Európát sújtja a legjobban a felmelegedés

Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, tavaly 2,3 fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időkét – idézi az AFP hírügynökség a Meteorológiai Világszervezet és az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának jelentését.

A felmelegedés következményeként említi a jelentés a mezőgazdaságot sújtó aszályt, a tengerfelszín rekordhőmérsékletét és a példátlan gleccserolvadásokat.

Mint írják, az 1980-as évek óta a globális átlagnál kétszer jobban sújtja Európát a felmelegedés, tavaly megdőlt a legforróbb nyár rekordja és számos ország a valaha volt legnagyobb éves átlaghőmérsékletet élte át.

A globális átlaghőmérséklet 1,2 fokkal nőtt az 1800-as évek közepe óta szélsőséges időjárási jelenségeket kiváltva, ami a legkiszolgáltatottabb embereket és a legszegényebb országokat sújtja leginkább, noha ők járultak hozzá legkevésbé a hőmérsékletet növelő üvegházhatású gáz-kibocsátáshoz.

De a következmények világszerte egyre súlyosabbak, Európában a súlyos aszály mellett erdőtüzeket és a hőséggel összefüggő több ezres többlethalálozást eredményez a felmelegedés. Tavaly a jelentés szerint 16 ezernél többen haltak meg a hőség miatt, és több mint kétmilliárd dollárnyi kárt okoztak a viharok és árvizek. A Kopernikusz igazgatója, Carlo Buontempo szerint 

nem egyszeri esetekről van szó, az efféle szélsőségek egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek lesznek térségünkben.

A jelentés a jövőre nézve kevés pozitívumot említ, de köztük van, hogy tavaly már az uniós energiafelhasználás 22,3 százalékát szél- és napenergiából fedezték, ami először haladta meg a gázfelhasználás arányát (20 százalék).

Nemrég a Reggeliben is volt szó arról, hogy miért fontos megállítani az éghajlatváltozást.

Nyitókép: MTVA/Bizományosi - Oláh Tibor