Alaposan gondolja át, hogy útnak indul-e vasárnap

Péntektől több hullámban nagy mennyiségű csapadék áztatja majd a földeket, vasárnap estig akár 30-50 mm is hullhat, jelen állás szerint leginkább az Alföldön. Vasárnap válik igazán izgalmassá a helyzet, mert akkor nem csak csapadékot, de hideget is kaphatunk, így a vadabb forgatókönyvek szerint akár kiterjedt havazás is kialakulhat, a Dunántúlon pedig a szél is feltámad. Egyelőre jelentős a bizonytalanság, ami az eső és a hó határát illeti, de aki aznap és hétfőn tervez utazni, mindenképp figyelje a friss előrejelzéseket, mi is írunk még róla itt az rtl.hu-n. Érdemes úgy készülni, hogy az ország egyes részein akár komolyabb nehézségeket, fennakadásokat is okozhat az időjárás.

A részletek

A tavalyi ősszel és téllel ellentétben idén a kontinens déli része bővelkedik csapadékban. A mediterrán ciklonok nyomán főleg az Alpok déli lejtőin, Szlovéniában, Horvátországban hullik kiadós eső, valamint hó, de hazánkban is ígéretesebb a helyzet, mint egy éve ilyenkor. Ez jó hír, mert az idei kegyetlen aszály valójában már a hideg évszakban elkezdődött, így porzó talajokkal indultunk neki egy száraz és forró nyárnak.

Nézzük meg közelebbről, mi a következő napok menetrendje. Nagyobb esőzésre pénteken, majd átmeneti szünet után szombat késő délutántól, estétől számítunk. 

Két napig szinte beköszönt a kora tavasz, az ország jó részén közelíti majd a 10 fokot a csúcshőmérséklet, ami érzésre nagy változás lesz a csütörtöki fagyos reggelhez képest. 

A képet persze árnyalja, hogy a sok eső mellett nehéz lesz ennek örülni. Vasárnapra virradóra teszi be lábát, pontosabban szemét országunkba az a mediterrán ciklon, amire tényleg érdemes lesz odafigyelni. Ami szinte egészen biztos már most is, hogy kisebb-nagyobb mennyiségű csapadék a nap során majd’ mindenhova érkezik, és azt is kijelenthetjük, hogy a ciklon mögött már hideg levegő áramlik a Kárpát-medencébe, mégpedig a Bécs-Győr szélcsatornában. Ez egy tipikus helyzet: ilyenkor az esőt a Nyugat-Dunántúlon gyorsan felváltja a havazás, igaz, arrafelé hamarabb meg is szűnik. Ahogy haladunk keletebbre, a váltás időpontja egyre későbbre tolódik, a nagyobb csapadék miatt azonban ott – főleg a hegyekben – vastagabb hóréteg is kialakul. Mivel a ciklon középpontja fölöttünk lesz, mindössze néhány 10 km-es tévedés az előrejelzésben is nagy hibákat okozhat a csapadék halmazállapotára vonatkozóan. Ha a centrum a Duna vonalában húz el, akkor akár az egész Dunántúl is behavazódhat, ha azonban a Balaton és a Velencei-tó között vonul, akkor csak az Alpokalja fehéredik ki. Sajnos éppen az ilyen esetekben, amikor mediterrán ciklon érkezik és nem babra megy a játék, a legnagyobb a bizonytalanság. Mielőtt emiatt szidná a meteorológust, olvassa el a magyarázatot 

Ajánló: Ami az olaszoknál földcsuszamlás, az a magyaroknál havazás – ezt kell tudni a mediterrán ciklonokról

Nem a havazás lehet az egyetlen problémaforrás. Amikor az eső épp, hogy csak hóra vált, akkor egy olyan csapadék jön létre, amely páncélingként, súlymellényként nehezedik a fákra, vezetékekre. 

Az úgynevezett tapadó hó ugyan remekül formázható, emiatt pedig a gyerekek kedvence, de a vegetáció és az áramszolgáltatók számára inkább rémálom. 

Létrejöttéhez szükséges, hogy a hópelyhek zuhanássukkor kissé pozitív hőmérsékletű rétegen haladjanak keresztül, ahol átmenetileg megolvadhatnak, így a kristályok még inkább egymáshoz tapadnak. Az kialakuló nagy pelyheket mindenki ismeri, bár az utóbbi években már inkább csak a mesékben láthattunk hasonlót. Míg a friss, „száraz” hó sűrűsége mindössze 100 kg/m³, addig a tapadó hó elérheti az 500 kg/m³-es értéket is. Érthető, miért vizsgálták a meteorológusok és a mérnökök is behatóan, hiszen ekkora súly alatt a vezetékek már könnyen megadják magukat. A közelmúlt egyik emlékezetes tapadó havas eseménye 2017. április 19-20-án volt. Akkor nem csak megkésve érkezett a pelyhes, de igen nagy mennyiségben is: Bánkúton 90 cm hullott, így a Bükkben, de a Mátrában is rengeteg fa dőlt ki a teher alatt. A tapadó hó nehezen mozdítható, de ha feltámad a szél, a meteorológusok rögtön azt vizsgálják, lehetnek-e olyan helyek, ahol hófúvás alakul ki.

Szomorú vasárnap

Vasárnap és hétfőn szinte biztos, hogy a Dunántúlon, különösen a hegyvidéki tájakon erős, viharos lökésekkel érkezik majd a hideg levegő, a kérdés mindössze az, lesz-e olyan hóréteg, amelyet felkaphat, hordhat a szél. Egészen rendkívüli volt a 2013. március 15-i hóvihar, amikor ugyan sokfelé tapadó hó borította a tájat, de olyan erős szél tombolt, amely még ezt is képes volt megmozdítani, azokból hótorlaszokat emelni, azok pedig szinte várfalként ellehetetlenítették a közlekedést.

Érdekes és veszélyes helyzet is kialakulhat a napokban, ezért mindenképp tájékozódjon az időjárásról, az útviszonyokról, és addig is figyelje a friss előrejelzéseket mind az RTL-en, mind itt, az Időjárás rovatban!

Nyitókép: Behavazott autó Bánkúton 2021. október 14-én – Fotó: Vajda János / MTI