Híradó

Ha így folytatódik, örökre búcsút vehetünk itthon a havazástól

Daróczi DóraDaróczi Dóra

2023. március 14. 17:01

Folyamatosan csökken a hó mennyisége Magyarországon, Budapesten csak negyedannyi hó esik évente, mint a múlt század elején – állítják adatelemzők az elmúlt 120 év csapadékadatai alapján. A Híradónak nyilatkozó kutató szerint a hegyvidékeken harmadára csökkent a hótakaró 60 év alatt, és ha nem csökkentjük a szén-dioxid kibocsátásokat, a jövőben egyáltalán nem lesz hótakaró Magyarországon.

36 éve, 1987-ben volt utoljára nagy, országos havazás. Akkor viszont tényleg mindent belepett a hó, az ország nagy része megbénult, még a budapesti metró sem járt, mert telefújta az alagutat hóval a szél. Lehet, hogy hasonlóra, de még csak egy egész országot érintő havazásra sem számíthatunk már. A hó mennyisége folyamatosan csökken Magyarországon, és ami hullik, az is egyre rövidebb ideig marad meg. Ez egy magyar adatelemző cég kutatásából derül ki, aminek során az elmúlt 120 év csapadékadatait összegezték. Eszerint novemberben és decemberben sokkal nagyobb mértékben csökkent a havazás, mint márciusban és áprilisban.

Valójában nem arról van szó, hogy a mostani tél tolódik tavaszra, hanem arról, hogy annyival kevesebb hó esik már ősszel, hogy olyan érzésünk van, mintha csak tavasszal és télen esne, ősszel pedig nem, és így tolódna a tél egyre inkább – magyarázta a Híradónak Sepp Márton, a Starchema elemzője.

Budapesten esett vissza leginkább az éves átlagos hó mennyisége. Már csak közel negyedannyi hó hullik évente, mint a múlt század elején.

Szabó Péter klimatológus, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatója szerint a hegyvidékeken jelentősebb a felmelegedés, és ugyan nő a téli csapadék mennyisége, ez viszont inkább esőként, nem pedig hóként hullik le. Így 60 év alatt a hegyvidékeken harmadára csökkent az átlagos téli hótakaró Magyarországon. Valószínűleg az emberi tevékenység okozta felmelegedés miatt.

Ha azonnal visszafogjuk a kibocsátásokat, akkor nagyjából 20 év múlva jelentkeznek ennek a hatásai. Ha visszafogjuk a kibocsátásokat, akkor a 2000-es évek, vagy akár azelőtti hóvastagságokra számíthatunk majd a jövőben, ellenkező esetben viszont egyáltalán nem, és elbúcsúzhatunk a hazai havaktól

– vázolja a lehetséges jövőt Szabó Péter.

Pont 10 éve több ezer autó rekedt éjszaka az autópályákon a hirtelen lehulló, rengeteg hó és a hótakarót hordó szél miatt. Az ünnep idén is hozhat havazást az RTL meteorológusa szerint, de ez nem marad meg sokáig.

Mondhatjuk, hogy ha március 15., akkor havazás, most is erről lesz szó, az éjszaka során érkező hidegfront pont elég erős lesz ahhoz, hogy az ország kis szegletén átváltson majd a csapadék, az eső havazásba

– vázolta az ünnep várható időjárását Allaga Tamás. 

Az idei tél volt egyébként a kilencedik legcsapadékosabb az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint, de hó idén sem sok volt, csak 3-4 napon esett annyi, hogy a sík vidékeken is megmaradt.

Érdekességképpen: 1848. március 15-én sem kellemes tavasz volt, sok csapadék, eső, havas eső esett aznap Pesten és Budán.

#Híradó#Videó#Belföld#Időjárás#csapadék#havazás#felmelegedés#klímaváltozás#top hírek#Zöld Hírek

Címlapról ajánljuk