Már ne örüljön sokáig az októberi melegnek

Szeptemberben nyoma sem volt a meleg és száraz időjárásnak, de ezt talán senki sem bánta. A valaha megfigyelt legszárazabb első 8 hónap után áldásként érkeztek meg az őszi esőfelhők, amelyek igyekeztek behozni a lemaradást. Sikerrel, hiszen az Alföld egyes részein a mostani lett az eddigi legcsapadékosabb szeptember. 

Semmi, így az „özönvíz” sem tarthat örökké, október elején a hosszabb távú előrejelzések már pedzegették, hogy idén sem maradunk nyárutó nélkül. Így is lett, az elmúlt két hétre kevés panaszunk lehetett, már csak azért is, mert a kellemes délutáni hőmérsékletek mellett a fűtést sem kellett túlzásba vinni.

Mostanra azonban szinte biztossá vált, hogy szerdán megszűnik a meleg levegő utánpótlása, a hőmérséklet jó néhány napra az átlag alá zuhan. Markáns hidegfront rajzolódik ki az előrejelzésekben, amely a hét közepén észak felől zúdítja majd ránk az ott halmozódó levegőt. Valamirevaló csapadékot ettől most ne reméljünk, de cserébe a viharos szél is elkerüli hazánkat. A nap ereje azonban a hét utolsó napjaiban már nem lesz elég ahhoz, hogy olyan kellemes hőérzetet biztosítson, mint az elmúlt napokban. Aggodalomra mindezek ellenére semmi ok, a mostani lehűlés átmenetinek látszik, a jövő hét elejére ismét visszatérhetnek a 20 Celsius-fok közeli értékek, de ebben még azért van egy kis bizonytalanság.

Erről is a klímaváltozás tehet

Napjainkban szinte nincs olyan időjárási esemény, amelyre ne vetülne rá az éghajlatváltozás árnyéka. Amikor október közepén még késő nyári hőmérsékleteket mérünk, felmerül a kérdés, vajon régen is előfordult-e hasonló? Az Országos Meteorológiai Szolgálat 120 éves adatsorát és matematikai módszereket felhasználva statisztikát készített a hazai indián nyarakról, ez alapján a fenti kérdésre kettős válasz adható.

Egy évszázad alatt átlagosan 5,5 nappal növekedett azoknak az őszi napoknak a száma, amikor a csúcshőmérséklet meghaladta a 20 fokot. 

Ez a trend azonban nem figyelhető meg évről évre, jelentős hullámzásokat látunk az idősorban. 1918-ban például olyan forró volt a szeptember, hogy annak utolsó hetében Budapesten 33, az Alföldön néhol 37 fokot is mértek! 1923 októberének végén is 25 fok körüli csúcsokról érkezett jelentés – akkoriban még szó szerint észlelők jelentették be méréseiket. Emlékeinkben kutakodva valószínűleg 2019 derenghet, amely az eddigi 4. legmelegebb októbert hozta, ekkor a vénasszonyok nyara október 9-e és 27-e között tartott. Szélsőségek, átlagon felüli értékek tehát régen is voltak, de a számok azt mutatják, hogy szép lassan egyre több lesz belőlük, párhuzamosan éghajlatunk változásával és a bolygó melegedésével. 

Ennek akár örülhetnénk is, most, az emelkedő fűtési költségek mellett különösen, de ne feledjük, a természet ehhez nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni. Felborul a flóra szezonális ritmusa, a kártevők nem pusztulnak el, ráadásul olyan invazív fajok jelenhetnek meg, amelyek itt egyébként nem éreznék jól magukat, erre talán legjobb példa a mindenki által jól ismert poloska.

Megjegyzés a módszertanhoz: az OMSZ a vizsgálatban indián nyári napnak nevezte, amikor a maximum hőmérséklet meghaladta a 20 fokot. Fontos, hogy csak a szeptember 21. és november 7. közötti időszakot vizsgálta.

Nyitókép: DOF / iStock / Getty Images Plus