időjárás

Egy pofonegyszerű képlet, amivel kiszámolhatjuk, mennyivel jobb nekünk a hegyekben ilyen tikkasztó hőség idején

Allaga TamásAllaga Tamás

2022. augusztus 5. 9:11

Mennyire üdülünk fel, ha például az 1014 méter magas Kékestetőt választjuk úti célul? Ezt kiszámolni viszonylag könnyű, ám a jelenség mögött álló légköri folyamatok már jóval bonyolultabbak. 

Valószínűleg ahogy most mindenkinek, úgy önnek is melege van, és szívesen csobbanna egyet valamelyik hűsítő tóba vagy medencébe. Ha viszont szereti az aktív kikapcsolódást, a strandok mellett más alternatíva is létezik. Köztudott, hogy ha a „hétvégén majd felmegyünk a hegyekbe”, akkor ott hűvösebb lesz a levegő, mint síkvidéken. 

Most röviden összefoglaljuk, miért van ez így, és bemutatunk egy ökölszabályt is, amellyel gyorsan magunk is kiszámíthatjuk, milyen mértékű felüdülés vár ránk, ha például az 1014 méter magas Kékestetőt választjuk úti célul.

Alulról melegszik

Erről a törvényszerűségről már többször is írtunk itt az rtl.hu-n, de ismételni sosem árt. Érdemes tudni, hogy a Nap közvetlenül nem a levegőt, hanem először a földfelszínt melegíti fel. A napsugárzás nagy része ugyanis akadálytalanul áthatol a légkörön, eléri a talajt, ott pedig a rövidhullámú sugárzásból hosszúhullámú lesz, mégpedig jórészt infravörös. A felszín által kisugárzott infravörös sugárzás maga a hősugárzás, amely először a hozzá legközelebb található légrétegeket melegíti. 

A folyamat pedig így megy tovább, de hatása természetesen egyre gyengül, és ez az oka annak, hogy minél magasabbra megyünk, annál hidegebb van. 

Miközben egy átlagos nyári napon itt a Kárpát-medencében 30 fokot mérünk, addig az utasszállító gépek repülési magasságában dermesztő, -50 fokos hőmérséklet uralkodik. Így már érthető, hogyan alakulhat ki jégeső még egy forró nyári napon is.

Száz méterenként egy fok

Az, hogy a felszín fűtő hatása a magassággal mennyire gyengül, sok tényezőtől függ, helyről helyre és óráról órára változhat, egy szép nyári napon azonban egészen jól tartja magát egy könnyen megjegyezhető szabályhoz. Ha a nagyjából 150-200 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő településünkön (ez hazánk nagy részén helytálló) 30 fokot mérünk, és szeretnénk Magyarország legmagasabb pontján, a Kékestetőn tenni egy kis túrát, az alábbi képlettel számolhatunk: 100 méter szintemelkedés során a levegő közelítőleg 1 Celsius-fokot hűl (egészen pontosan 0,98 fokot). 

A kiindulási és a célállomás közötti szintkülönbség nagyjából 800 méter. Ez azt jelenti, hogy amikor felérünk, 8x1, azaz 8 fokkal lesz hűvösebb, mint a kiindulási pontban, tehát nagyjából 22 fokos léghőmérséklethez érdemes öltözni. Fontos tudni, hogy 

ez a szabály viszonylag nyugodt időjárási helyzetben és többnyire csak nappal érvényes, akkor azonban nyugodtan és bátran használhatjuk, 

akár magasabb hegyek esetén is.

Nézzünk néhány példát erre a közelmúlt nyugodt időjárású napjaiból Budapest – Pestszentlőrinc (139 méter) és Kékestető (1014 méter) mérőállomások vonatkozásában! Mivel a szintkülönbség nem egészen 900 méter, azt várjuk, hogy a hőmérséklet-különbség nagyjából 9 fok lesz. 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján július 27-én 9 Celsius-fok, 28-án 9 Celsius-fok, 29-én 7 Celsius-fok volt az eltérés, majd egy front érkezett, ennek elvonulása után ismét nyugodt körülmények között augusztus 2-án 7 Celsius-fok, augusztus 3-án pedig 9 fok volt a differencia. Jól látszik tehát, hogy bár a légkör apró változásai miatt vannak ingadozások, de 1-2 fokos pontossággal a fenti szabály ismeretében magunknak is remek előrejelzést tudunk készíteni.

Miért van ez így?

Figyelem, ezt a részt már csak az igazán érdeklődőknek ajánljuk! A légkör azon alsó, felszínhez még viszonylag közel eső régiójában, ahol a szél és a termikek hatására kellően jól elkeverednek egymással a légrétegek, a hőmérséklet-csökkenés ütemét (vertikális hőmérsékleti gradiens) száraz adiabatával közelítjük. Mit is jelent ez? A légrétegek elkeveredése kisebb-nagyobb örvények segítségével zajlik, amelyek felszálló ágán a meleg levegő magasabbra, a hideg levegő alacsonyabbra jut. 

Mivel ezek viszonylag gyors folyamatok, élhetünk azzal a feltételezéssel és közelítéssel, hogy az örvény és a környező levegő között egyszerűen nincs idő hőcserére. Így a felszálló meleg levegő a magasban kisebb légnyomású zónába jut, ahol emiatt kitágul és lehűl, a leszálló hideg levegő pedig fordítva, felmelegszik. A hőcserementes folyamatokat a fizika adiabatikusnak nevezi, de ami a legfontosabb, hogy viszonylag egyszerűen képes leírni. 

Ezzel az egyszerűsítéssel élve adódik a korábban bemutatott szabály, amely a mérések alapján tehát a valóságban is megállja a helyét, és ezt most már ön is ellenőrizheti, ha legközelebb egy hegyi túra során figyeli a hőmérőt.

Nyitókép: hűsítő bajorországi látkép – fotó: Cyril Gosselin/Getty Images

#időjárás#cikkek az időjárásról#hőség#kánikula#hegyek#meteorológia#nyár#nyaralás#hegyvidék#hegyi levegő#ma

Címlapról ajánljuk