Igazolódni látszik az előrejelzés, épp most szakad szét a poláris örvény – De mit jelent ez ránk nézve?

Erős lehűlés Szibériában, hóviharok az Egyesült Államokban, változó légnyomási mező az Atlanti-óceánon. Mind olyan jelek, amelyek már előrevetítik, hogy hamarosan jelentősen megváltozhat az északi félteke időjárási képe. De nem csak a közelmúlt eseményei utalnak arra, hogy milyen lehet az idei tél. Ahogy korábban is írtunk róla, a februári csendes-óceáni Hunga Tonga–Hunga Ha'apai vulkán kitörése által a sztratoszférába juttatott korom és vízgőz, valamint az elhúzódó La Niña állapot is mind egy irányba mutat – a poláris sztratoszférikus örvény statisztikailag nagyobb eséllyel eshet szét.

Mielőtt továbbmennénk, ismételjük át, mi is ez az örvény. Amikor beköszönt a tél, a hőmérséklet a napfény hiánya miatt a sarkvidékeken gyorsan csökken. A kialakuló hideg levegőlencse önmagában igen stabil, ráadásul forog a Föld mozgásából fakadóan. A folyamat a felszínről indul, de később már nagy magasságokban is kimutatható, ott, ahol már a repülők sem járnak. 

A tél nagy részében ez az örvény köszöni szépen, jól elvan magában, és nehéz kizökkenteni forgásából, csakúgy, mint egy búgócsigát. Ha megbökjük, meginoghat, de alapvetően nem zavartatja magát. 

A poláris örvény fontos tulajdonsága, hogy csapdázza a sarkvidéki hideg levegőt. Amíg az örvény stabil, addig nem engedi elszabadulni a fagyos levegőt, és fordítva, a meleget sem engedi bejutni a térségbe. 

Amikor azonban az alsó légkör nyomási képe szabdalttá válik, akkor az már elég nagy ütést mérhet a búgócsigára ahhoz, hogy az eldőljön – esetünkben szétszakadásról beszélhetünk.

Az tehát már korábban is sejthető volt, hogy idén is számolni kell az örvény szétszakadásával, amely egyet jelent azzal, hogy a világ egyes részeire rászakad a sarkvidéki hideg, cserébe a Jeges-óceán egyes részeit „hőhullám” sújthatja. A Severe Weather Europe friss elemzése szerint már vannak jelei, hogy ez nemsoká bekövetkezik. Jelenleg Észak-Amerika fölött alacsony légnyomás a jellemző, míg a Csendes-óceán északi részén és Észak-Európában magasnyomás uralkodik. Kanadában ez már eddig is erős lehűlést eredményezett, a hideg pedig nemrég el is szabadult – emlékezhetnek, méteres hó hullott a Nagy-tavak térségében és New York államban is. Ez a váltakozó alacsony- és magasnyomás olyan a poláris örvénynek, mintha macskakövön kellene haladnia, és ahogy az sem tesz jót az autó kerekének, úgy ez sem az örvénynek.

A felszíni légnyomási anomáliák a tapasztalat és az előrejelzések szerint nagyjából 15-30 napos késéssel éreztetik hatásukat a magasban, tehát ha látjuk, mi van lent, akkor sejthetjük, mi lesz majd fent. Ezért hihetünk kicsit az ilyen, nagyjából egy hónapos előrejelzéseknek.

Térjünk a lényegre, és nézzük, mit mutatnak az előrejelzések az év utolsó hónapjára vonatkozóan. Ahogy az mindig lenni szokott, vannak biztos és bizonytalan pontok. 

Ami biztosnak látszik, hogy a következő két hét során a poláris örvény kettészakad, ezt a számítógépes szimulációk is megerősítik. Ez oly módon történhet, hogy meleg levegő jut a sarkkör közelébe, elsősorban Grönland vidékére, eközben hideg áramlik Szibéria, Észak-Európa és az Egyesült Államok északi részei fölé. 

Ha Európára koncentrálunk, akkor szépen látszik, hogy Nagy-Britannia, Skandinávia, Oroszország nyugati területei, a balti államok és Belarusz egyértelműen a hideg oldalon állnak majd, míg Spanyolország, Franciaország, az Alpok térsége és a teljes mediterráneum inkább a szokásosnál melegebb időben részesülhet. A meleg pedig arrafelé csapadékkal is járhat, délnyugat-északkeleti ciklonpályák sejthetők, ami hazánkra nézve annyiban jó hír, hogy rendszerint ez több csapadékot jelent, mint az északnyugati esetben. Szlovénia, Észak-Olaszország és Horvátország kimondottan sok esőt kaphat, sőt a tenger menti hegységekben ez rendszerint kiadós havazást hoz.

Ami a hőmérsékletet illeti, már kicsit homályosabb a kép. 

Épp a két fentebb leírt régió határán lehetünk, ezért mindkettő hatása érvényesülhet időnként. A rövidebb, kéthetes időtávon most az látszik, hogy inkább a meleg győzedelmeskedhet (persze a meleget az évszaknak megfelelően értsük), és csapadékban sem lesz hiány.

A hónap második fele már bizonytalanabb, nem látjuk nyomát nagy hidegnek és nagy melegnek sem, az viszont igen esélyes, hogy felhőkből nem szenvedünk majd hiányt, és még ilyen-olyan csapadékból is jut majd. Lássuk be, ez utóbbi jó hír egy ilyen száraz év után.

Nyitókép: Getty Images