időjárás

Egy kegyetlen forró nap receptje

Allaga TamásAllaga Tamás

2022. július 24. 10:12

Több tényező hozta össze az elmúlt napok hőhullámát, de hozzá kell szoknunk, hogy a korábbi extrém lesz az átlagos.

Nem egyszerűen megdőlt szombaton a korábbi, 39,0 °C-os napi maximum rekord, de az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos mérőállomásai számos helyen mértek 40, két helyen pedig 41 fokot meghaladó értéket! (Miért tesszük hozzá, hogy hivatalos mérőállomásokon? Itt a válasz.) Ha pedig ez nem lenne elég, mindössze 4 tized fokon múlt, hogy elérjük a hazánkban valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, amely 41,9 °C (Kiskunhalas, 2007. július 20.). Bár ez végül nem következett be, hasonló vagy ennél is erősebb hőhullámok még bőven előfordulhatnak a jövőben. Nézzük, melyek egy igazán forró nap hozzávalói!

Végeláthatatlan aszály

Ha a talaj elegendő nedvességtartalommal rendelkezik, akkor képes temperálni, tehát nyáron hűteni a felszínt. Úgy kell elképzelni a jelenséget, mint az izzadást: a felszínközeli vizek párolognak, a párolgás hőt von el, így lehűti a levegőt. 

Nos, ebben a természetes hűsítő mechanizmusban most kicsit sem reménykedhettünk. Az egy dolog, hogy a tavak és folyók is rekord alacsony vízállásúak, de a talajvíz szintje is olyan mélyre süllyedt, hogy azt már kutakkal is alig lehet utolérni. A tél óta tartó aszály az Alföldön a legsúlyosabb, ahol a felső egy méteres talajréteg gyakorlatilag porzik. Minél szárazabb tehát a talaj (és vele a levegő), annál jobban fel tud hevülni. Ez pedig egy ördögi kör, hiszen minél jobban felhevül, annál jobban ki is szárad. Ez a déli megyék veszte idén. 

Ami a számokat illeti, 

az utóbbi egy-két napban a Dél-Alföldön 13-15 százalék volt a jellemző relatív páratartalom, amely mindössze annyiban szerencsés, hogy a 40 fokos meleggel együtt a 20 százalék feletti értékek már élettanilag veszélyes kategóriát jelentettek volna.

Mégis csak július van

Nem meglepő módon a Nap nagy szerepet játszik a felmelegedésben. Bár a leghosszabb nappalokat már magunk mögött tudhatjuk, de még így is 14-15 órán át van világos, és a jelenlegi időjárási helyzetben, amikor nincsenek felhők az égen, ebből 13-14 órát süt a nap. Ez bőven elég ahhoz, hogy jól felmelegítse a levegőt, és ahhoz is, hogy éjjel ne sok esély legyen a felfrissülésre. Bár augusztusban is kialakulhatnak hőhullámok, de akkor a hosszabbodó éjszakák már nagyobb eséllyel hoznak hűvös, kellemesebb hajnalokat.

Forró szél

A napokon át fennálló anticiklonális időjárási helyzet biztosította a zavartalan napsütést, a meleg levegő beáramlását és a talaj további kiszáradását. Pénteken és szombaton annyi változás történt, hogy egy hidegfront közelítette meg a Kárpát-medencét, amely még magasabb fokozatba kapcsolta a hőpumpát. A front előtt ugyanis koncentrálódott és megerősödött a délies áramlás, ezzel a szubtrópusi régióból még melegebb levegő érkezett. Szintén ez a front okozta az ország kettészakadását is, hiszen az északnyugati megyékben tegnapra már elviselhetőbbé vált a meleg, miközben délkeleten röpködtek a 40 fokos értékek. A forró szelet aztán hűvös északnyugati áramlás váltotta, kora este az érkező csapadékkal együtt volt, ahol néhány tíz perc alatt 15 fokot zuhant a hőmérséklet.

Klímaváltozás

Bár ebben a konkrét esetben még nem tudjuk számszerűsíteni a klímaváltozás részesedését, de amit idén Európában és idehaza látunk, az sajnos nagyon is beleillik az előrejelzett képbe. Szárazabbá váló déli országok, gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, amikor is a korábbi extrém lesz az átlagos. 

Ezt a pszichológiai hatást talán már környezetünkben is megfigyeltük: nincs már akkora megdöbbenés, ha 36, 38, ne adj' isten 40 fok szerepel az előrejelzésben, holott korábban voltak évek, amikor egyáltalán nem láttak ilyen értékeket a hőmérőkön. 

A csapadék jövőbeli alakulása még nagyon kérdéses (reménykedjünk, hogy nem az idei folyamatok lesznek jellemzők), de a hőmérsékletről ez nem mondható el. Bizony, jobb, ha megbarátkozunk a hőhullámokkal, felkészítjük immunrendszerünket, lakásunkat, kertünket, földjeinket a fokozott hőstresszre, emellett pedig mindent meg kellene tennünk a változások sebességének csökkentéséért. De ez persze egy másik történet…

Hőszigetek

Többnyire egy lapon említik az éghajlatváltozást és a városi hősziget jelenségét, de ezek egymástól függetlenül is kifejtenék áldatlan hatásukat. Ha nem fűtenénk üvegházgázokkal a légkört, a terjeszkedő városok és az egyre több mesterséges felszín akkor is sokkal élhetetlenebbé tennék az emberek számára oly fontos felszín közeli légrétegeket. A városokban egy nyugodt de meleg nyári napon néhány, ugyanezen nap éjjelén pedig több fokkal melegebb van, ami annak köszönhető, hogy nincs párologtatni képes növényzet és talaj, valamint annak, hogy az aszfalt még hajnalban is onthatja magából a hőt. 

Ez egy régóta ismert mechanizmus, ami egyre több embert érint, a globális felmelegedéssel együtt egyre nehezebb lesz elviselni, ugyanakkor jól ismert ellenszerei vannak. 

Ideje, hogy az állam, a városok vezetői megtegyék a szükséges lépéseket és segítsenek zöldíteni utcáinkat, tereinket, amely emberek tömegeinek életét mentheti meg egy, a mostanihoz hasonló hőhullám idején.

Mi vár ránk a közeljövőben? 

Ha a 40 fokos hőség nem is, de a kánikula mindenképp velünk marad a következő napokban, sőt akár hetekben is. Egy kis reménysugár azonban látszik: a jövő hét végén legalább átmenetileg jelentősebben felfrissülhet a levegő, és megnő a csapadék esélye is. Bár az átlagosnál melegebb idő (30-32 fok fölötti csúcsokat értünk ezalatt) a hosszútávú előrejelzések szerint kitarthat akár augusztus közepéig is, de a mostanihoz hasonló, valóban nehezen elviselhető forróság már kevésbé lesz jellemző.

Nyitókép: A kiszáradt Vekeri-tó Debrecen közelében. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

#időjárás#cikkek az időjárásról#kánikula#forróság#meteorológia

Címlapról ajánljuk