Éjjel 2, nappal 5 fok. Miért ilyen kicsi a hőingás, és mikor szabadulunk meg az undok hidegpárnától?

Hidegpárna hidegpárnát követ 2022 végén a Kárpát-medencében, most is itt ül egy a nyakunkon. A hidegpárna nem túl közkedvelt jelenség, hiszen szürke, nyirkos, unalmas időt jelent, ráadásul még kellemetlen szitálás, ónos szitálás is kísérheti, ami csúszóssá teszi az utakat. 

Ilyenkor egy alacsonyan úszó felhőréteg telepszik Magyarországra, amely valóban fedőként viselkedik: alatta feldúsulnak a légszennyező anyagok, a napfény alig szűrődik át rajta, és a hőmérséklet is többé-kevésbé konzerválódik. Hogy milyen hőmérséklet lesz az átlagos ezekben a napokban, az jellemzően akkor dől el, amikor a felhőréteg kialakul. 

Ha hideg téli napokat élünk, és a fagyos levegő tetejére csücsül rá a ködfelhőzet, akkor bizony azzal kell hosszabb távon megbarátkoznunk. Ha azonban a mostanihoz hasonló, a hónaphoz képest enyhe idő jellemző, akkor ezek az értékek maradnak meg tartósan.

Azt, hogy alapvetően inkább hideg vagy meleg időnk van, a hidegpárna kialakulásakor fennálló körülmények szabják meg. Azt azonban, hogy később mennyit változik a hőmérséklet, már más folyamatok irányítják. Könnyen elképzelhető, hogy minél vastagabb a felhőréteg, annál kevesebb fényt enged át, ezért a nap „melege” (ami persze november végén már alig értelmezhető fogalom) is annál kevésbé érvényesül. A felszín tehát napközben nem melegszik fel igazán, vagy csak elenyésző mértékben. 

Ez rendben is van, de vajon miért nem hűl le éjjel jobban? Természetesen ez is a felhők miatt van, de a folyamat nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik.

Általános tévhit, még a legtöbb földrajzkönyvben is hibásan szerepel, hogy a felhők a felszín által kisugárzott hőt visszaverik, visszatükrözik, és ezért nem lesz olyan hideg egy borús éjszakán, mint egy csillagfényesen. Ez így nem teljesen igaz. 

Bár van ilyen hatás, sokkal nagyobb szerepet játszik a felhő saját hősugárzása. A felhőréteg egyrészt az elnyelt napsugárzás által felmelegszik, másrészt a földfelszín által kisugárzott infravörös sugarak is fűtik. A felhőnek így van egy saját hőmérséklete, ami többnyire attól függ, milyen magasan van. Minél alacsonyabb a felhő, annál melegebb, esetünkben például mindössze néhány fokkal hidegebb csak, mint amit mi a sztenderd kétméteres magasságban mérünk. Így 

a felhő, bár napközben árnyékolja a napot, éjjel egy hatalmas fűtőtestként viselkedik, hiszen belőle is sugárzik a hő, mind a világűr, mind a felszín irányába. 

A két hatás már-már kiegyenlíti egymást, ennek pedig az az eredménye, hogy közel ugyanannyi ruhát kell felvennünk hajnalban és délután is.

A természet emellett rendelkezik még egy ügyes megoldással, amely hozzájárul a termosztát tökéletes működéséhez. A ködfelhőzetből, főleg, ha az már elég vastag, szitálás alakul ki, amely talán az egyik legkellemetlenebb csapadékfajta, hiszen esővíznek kevés, de a hőérzetnek és a közlekedésbiztonságnak kimondottan rosszat tesz. Amire viszont jó, hogy 100 százalék közelébe emeli a páratartalmat. A párás levegő pedig sok mindent tud, de igazán lehűlni nem, mert amint csökken a hőmérséklet, megindul a vízgőz kicsapódása, amely hőfelszabadulással jár, és ez a hűlés ellen hat. Érdekes, hogy a szitálás éjjel jellemzőbb, éppen akkor, amikor egyébként csökkenne a hőmérséklet, azonban így ez mégsem történik meg, legalábbis nem az elvárt ütemben. 

A radiátorként működő felhő és a párásítóként üzemelő szitálás együtt tehát garantálják, hogy ne sok gondunk legyen a hőmérséklet-előrejelzéssel, és ne érjen minket nagy meglepetés, ha kilépünk az utcára.

Tehát akkor milyen idő várható?

Végül ejtsünk pár szót a várható időjárásról, és arról, meddig marad bekapcsolva ez a hatalmas hőszabályozó készülék. A (részleges) hidegpárna péntekig mindenképp kitart, leginkább az ország délnyugati felén, északkeleten viszont rendre kisüthet a nap, és ott emiatt sokkal nagyobb is lesz a hőingás. 

Péntektől viszont egy mediterrán ciklon közelít meg minket dél felől, felhőzete beborítja az országot, várhatóan mindenhol elbúcsúzhatunk a napsütéstől. Csapadék is érkezhet, méghozzá több hullámban is, de ennek időzítése és mennyisége egyelőre nagyon bizonytalan, a halmazállapotról nem is beszélve. 

Mindenesetre a klasszikus, teljesen eseménytelen hidegpárnás időszak véget ér, de mivel továbbra is sok és vastag felhő borítja majd az eget, és várhatóan a szél sem erősödik meg, így a héten nagy hőmérsékleti változások már nem lesznek. A jövő hét hozhat fordulatot, különösen a második fele, de, hogy milyen irányban, arról majd később.

Nyitókép: A Galyatetőnél jól megfigyelhető hidegpárna két éve ilyenkor – Fotó: Komka Péter/MTI