Ettől hízik a rezsiszámla: hiába vagyunk túl a leghidegebb éjszakán, a héten még biztosan fog fagyni

Nem is volt olyan rég, amikor még arról írtunk, milyen csillagállás szükséges ahhoz, hogy 40 fok fölé emelkedjen a hőmérséklet. Most, néhány hónappal később annak rendje és módja szerint már ennél 50 fokkal alacsonyabb értékeket látunk a hőmérőn. Nézzük, hogyan nyitotta ki természetanya a mélyhűtő ajtaját!

Kedden nagyon hideg reggelre ébredtünk, amit jól mutat, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján megdőlt a szezonrekord: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gagybátorban -15,3 fokig süllyedt a hőmérséklet. Ha nem is ennyire, de mindenhol fagyott, az ilyenkor szokásosnál közel 3 fokkal volt hidegebb az elmúlt éjszaka. A legalacsonyabb értékeket a nyugati megyékben és északkeleten regisztrálták. 

Ezeken a tájakon ugyanis nagyon gyenge volt a szél, illetve utóbbi térségben még helyenként hó is borítja a tájat. Hogy ez miért lényeges? Hamarosan kiderül! 

Előbb azonban gyorsan vessünk egy pillantást az előrejelzésekre is. A szerda reggel még hasonlóan csípős lesz, bár talán az érkező felhők miatt egy picit enged szorításából a fagy. Csütörtökön és pénteken sokfelé akár fagymentes is lehet a hajnal, majd szombattól ismét lehűlés várható, ráadásul ezekben a napokban vegyes csapadék is lehet. 

A lényeg, hogy fagy még biztosan lesz a héten, de a leghidegebb éjszakán már jó eséllyel túl vagyunk.

Sarkvidéki légtömeg

Mint azt sokszor tapasztaljuk, hiába van tél, a hideg korántsem szükségszerű velejárója. Ahhoz, hogy igazán alacsony értékeket mérhessünk, szükséges, hogy olyan légtömeg érkezzen, amely már eredendően hideg volt. A sarkvidéki eredetű légtömegek rendszerint hidegfrontokkal érkeznek, erős vagy viharos szél kíséretében, de akkor válik igazán fagyossá a hangulat, amikor a levegő nyugalomba jut. Szélcsendes időben ugyanis sokkal gyorsabb és hatékonyabb a hűlési folyamat. 

Ez az oka annak, hogy nem a front átvonulása utáni első éjszaka a leghidegebb, hanem többnyire a második vagy harmadik, ugyanis ennyi idő kell ahhoz, hogy a szél lecsillapodjon, a hőmérséklet pedig még tovább csökkenjen. A folyamatról itt írtunk részletesebben.

Derült ég

Az idő múlása nem csak a szél miatt fontos. Amíg közel a front, addig közel vannak a felhők is, azonban ahogy teret nyer az anticiklon, egyre inkább érvényesül a felhőoszlató hatás is. Márpedig a felhőtlen égbolt nem jelent sok jót, miután lemegy a nap. Miközben nappal a hőmérséklet magasabbra szökhet a napsütés hatására, addig éjjel fokozottabbá válik a hővesztés. Ilyenkor ugyanis egyrészt a felhők nem állják útját a talajból kisugárzott infravörös (hő)sugaraknak, másrészt azok sem fűtik a felszínt. Igen, a felhők maguk is hősugárzóként viselkednek éjjel, és valójában ez a fő oka annak, hogy hiányukban gyorsan fagypont alá hűl a levegő.

Mindenki érzi, hogy ha hó lepi a tájat, akkor kevésbé van meleg, mint mikor csak a fekete talajt látjuk. Ennek azonban nem az az oka, hogy maga a hó hideg. Bár az sem elhanyagolható, de valójában a hó jobban tartja a hőt, mint a talaj. Minél sötétebb ugyanis egy anyag, annál gyorsabban felmelegszik, de annál gyorsabban ki is hűl. 

Bár a hó napközben visszaveri a napfény zömét, éjjel nem is csökken olyan gyorsan a hőmérséklete, mint például egy csupasz szántóföldnek. 

A lényeg azonban nem ebben, hanem remek szigetelő képességében rejlik. A hópelyhek közé rengeteg levegő szorul, tehát a hótakaró úgy viselkedik, akár egy meleg, tollal bélelt dunyha. Minél vastagabb a hóréteg, és minél nagyobb pelyhekből állt össze, annál kevésbé engedi elszökni a földből áradó hőt. Ez remek hír a növényeknek, hiszen a takaró alatt kevésbé fáznak, mintha nem lenne ott, másrészt viszont rossz hír azon élőlényeknek, amelyek a hóréteg fölött töltik az éjszakát, hiszen őket az elvágja ettől a hőforrástól. A leírtakból kiderül, miért nagy gond, hogy az utóbbi néhány 10 évben megfogyatkoztak a hótakarós napok. A vetésnek és általában a vegetációnak, sőt az állatoknak is szükségük lenne erre a védőrétegre, még akkor is, ha közben egyébként jelentősen csökkent a fagyos napok száma is.

Mikroklíma

A lehűlés akkor sem lesz mindenhol egyformán erős, ha a fenti összetevők mind rendelkezésre állnak. Nyugodt, szélcsendes, derült időben általában „szeszélyes” területi eloszlásról beszélünk, ugyanis ilyenkor nagy szerephez jut a tengerszint feletti magasság, valamint a domborzati formák is. Általánosságban minél magasabbra megyünk, annál kevésbé hideg az éjszaka – ezt nevezzük inverziónak. Ez az oka annak, hogy hajnalban nem a Kékesen, hanem Zabarban, azaz egy hegyközi medencében, egy völgyben van a leghidegebb. Ha tehát igazán dermesztő helyet keresünk, mindenképp ilyen adottságú településeket vegyünk célba. 

Van azonban kivétel, ahol a domborzat, a magasság, a szél- és a sugárzási viszonyok úgy játszanak össze, ahogy sehol máshol. A Bükk-fennsíkon megbújó töbrök jól ismertek a kirándulók körében, és akik figyelik a meteorológiai híreket, azt is tudják, hogy a hidegrekordok gyakran elbújhatnak az ott regisztrált értékek mellett. Álljunk meg egy pillanatra! Ha ott van a leghidegebb, miért nem az a hidegrekord? Ami azt illeti, azért, mert oda az Országos Meteorológiai Szolgálat nem telepített hivatalos mérőállomást. Bár vannak rendszeres mérések, de ezek az eszközök nem az OMSZ-hez tartoznak, azok nincsenek hitelesítve és kalibrálva, legalábbis nem feltétlenül a Meteorológiai Világszervezet által elvárt módon. Ez nem baj, érdekességképp így is nézegethetjük az értékeket, de mivel ezek a műszerek egy olyan marginális területet reprezentálnak csak, amely nem több, mint néhány négyzetméter, ezért gyakorlati haszna ezen adatoknak nem igazán van. Ez az oka annak, hogy a Szolgálat nem vette fel a mérési programjába az ilyen speciális, de egyáltalán nem reprezentatív mikroklímájú helyek megfigyelését, így aztán a hivatalos hidegrekordok között sem szerepelnek az ott regisztrált értékek.

Nyitókép: Vasvári Tamás/MTI