Így (nem) váltak be idén a népi megfigyelésekKüzdelmes év áll mögöttünk, és ez épp úgy igaz az időjárásra, mint az élet más területeire. Aszály, melegrekordok, felhőszakadások, végül pedig egy tavaszias karácsony – nem maradtak üresek a meteorológiai évkönyvek. Most, hogy már nyakunkon az új év, és várhatóan nagy meglepetések már nem érnek, annak járunk utána, hogyan muzsikáltak idén az időjósló népi megfigyelések. Mátyás, Sándor, József, Benedek, no meg Medárd és libák. Rengeteg hiedelmünk van, így most csak a legismertebbekre szorítkozunk.
Időjárás

Így (nem) váltak be idén a népi megfigyelések

Allaga TamásAllaga Tamás

2022. december 27. 19:44

Küzdelmes év áll mögöttünk, és ez épp úgy igaz az időjárásra, mint az élet más területeire. Aszály, melegrekordok, felhőszakadások, végül pedig egy tavaszias karácsony – nem maradtak üresek a meteorológiai évkönyvek. Most, hogy már nyakunkon az új év, és várhatóan nagy meglepetések már nem érnek, annak járunk utána, hogyan muzsikáltak idén az időjósló népi megfigyelések. Mátyás, Sándor, József, Benedek, no meg Medárd és libák. Rengeteg hiedelmünk van, így most csak a legismertebbekre szorítkozunk. 

Emlékeznek még, mi történt a meteorológusokkal, amikor augusztus 20-án nem lett vihar? Nem szeretnénk senkinek sem tippeket adni, de azért megnéztük, mennyire váltak be a népi jóslatok. Nem lennénk most Katalin helyében.

Mit látott a medve?

Gyertyaszentelő napja, vagyis február 2-a talán az év első olyan pillanata, amikor figyelmünk az időjárási jóslatokra terelődik. Egészen pontosan a medvére, az Egyesült Államokban pedig a mormotára. Ezeknek az állatoknak az árnyéka a hagyomány szerint erősen korrelál a tél hátralevő részének hosszával. Philnek a mormotának könnyű dolga volt idén, egyértelműen meg tudta mondani, milyen idő lesz.


A medvének azonban nem volt egyszerű értelmezni a történéseket, hiszen felhős és napos időszakok is voltak, tehát láthatta is és nem is az árnyékát, attól függően, hol és mikor bújt elő. Ahol látta, ott bizony jól tette, ha megijedt és visszahúzódott a barlangba, mert a tél még bőven tartogatott meglepetéseket.

Mátyás jeget talált

Február 24-e reggelén, ha fagy, a pásztorok szerint még 40 napig fagy. Ez idén majdnem bejött, márciusban is bőven akadtak mínuszos hajnalok, még a hónap végén is. Mátyás tehát talált jeget, de a várakozásokkal ellentétben csinált is, a megfigyelés ezen változata tehát nem tekinthető helyesnek.

Tél tábornok utolsó rohama?

Március 12-én Gergely időnként megrázza szakállát, azaz havazik, és ha így történik, akkor a hiedelem szerint ez a tél utolsó rúgása. Nos, nem havazott, ennek ellenére tél tábornok tartogatott még meglepetéseket. Emlékezetes kép, ahogy az országgyűlési választáson a voksolók latyakban állnak, amit a reggeli havazás hagyott maga után.

Zsákban sem volt meleg

Sándor, József, Benedek a hagyomány szerint meghozzák a tartós meleget. De nem idén. Azokban a napokban (március 18, 19. és 21.) ugyanis erős fagyok voltak az országban, épp egy jelentősebb lehűlést éltünk át, de ha nem vagyunk ennyire szigorúak, akkor elismerhetjük, hogy néhány nappal később valóban megérkezett a meleg, méghozzá 20 Celsius-fok körüli csúcsokkal. Tartósnak viszont így sem mondhatjuk, hiszen nemsokára visszatért a fagyos idő, sőt, még havazás is előfordult a későbbiekben.

Medárdban sem bízhattunk

A nevezetes június 8-i nap igencsak csapadékosra sikerült, legalábbis 2022-es viszonylatban mindenképp. Sokfelé öntözték záporok a földeket, keleten az ég is dörgött, a Kisalföldön volt, ahol 50 mm is összegyűlt. Ez azonban semmit sem segített az évtizedes, sőt, talán évszázados aszályon. A következő 40 napban nemhogy nem esett minden nap, de a Dél-Dunántúl kivételével tovább súlyosbodott a szárazság. Néhány nap volt mindössze, amikor záporokból nagy mennyiség hullott, a többin teljesen szárazok maradtak a földek – ez a szélsőséges eloszlás egyébként a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válik. Összességében a perzselő napsütés jellemezte a júniust és a júliust, a tavak vízszintje tovább csökkent. Mennyi az annyi? Zalában 100-150, a Dunántúlon általában 50-70 mm a 40 napos összeg, ami még tűrhető lenne, de keletebbre 10-20 mm-t regisztráltak csak, a Hortobágyra pedig gyakorlatilag pár cseppnél több nem jutott.

Az államalapítás ünnepe nem csak lehűlést hozott

Ugorjunk egy nagyobbat az időben, egészen nyár végéig, egy olyan időjárási helyzetre, amely sokak számára emlékezetes maradt. Augusztus 20-a volt a nap, amikor az előrejelzések nagyon nem működtek, amikor a tűzijátékot minden eddiginél korábban mondták le, és amikor a kormány végül kirúgta az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőit az elmaradt eső miatt.


A megfigyelés szerint gyakran ezidőtájt ér véget az igazi nyár, ekkor érkezik az első komolyabb lehűlés, az ősz előszele. A statisztikák ezt alá is támasztják; ha nem is napra pontosan, de valóban ez az a hét, amikor a légkör fordít egyet a naptáron. Idén sem volt eseménytelen az új kenyér ünnepe, egy ciklon tette változékonnyá, csapadékossá hazánk időjárását, a legnagyobb gondot viszont az okozta, hogy a hektikusan kipattanó záporos gócok előrejelzett és valós megjelenése között nem sok egyezés volt. Ennek nyomán nem sokkal később jelentős átalakulások kezdődtek az OMSZ háza táján, bár ennek jó eséllyel mérsékelt köze volt a huszadikai prognózis minőségéhez. Cikkünk témájánál maradva azonban elmondhatjuk, hogy a huszadikához kötődő megfigyelés nagyjából helyesnek bizonyult.

Félregágogtak a libák

November 11-éhez, Márton napjához szinte megszámlálhatatlan hagyomány, történet és megfigyelés fűződik. Bár arról nem tudunk beszámolni, hogy a liba mellcsontja milyen színű volt (ha az barna és rövid, akkor sáros, ha fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél), de az biztos, hogy Márton hiába érkezett barna lovon (azaz nem volt fagy), a karácsony ettől még nem lett fehér. Sőt, ez finom fogalmazás, hiszen még melegrekord is dőlt a fővárosban szenteste. 

Erzsébet egyelőre jól áll

Ehhez a naphoz legalább két hagyomány kapcsolódik. Az egyik szerint, ha ekkor esik, az enyhe telet jelez. Nos, eddig rendben vagyunk, mert az ország déli felét elérte egy komolyabb csapadékzóna, a telünk pedig mindezidáig nem jeleskedik a havazás és dermesztő hideg terén. A másik is helytálló, hiszen Erzsébet nem rázta meg a pöndölyét (azaz nem esett a hó aznap), és ahogy annak „lennie kell”, a karácsonyi havazás is elmaradt.

Katalin kopogott és locsogott is

Az egyik legismertebb karácsony-jósló nap nem Erzsébethez, hanem Katalinhoz kötődik, de ő sem könnyítette meg a dolgunk. November 25-e reggel az ország csaknem felén fagyott, felén pedig olvadt, így van, aki úgy jövendölhetett, hideg lesz a karácsony, de az ország más részein ennek ellenkezőjére is következtethettek. Ha viszont a nappali hőmérsékleteket vesszük alapul, akkor egyértelműen kijelenthetjük, hogy nem jött be a jóslat, hiszen aznap is, és most is igen enyhe időben volt részünk.

Luca okosabb volt?

Az év egyik utolsó közismert jósló napja december 13. A régiek hagyma szeletekből, a karácsonyig hátralévő napok időjárásából, sőt, egy marék búzából is igyekeztek következtetéseket levonni az újév időjárására. Ezt természetesen még nem tudjuk validálni, de saját kísérletünk eredményéről azért be tudunk számolni. Az általunk nevelt „lucabúza” kikelt, jó egészségnek örvend, így jövőre jó termésre számíthatunk. Ha ez nem lenne elég biztosíték, a tél eddig egészen kedvező csapadékviszonyai mindenképp több optimizmusra adnak okot, mint amit tavaly ilyenkor érezhettek a gazdák.

Most akkor hihetünk a hiedelmeknek?

Ez a kis év végi összefoglalás semmiképp sem tekinthető hivatalos, tudományos alaposságú verifikációnak, igazolásnak vagy cáfolatnak, célja inkább a 2022-es légköri események felelevenítése volt, egy speciális szemüvegen keresztül nézve. Az viszont talán így is kiviláglik, hogy a népi megfigyelések sem mindenhatók, nem tévedhetetlenek, és semmiképp sem javasolt őket olyan pontossággal értelmezni és kezelni, mint ahogy azt magukról állítják. Vannak persze olyan hiedelmek, amelyek a többinél általában pontosabbnak, megbízhatóbbnak bizonyulnak, és ezek valóban valamilyen létező légköri távkapcsolatot írnak le, de az időjárás kaotikus jellege a garancia, hogy ezek napi pontossággal képtelenek a jövendölésre, inkább egy-egy adott időszakra vonatkoztatva értelmezhetők. Arról nem is beszélve, hogy ami száz éve igaz volt, az a napjainkban gyorsuló ütemben zajló klímaváltozás közepette már egyáltalán nem biztos, hogy az marad.

Nyitókép: Tibor, a kamcsatkai barna medve kifutójában a Mackófesztivál utolsó napján megtartott hagyományos medveárnyék-észlelésen a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2016. február 2-án – Fotó: Kovács Attila / MTI

 

#Időjárás#cikkek az időjárásról#népszokás#előrejelzés#medve#mormota#augusztus 20.#ma

Címlapról ajánljuk