén-dioxid kibocsátásokat, a jövőben egyáltalán nem lesz hótakaró Magyarországon.

Ma már maximum csak szomorúan csóváljuk a fejünket, amikor azt halljuk, hogy egyre ramatyabbak a téli szezonok, ráadásul nemcsak nálunk, hanem az Alpokban is. És ha azt mondanánk, hogy ez a mélyrepülés példátlan az elmúlt legalább 600 évben? Arra talán már a klímaszkeptikusok is felkapják a fejüket. Hogy mer valaki ilyet állítani, és mit jelent ez egyáltalán a jövőre nézve?

A műholdaknak hála nem csak az időjárás előrejelzések válnak pontosabbá, de arról is tisztább képet kapunk, milyen mértékben változtatjuk meg magunk körül a világot. A NASA friss tanulmányából kiderül, befolyásunkat nem szabad lebecsülni, hiszen hamarosan akár az amazonasi esőerdőket is kiszáríthatjuk, aminek katasztrofális következményei lehetnek.

A tavalyi rekordmeleg és aszályos év után, más sem hiányzott, mint egy szokatlanul enyhe tél. Pedig ez a helyzet, és bár csapadékból azért jut bőven, a fagyok hiányának nagyon komoly következményei lehetnek. Túl azon, hogy olyan fák rügyeznek, amelyeknek nem nagyon kéne még, könnyebben telelnek át a kórokozók és a mezőgazdaság által kártevőként azonosított fajok. Vagyis hiába lesz bőségesebb a termés, ha így is elpusztítják. A rossz hír, hogy erről mi, emberek tehetünk, a még rosszabb pedig, hogy azonnal cselekedni kéne, hogy legalább a mostani, enyhe teleket okozó helyzet ne romoljon tovább.

Az idei ősz és tél egészen más időjárást hozott Európába, mint a tavalyi. Hétvégén viszont már itt lehet a szezon első komolyabb téli helyzete, érdemes tehát időben felkészülni.

Idén még egy ilyen hosszú és meleg időszak már nem lesz. Ám ha erre a szezonra el is kell csomagolnunk a nyári ruhákat, a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy évtizedről évtizedre egyre hosszabb a vénasszonyok nyara, a klímaváltozás pedig még melegebbé teheti a jövő őszeit.

Jó hír: 40 fok nem lesz.

Ez az 50 százalék nem azt jelenti, hogy vagy igen, vagy nem, ennél jóval súlyosabb a helyzet.

Napos idő várható.

Szerdától péntekig 10 fok fölötti csúcsértékek is előfordulnak.

2021 is felkerült a valaha mért hét legmelegebb év listájára. Akár örülhetnénk is, hiszen a múlt év végre nem került a hőmérsékleti toplista élére. Optimizmusunk azonban gyorsan elszáll, ha alaposabban megnézzük az adatokat.

A téli hideg eltűnésének csak első látásra örülhetünk, mert ezzel együtt a nyár is forróbb lesz.