A kertet most érdemes átalakítani az extrém időjáráshoz. Mutatjuk, mely növények és megoldások működnek a legjobban.

Pusztító aszály sújtja a Hortobágyot és a magyar gazdákat. Izraeli és afrikai példák mutathatnak kiutat a csapadékhiányból.

Évtizedekkel korábban ért el minket a rendkívüli aszály. A klímakutató szerint a jövőben 10-ből 8 év teljesen száraz lehet.

A nyakunkon a második hőkupola: Ürge-Vorsatz Diána klímakutató figyelmeztet, hogy a Duna rekordalacsony vízállása és a vízhiány miatt összeomolhat az energiarendszerünk.

Aszály és vízhiány Magyarországon: Raskó György agrárközgazdász elmondta, a százezer engedély nélküli kút is tehet a kialakult drasztikus helyzetről.

A KertAkadémia 2026 programja azt mutatja, hogyan változik meg a kertészkedés: talajélet, növénytársítások, ingyenes talajelemzés és klímaálló megoldások kerülnek előtérbe.

Évek bizonytalansága és az aszály után szakértői csapat dolgozik a Velencei-tó jövőjén. A cél a vízpótlás, az ökológiai egyensúly és a tópart megújítása.

Törökbálintnál hatalmas füstfelhő jelezte a bozóttüzet. A szakemberek szerint a tartós hőség és az aszály miatt Magyarországon is egyre nagyobb az erdőtüzek kockázata.

Európa-szerte egyre több erdőtűz zavarja meg a nyári utazásokat. Oltványi Tamás elárulta, mire kell figyelni a veszélyeztetett térségekben és az utasbiztosításoknál.

Yvonne Dederick őszintén mesélt arról, hogy lánya a klímaszorongás miatt sokáig nem akart gyermeket. Az üzletasszony elárulta, hogyan változott meg később a véleménye.

Több mint harmadával nő a halálozás Tolna megyében a hőhullámok idején, de Baranyában is több mint negyedével többen halnak meg, amikor nagy a hőség.

A kánikula miatt teljesen átalakulnak az utazási szokások: az Alpok tavai és a Baltikum lettek a legújabb slágerhelyszínek nyáron.

A tartós forróság miatt akár az agyunk is megduzzadhat: a háziorvos figyelmeztet, hogy a férfiak fényvédelme és a gyerekek dehidratációja is kritikus veszélyt jelent a melegben.

A rekordalacsony vízszint miatt kong az ürességtől a Velence Korzó a főszezon közepén, a vállalkozók a túlélésért küzdenek. És a helyzet tovább romolhat.

Veszélyes medúzák és viaszrózsák várják lepték el az Adriai-tengert. Így készülj fel, ha megcsípne valami a vízben!

Egyetlen jól megválasztott fa akár 10 fokkal is csökkentheti a hőérzetet a kertben: Megyeri Szabolcs elárulta, mely fajok bírják legjobban a forró magyar nyarakat.

Az orvosok szerint a szúnyogriasztó egyre fontosabb lehet Európában, ahol új betegségeket terjesztő rovarok jelennek meg.

A globálisan is rekordközeli május után forró nyárra készülhetünk: hosszabb hőhullámok, heves viharok és súlyosbodó aszály is jöhet.

Kritikus a helyzet a Velencei-tónál és a Balatonnál: mindkét helyen vízhiány alakult ki. A szakemberek szerint a negatív rekord is megdőlhet idén.

Súlyos aszály pusztít az országban: a termés több helyen teljesen megsemmisült, a Velencei-tó vízszintje pedig kritikusan alacsony.

Azonnali áfavágást ígér az új agrárminiszter a zöldségekre és gyümölcsökre. Raskó György szerint ez a feketekereskedelem ellen is hatásos fegyver lehet.

1901 óta nem volt ennyire száraz az április, mint idén. A rendkívüli csapadékhiány miatt a szakértők klímakatasztrófát jósolnak a nyárra.

Már fél foknyi melegedés is elindítja az El Niño jelenséget, de idén ez az emelkedés akár két fokos is lehet. Ebben az esetben már Szuper El Niñoról beszélhetünk, ami sajnos semmi jót nem jelent.

Velence jövője veszélyben: emelkedik a tengerszint, akár a város áthelyezése is szóba kerülhet.

A tavasz 2100-ra akár 23 nappal korábban érkezhet. A klímaváltozás miatt kiszámíthatatlanabb lesz, ami a növényeket és állatokat is érinti.

Bolíviában, El Altóban 4000 méter felett struccok élnek és tojnak. A kísérlet a klímaváltozás korában Európának is üzen az állattenyésztésről.

El Niño kialakulása várható nyáron a Csendes-óceánnál, ami Európa, köztük Magyarország időjárását is befolyásolhatja. Tudj meg többet!

Fenntartható megoldások, kerti wellness, okos öntözés és romantikus virágözön – mutatjuk a 2026-os szezon 11 legmenőbb kerttrendjét.

Ha itt a tavasz, kezdődnek a kerti munkák, hiszen mindenki alig várja, hogy virágba boruljon a környezete. De vajon a leandert mikor ültessük ki? Mutatjuk a legjobb időzítést!

Mémkarrierje néhány stockfotóval indult, ma már a dubaji világkormányzati csúcsra hívják a Hide the Pain Haroldként ismert Arató Andrást.

A jegesmedvék napján bemutatjuk a nyíregyházi bocsok játékosságát, a klímaváltozás kihívásait és a sarkvidék geopolitikai jelentőségét. Ismerd meg a fehér macik titkait!

2026-ban az agrárium szereplői komoly kihívásokkal néznek szembe. Braunmüller Lajos szakértővel beszélünk a támogatásokról, piaci trendekről és finanszírozásról.

A végítélet óráját idén ismét előrébb állították, már csak 85 másodperc választ el minket a globális katasztrófától. Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint több válság – nukleáris, klíma és erőforrások – egyszerre fenyegeti civilizációnkat. A Doomsday Clock 1947 óta szimbolizálja az emberiség pusztulásának veszélyét. Tudatosítani kell a kockázatokat, hogy jobban megbecsüljük az életünket és cselekedjünk időben.

Brutálisan megugrottak a friss zöldségek árai: az uborka kilója akár 1500–1600 forint is lehet, és a paprika, paradicsom, saláta is jóval drágább a megszokottnál. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint nem a télálló zöldségek drágultak, hanem az importból érkező friss termékek. A spanyol termőterületeken tapasztalt fényszegény tél gyengébb hozamot eredményezett, ami az egész európai piacot megdrágította. Bár a piac árcsökkenést vár a magyar termés megjelenésével, a klímaváltozás miatt egyre nehezebb kiszámítani, mikor térhetnek vissza az alacsonyabb árak.

Az idei tél szokatlanul kemény: több mint egy évtizede nem volt ilyen nagy hó és hideg Magyarországon. Sokakban felmerül a kérdés, hogy ha globális felmelegedésről beszélünk, hogyan lehetségesek ilyen extrém téli időjárási helyzetek. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a klímaváltozás nem állandó melegedést jelent, hanem azt, hogy a szélsőségek egyre gyakoribbá válnak. Az északi-sarki jég gyors olvadása megváltoztatja a légköri áramlásokat, így a sarkvidéki hideg könnyebben juthat el a kontinensek fölé. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a digitalizáció és az AI növekvő energiaigénye szintén hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Egyre több a „zöld karácsony” Európában, a klímaváltozás átalakítja a tél képét. Mi lesz a hagyományokkal, és hogyan alkalmazkodunk a változásokhoz?

Egy eddig ismeretlen apró tengeri tehénfaj maradványaira bukkantak Katarban, ami segíthet megérteni az Arab-öböl ökoszisztémáit.

Hőgyész Anna, a Nestlé fenntarthatósági vezetője elmondja, miért fordít kiemelt figyelmet a vállalat a talaj és a föld állapotára. Az egészséges talaj nemcsak a biztonságos alapanyag-ellátást segíti, hanem a hosszú távú fenntarthatóságot és a felelős működést is támogatja. A regeneratív mezőgazdaság révén a vízgazdálkodás helyreállítása és a talaj kimerülésének megelőzése is lehetséges.

Velence és Jakarta csak a kezdet – a klímaváltozás és a süllyedő városok problémája világszerte egyre súlyosabb. Mutatjuk, hogyan próbálnak védekezni.

Bill Gates szerint a klímaváltozás nem fogja kipusztítani az emberiséget – de vajon ez megnyugtató üzenet, vagy veszélyes önáltatás? Dr. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke szerint egy ilyen kijelentés félrevezető lehet, hiszen a civilizáció nem bírna el egy 6-8 fokos felmelegedést. A klímakutató úgy véli, pusztán technológiai megoldásokkal nem fordíthatjuk vissza a folyamatot – valódi változásra van szükség az életmódunkban is.

Megdöbbentő jelentés: 2050-re minden ötödik olasz strand eltűnhet. Sardínia és az Adria partjai is komoly veszélyben vannak.

Bill Gates szerint nem a klímaváltozás, hanem a nukleáris háború és biológiai fegyverek fenyegetik leginkább az emberiséget. Ismerd meg a részleteket!

Háborúk, klímaváltozás, sajtószabadság – ezek a legfőbb témák a héten nyílt World Press Photo kiállításon Budapesten.

Szeptember 7. a Tiszta Levegő Nemzetközi Napja – minden lélegzet számít, a légszennyezés évente több ezer életet vesz el Magyarországon.

Szakértők és nyaralók véleménye a Balaton jövőjéről: kiszáradás fenyegeti, vagy természetes ciklusokról van szó?

Idén 87 százalékkal nagyobb területen pusztítottak bozót- és erdőtüzek Európában, mint az elmúlt húsz év átlagában. Dr. Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora és az ENSZ klímatestületének alelnöke szerint a kontinens kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, így Magyarország is egyre nagyobb veszélyben van. A szakértő hangsúlyozza: őshonos fafajok telepítésével és a mozaikos erdőgazdálkodással csökkenthető a kockázat. Nem az a kérdés, lesz-e nálunk 50 fokos hőség – hanem az, mikor.

Hőhullám sújtja Magyarországot, az RTL stábja jégcsarnokban keresett menedéket. Az extrém hőség hatásai már az utazási szokásainkat is megváltoztatják.

Egyre több magyar kertben bukkannak fel olajfák és ezüstfák, ám a mediterrán hangulat mögött komoly kihívások rejtőznek. Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a nyári meleg még nem jelenti azt, hogy a fagyot is jól tűrnék ezek a növények – a barackhoz hasonlóan gyakran a tél az igazi próbatétel. A szakértő azt is elárulja, mi a Kárpát-medence igazi „olajfája”.

Magyarország mezőgazdasága kritikus ponthoz ért: a keleti országrész egyes területei már félsivataggá váltak, a gazdák pedig kényszerűen hagyják el a kukoricatermesztést. Míg a 70-es, 80-as években 300 ezer hektáron öntöztek, ma alig éri el a 100 ezret. Szilágyi Mihály gazda és Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője arról beszéltek, miért nincs jó válasz a klímaváltozás kihívásaira – és miért kényszerülnek a termelők új növényekre váltani.

Az alma ára másfélszeresére nőtt miután a termés 75%-a odaveszett, a terméktanács szerint további drágulás jöhet.