Miért van hidegebb éjjel, ha nem fúj a szél?

Egy forró nyári napon könnyű megbizonyosodni róla, hogy a napsugárzás először nem a levegőt, hanem a felszínt melegíti fel, elég csak letenyerelnünk a napsütötte aszfaltra. A légkör felszínközeli rétegei (ahol mi is élünk) valójában a talaj által melegednek fel, mert a felszín hősugárzóként viselkedik. Ez egy fontos folyamat, hiszen ennek köszönhetjük, hogy mondjuk az Alföldön melegebb van, mint magasan a hegyekben.

Éjjel viszont éppen fordítva történik minden. Ekkor a felszín kezd el gyorsabban hűlni, és a felszínhez közeli levegő lesz a leghidegebb. Ha ilyenkor megyünk fel egy dombtetőre, ott már magasabb hőmérsékletet mérhetünk, mint egy völgyben. Igen ám, de nem akkor, ha fúj a szél! Ekkor ugyanis a légmozgás összekeveri az alsó légrétegek hidegebb és a magasabb légrétegek melegebb levegőjét, ezzel pedig mérsékli a lehűlést, amely egyébként szél hiányában szinte a „végtelenségig” folytatódna (valójában csak addig, amíg a levegő el nem éri a telített állapotot, és meg nem indul a harmat- és ködképződés). Ez tehát az oka, miért alakul ki például tavasszal vagy ősszel kevésbé hajnali fagy, ha egész éjjel süvít a szél.

Fagyokra a következő napokban is jó esély van, a szélvédett, fagyzugos területeken pedig akár -10 fokig is süllyedhet a hőmérséklet. Most már azt is tudjuk, miért éppen ott.

A szerző az RTL meteorológusa. Nyitókép: Pexels / by_ginny