1901 óta nem volt ennyire száraz az április, mint idén. A rendkívüli csapadékhiány miatt a szakértők klímakatasztrófát jósolnak a nyárra.

Már fél foknyi melegedés is elindítja az El Niño jelenséget, de idén ez az emelkedés akár két fokos is lehet. Ebben az esetben már Szuper El Niñoról beszélhetünk, ami sajnos semmi jót nem jelent.

Velence jövője veszélyben: emelkedik a tengerszint, akár a város áthelyezése is szóba kerülhet.

A tavasz 2100-ra akár 23 nappal korábban érkezhet. A klímaváltozás miatt kiszámíthatatlanabb lesz, ami a növényeket és állatokat is érinti.

Bolíviában, El Altóban 4000 méter felett struccok élnek és tojnak. A kísérlet a klímaváltozás korában Európának is üzen az állattenyésztésről.

El Niño kialakulása várható nyáron a Csendes-óceánnál, ami Európa, köztük Magyarország időjárását is befolyásolhatja. Tudj meg többet!

Fenntartható megoldások, kerti wellness, okos öntözés és romantikus virágözön – mutatjuk a 2026-os szezon 11 legmenőbb kerttrendjét.

Ha itt a tavasz, kezdődnek a kerti munkák, hiszen mindenki alig várja, hogy virágba boruljon a környezete. De vajon a leandert mikor ültessük ki? Mutatjuk a legjobb időzítést!

Mémkarrierje néhány stockfotóval indult, ma már a dubaji világkormányzati csúcsra hívják a Hide the Pain Haroldként ismert Arató Andrást.

A jegesmedvék napján bemutatjuk a nyíregyházi bocsok játékosságát, a klímaváltozás kihívásait és a sarkvidék geopolitikai jelentőségét. Ismerd meg a fehér macik titkait!

2026-ban az agrárium szereplői komoly kihívásokkal néznek szembe. Braunmüller Lajos szakértővel beszélünk a támogatásokról, piaci trendekről és finanszírozásról.

A végítélet óráját idén ismét előrébb állították, már csak 85 másodperc választ el minket a globális katasztrófától. Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint több válság – nukleáris, klíma és erőforrások – egyszerre fenyegeti civilizációnkat. A Doomsday Clock 1947 óta szimbolizálja az emberiség pusztulásának veszélyét. Tudatosítani kell a kockázatokat, hogy jobban megbecsüljük az életünket és cselekedjünk időben.

Brutálisan megugrottak a friss zöldségek árai: az uborka kilója akár 1500–1600 forint is lehet, és a paprika, paradicsom, saláta is jóval drágább a megszokottnál. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint nem a télálló zöldségek drágultak, hanem az importból érkező friss termékek. A spanyol termőterületeken tapasztalt fényszegény tél gyengébb hozamot eredményezett, ami az egész európai piacot megdrágította. Bár a piac árcsökkenést vár a magyar termés megjelenésével, a klímaváltozás miatt egyre nehezebb kiszámítani, mikor térhetnek vissza az alacsonyabb árak.

Az idei tél szokatlanul kemény: több mint egy évtizede nem volt ilyen nagy hó és hideg Magyarországon. Sokakban felmerül a kérdés, hogy ha globális felmelegedésről beszélünk, hogyan lehetségesek ilyen extrém téli időjárási helyzetek. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a klímaváltozás nem állandó melegedést jelent, hanem azt, hogy a szélsőségek egyre gyakoribbá válnak. Az északi-sarki jég gyors olvadása megváltoztatja a légköri áramlásokat, így a sarkvidéki hideg könnyebben juthat el a kontinensek fölé. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a digitalizáció és az AI növekvő energiaigénye szintén hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Egyre több a „zöld karácsony” Európában, a klímaváltozás átalakítja a tél képét. Mi lesz a hagyományokkal, és hogyan alkalmazkodunk a változásokhoz?

Egy eddig ismeretlen apró tengeri tehénfaj maradványaira bukkantak Katarban, ami segíthet megérteni az Arab-öböl ökoszisztémáit.

Hőgyész Anna, a Nestlé fenntarthatósági vezetője elmondja, miért fordít kiemelt figyelmet a vállalat a talaj és a föld állapotára. Az egészséges talaj nemcsak a biztonságos alapanyag-ellátást segíti, hanem a hosszú távú fenntarthatóságot és a felelős működést is támogatja. A regeneratív mezőgazdaság révén a vízgazdálkodás helyreállítása és a talaj kimerülésének megelőzése is lehetséges.

Velence és Jakarta csak a kezdet – a klímaváltozás és a süllyedő városok problémája világszerte egyre súlyosabb. Mutatjuk, hogyan próbálnak védekezni.

Bill Gates szerint a klímaváltozás nem fogja kipusztítani az emberiséget – de vajon ez megnyugtató üzenet, vagy veszélyes önáltatás? Dr. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke szerint egy ilyen kijelentés félrevezető lehet, hiszen a civilizáció nem bírna el egy 6-8 fokos felmelegedést. A klímakutató úgy véli, pusztán technológiai megoldásokkal nem fordíthatjuk vissza a folyamatot – valódi változásra van szükség az életmódunkban is.

Megdöbbentő jelentés: 2050-re minden ötödik olasz strand eltűnhet. Sardínia és az Adria partjai is komoly veszélyben vannak.

Bill Gates szerint nem a klímaváltozás, hanem a nukleáris háború és biológiai fegyverek fenyegetik leginkább az emberiséget. Ismerd meg a részleteket!

Háborúk, klímaváltozás, sajtószabadság – ezek a legfőbb témák a héten nyílt World Press Photo kiállításon Budapesten.

Szeptember 7. a Tiszta Levegő Nemzetközi Napja – minden lélegzet számít, a légszennyezés évente több ezer életet vesz el Magyarországon.

Szakértők és nyaralók véleménye a Balaton jövőjéről: kiszáradás fenyegeti, vagy természetes ciklusokról van szó?

Idén 87 százalékkal nagyobb területen pusztítottak bozót- és erdőtüzek Európában, mint az elmúlt húsz év átlagában. Dr. Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora és az ENSZ klímatestületének alelnöke szerint a kontinens kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, így Magyarország is egyre nagyobb veszélyben van. A szakértő hangsúlyozza: őshonos fafajok telepítésével és a mozaikos erdőgazdálkodással csökkenthető a kockázat. Nem az a kérdés, lesz-e nálunk 50 fokos hőség – hanem az, mikor.

Hőhullám sújtja Magyarországot, az RTL stábja jégcsarnokban keresett menedéket. Az extrém hőség hatásai már az utazási szokásainkat is megváltoztatják.

Egyre több magyar kertben bukkannak fel olajfák és ezüstfák, ám a mediterrán hangulat mögött komoly kihívások rejtőznek. Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a nyári meleg még nem jelenti azt, hogy a fagyot is jól tűrnék ezek a növények – a barackhoz hasonlóan gyakran a tél az igazi próbatétel. A szakértő azt is elárulja, mi a Kárpát-medence igazi „olajfája”.

Magyarország mezőgazdasága kritikus ponthoz ért: a keleti országrész egyes területei már félsivataggá váltak, a gazdák pedig kényszerűen hagyják el a kukoricatermesztést. Míg a 70-es, 80-as években 300 ezer hektáron öntöztek, ma alig éri el a 100 ezret. Szilágyi Mihály gazda és Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője arról beszéltek, miért nincs jó válasz a klímaváltozás kihívásaira – és miért kényszerülnek a termelők új növényekre váltani.

Az alma ára másfélszeresére nőtt miután a termés 75%-a odaveszett, a terméktanács szerint további drágulás jöhet.

Az intenzív felmelegedés számtalan problémát okoz majd a többi közt az egészségügyben, a mezőgazdaságban és az energiaellátásban.

Pénz van, víz nincs – a Homokhátság gazdái a sivatagosodó földekkel és kilátástalansággal néznek szembe.

A Földközi-tenger rekordmeleg vize instabil időjárást idéz elő, amely Magyarországon is heves zivatarokkal és viharokkal járhat idén ősszel.

Rekordhőség tombol Európában, 40 fokos forróság pusztít. A klímakutatók szerint ez még csak a kezdet – egyre forróbb és hosszabb nyarak jönnek.

Bár a kontinentális éghajlat megmarad Magyarországon, a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárásra kell számítanunk. A szeles tavaszok és a késői fagyok miatt banánültetvényeket továbbra sem érdemes tervezni, de van jó hír is: málna és kivi már akár a balkonon is megteremhet. A videóban Megyeri Szabolcs kertész elmondja, mire figyeljünk, ha fügét szeretnénk ültetni, és hogyan lehet alkalmazkodni az új körülményekhez a kertben.

Egy 320 hektáros, a Budakeszi Vadaspark mellett fekvő erdőterület újulhat meg teljesen a következő tíz évben az OTP Bank és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésével. A terület az 1970-es évek óta vadaskertként működik, az erdő fajgazdagsága alacsony és egykorú fákból áll – ezért különösen sérülékeny a klímaváltozás hatásaival szemben. A cél az élőhelyek megújítása, a biodiverzitás növelése, valamint olyan erdőtársulások kialakítása, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak. A projekt részeként a Soproni Egyetem kutatói tudományos módszerekkel mérik majd az erdő ökológiai állapotát – az együttműködésről Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezetője beszélt a Reggeliben.

Budakeszi és Nagykovácsi között egy 320 hektáros erdőterület újulhat meg a következő tíz évben. Az OTP Bank és a Pilisi Parkerdő Zrt. hosszú távú együttműködése révén a területen nemcsak természetvédelmi munkák zajlanak majd, hanem klímaváltozásnak ellenálló növénytársulások kialakítása és ökoturisztikai fejlesztések is. A projekt célja, hogy ötven év múlva is legyen hol erdőben sétálnunk – erről beszélt a Zöld Bolygó videójában Pókos Gergely, az OTP Zöld Program Igazgatóságának ügyvezetője, és Rittling István, a Pilisi Parkerdő erdészetvezetője.

Tüsszögés, viszkető szem, állandó orrfújás – az allergiaszezon már javában tombol, és egyre többen szenvednek tőle, kortól függetlenül. Dr. Moric Krisztina allergológus szerint nemcsak a genetika, hanem a klímaváltozás is komoly szerepet játszik a tünetek súlyosbodásában: „A felmelegedés egy jó nagy pofont ad az allergiás megbetegedésnek.” Az allergia bármikor kialakulhat – gyerekként és felnőttként is. Ha gyerekkorban jelentkezik, van esély arra, hogy kinőhető, de ez sem garantált. Praktikus tanácsokkal azonban sokat tehetünk a megelőzésért: mossunk arcot kirándulás után, öblítsük át a hajunkat akár naponta, cseréljünk gyakran ruhát, és semmiképp se teregessünk kint – a pollen még a frissen mosott ruhán is megtapadhat.

Az utóbbi években közel 40 százalékkal nőtt a foglalások száma a hidegebb éghajlatú Észak-Európai országokban.

A klímaváltozás miatt ma már sokkal korábban kezdődik az allergiaszezon, és tovább is tart. Ezért érzed egyre rosszabbnak.

A klímaváltozás hatása a kertekben is érződik. Megyeri Szabolcs kertészmérnök elárulja, milyen növényekkel érdemes ma tervezni. 

Pokorny Lia amikor tud megy és ültet a 10 millió Fa nagyköveteként. A színésznőhöz Trokán Nóra is civilek is csatlakoztak. Az évek alatt eddig 400 ezer fát sikerült elültetniük. 

Évente már majdnem kétezer ember hal meg villámcsapás miatt Indiában. 

A kutatók szerint a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is csak erősíti ezt a folyamatot.

Már 350 milliárd forintos lehet az idei aszálykár az RTL Híradó által megkérdezett agrárközgazdász szerint. Kukoricából 2-3 millió tonnával kevesebb terem az idén a szárazság miatt, a napraforgó egy része is kiégett, de ugyanez vonatkozik a nyáron érő gyümölcsökre és zöldségekre. A szakértő szerint azonban a kiesés nem okoz majd áremelkedést az élelmiszereknél. A kormány nem árulta el, hogy mekkora károkat jelentettek a gazdák az aszály miatt. 

A klímaváltozás kamu, mi?

A NASA által közzétett animáció minden korábbi klímamodellnél nagyobb pontossággal mutatja meg a Földünk légkörébe pumpált szén-dioxid felhőit.

Németország legforgalmasabb, frankfurti légikikötőjét klímaaktivisták bénították le, a repülőtéren teljesen leállt miattuk a közlekedés. A demonstrálók a kerítést átvágva jutottak be, és egyszerűen odaragasztották magukat a kifutópályához. Az Utolsó Generáció nevű mozgalom tagjai azt ígérik, világszerte folytatják akcióikat, amelyekkel a fosszilis tüzelőanyagok használata ellen tiltakoznak.

A mérések szerint július 11-étől hat napon át minden nap megdőlt az országos melegrekord.

180 év múlva visszajöhet a hetvenes-nyolcvanas évek átlaga, addig azonban az évszázad második felében biztosan jóval magasabb lesz a hőmérséklet. 

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében a korábbi évekhez képest csaknem egy hónappal korábban kezdődött meg a szüret.