Akár fehér karácsonyunk is lehet – egy gigantikus vulkánkitörés miatt

Nagyon érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet a Severe Weather Europe. Ahhoz, hogy megsejthessük, mi vár ránk az idei télen, egészen januárig kell visszautaznunk az időben, amikor egy olyan rég nem látott vulkánkitörés történt, amelynek lökéshullámai többször is megkerülték a Földet.

Vízágyú

2021 decemberében vált aktívvá az egzotikus nevű Hunga Tonga–Hunga Ha'apai vulkán, amely idén januárban okozott olyan erejű kitörést, amilyet csak nagyon ritkán látni. A robbanás több százszor erősebb volt, mint a hirosimai atomrobbanás, a cunami pedig több országban is okozott károkat, sőt, embereket is ölt. 

Mivel a vulkán víz alatti, ezért a kitöréskor rengeteg tengervizet lövellt az égbe, és ha azt írjuk, az égbe, azt szó szerint kell érteni: 

az időjárási folyamatok jórészt a 10 kilométer vastag troposzférában zajlanak, efölött a 30 kilométer vastag sztratoszféra található, a vulkáni csóva viszont kis híján elérte a mezoszférát is, 58 kilométer magasságban állt meg. 

Ebbe a légrétegbe csak nagyon ritkán és nagyon kis mennyiségben jut víz, de ez most megváltozott, a kitörés, mondhatni, bepárásította a magaslégkört. A vízgőz hatása, hogy a napsugárzást visszaveri, ezzel hűti a sztratoszférát, a Föld által kisugárzott hőt viszont csapdázza, ezzel fűti a troposzférát. Ennek pedig következményei vannak.

Elszabadul a hideg

A Severe Weather Europe szakemberei archív adatok feldolgozásával statisztikákat készítettek, mert arra voltak kíváncsiak, jellemzően 

milyen a tél az északi féltekén akkor, amikor a sztratoszféra lehűl a déli féltekén. 

Azt találták, hogy ha a déli féltekén jelentősen hűl a sztratoszféra, akkor jellemzően egy anticiklon alakul ki az Atlanti-óceán és Grönland felett, amelyet a meteorológia tudománya negatív NAO fázisnak hív. 

Ilyenkor az időjárás Európában hektikussá válik abban az értelemben, hogy nem kiegyenlített a hőmérséklet, sokkal inkább szokatlanul meleg és hideg időszakok váltják egymást, amely télen hidegbetöréseket is magában foglalhat. A statisztika szerint ugyanis gyengülhet a sztratoszférában örvénylő úgy nevezett poláris örvény (nagy magasságokban kialakuló gigantikus ciklon), amely így 

szabadjára engedheti a sarkvidéki hideg légtömegeket, és azok időről időre eláraszthatják Észak-Amerikát és Európát is.

A hidegbetörések gyakrabban járnak együtt mediterrán ciklonok képződésével, amelyek Magyarországon a havazás fő forrásai. Ezek persze csak elnagyolt összefüggések, de ha hihetünk a számításoknak, akkor van esély akár egy valóban télies télre is. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a kontinens országai mindent megtesznek, hogy spóroljanak a tüzelővel, vajon helyes-e egy átlagos, tehát úgy-ahogy hideg tél bekövetkezéséért drukkolni?

Az eredményeket persze fenntartásokkal kell kezelni, és fontos azt is figyelni, hogy a hosszú távú előrejelző modellek alátámasztják-e a felvázolt forgatókönyvet, mindenesetre érdemes lesz követni a fejleményeket, hiszen tanulsággal szolgálhatnak a jövőbeli hasonló helyzetek kezeléséhez.

Nyitókép: A vulkánkitörés füstje és gőze – fotó: tongai haditengerészet