Kettészakadt az ország időjárása. Amíg keleten nyári meleg, addig nyugaton szinte téli hideg; óriási szélviharok, sőt még hószállingózás is volt tegnap, május közepén. Szombathelyen annyira lehűlt az idő, hogy még a hó is elkezdett esni.

Egy fiatal lány a sztárja a klímaváltozás elleni társadalmi küzdelmeknek. A 16 éves svéd Greta Thunberg vezetésével ismét több tízezer diák tüntetett, ezúttal Németországban. Csak Berlinben 25 ezer fiatal nem ment iskolába, hogy ott lehessen a demonstráción, amelynek főszónoka volt a lány, akit Nobel-békedíjra is jelöltek. Greta szerint ideje pánikba esni és tenni valamit a klíma védelmében.

Dr. Nékám Kristóf után Dr. Páldy Anna is felvilágosította a nézőket a globális felmelegedés veszélyeiről, ráadásul az egyiptomi szúnyogokra is felhívta a figyelmet, amik komoly betegségeket hordoznak.  

Dr. Nékám Kristóf, allergológus a klímaváltozás veszélyeire hívta fel a nézők figyelmét. Nem árt vigyázni, hiszen a pollenszezonra is hatással lehet!

Diákok ezrei követelték szerte Európában, hogy a kormányok tegyenek többet a klímaváltozás ellen. Sokan a vizsgáikat is kihagyták, hogy nyilvánosan felhívják a politikusok figyelmét. Ez sikerült, de nem olyan reakciót kaptak, mint amire számítottak.

Csaknem 200 ország képviselői gyűltek össze a lengyelországi Katowicében, hogy új lendületet adjanak a klímaváltozás elleni küzdelemnek. A három évvel ezelőtti párizsi klímaegyezményben kitűzött célok, vagyis a globális hőmérséklet emelkedésének 2 százalékban történő maximalizálása már nem elég a legújabb felmérések szerint.

Rekord alacsony Duna vízállás, novemberi melegrekordok. Környezetvédők szerint ezek már mind a klímaváltozás jelei, melyek ellen hatékony kormányzati döntésekkel lehetne fellépni. Sipos Katalin - a WWF magyarországi igazgatója - szerint ezért is elfogadhatatlan, hogy a minisztériumi létszámcsökkentés egyik legnagyobb vesztese a környezetügyi államtitkárság, ahonnan a szakemberek felét küldték el.

Itt egy többszáz oldalas, ezernyi tudós munkájával készült dokumentum, amelynek címzettje: a világ, vagy hét és fél milliárd ember és lényegében azt mondja, 12 éven belül tektonikus, mindenkit és mindent befolyásoló változásokra van szükség ahhoz, hogy a föld átlaghőmérséklete „csak” 1,5 fokkal emelkedjen. Kormányok, vállalatok, emberek: mindenkinek van dolga. De hogyan lehetne ezt a fontos témát napirenden tartani?

Gyilkos hőhullámok, elhúzódó allergiaszezon és új fertőző betegségek megjelenését is hozhatja magával a klímaváltozás Magyarországon. A szokatlan októberi meleg és szárazság pedig már az ivóvíz minőségét is fenyegeti.

Jó, ha tíz éve maradt az emberiségnek a bolygó megmentésére - állítja legújabb jelentésében az ENSZ Éghajlat-változást kutató testülete.

Állítólag idén már elmarad az ősz is. A 35 fok után lehet, hogy egyből a mínuszok jönnek majd. Hogy, miért? Kiderül a riportból!

Megrázó felvételek. Szívszorító videót tett fel közösségi oldalára egy kanadai természetvédő. Egy éhező jegesmedvét látni, amint utolsó erejével élelmet próbál találni egy rozsdás hordóban, majd összeesik.   A természetfotós dokumentációját ide kattintva nézheti meg.

Az amerikai űrügynökség, a NASA grafikája azt mutatja: hogyan változott az északi sarkon a jégtakaró az elmúlt évtizedekben.

Hiába kongatják egyre többen a vészharangot, még mindig nem törődünk a klímaváltozással! Pedig a pusztító tűzvészek, az áradások, hurrikánok, földrengések, szmogriadók, egyszóval a klímaváltozás az emberiség pusztulásának egyik legfenyegetőbb veszélye. Felgyorsul az óceánok elsavasodása is. Akár az egész táplálék lánc felborulhat, legrosszabb esetben akár meg is szűnhet. De mi köze mindehhez a méheknek?

Egyre többen emlegetik, hogy a világ kedvencének tartott fekete kávé cserjéinek termesztésére súlyos csapást mérhet a klímaváltozás, az üvegház-hatás. Emiatt közeleg a drasztikusan emelkedő árak, illetve a kávéhiány korszaka.

A klímaváltozás majdhogynem vállvonogatással tudomásul vett jelensége lett. Furcsa. Az észak-koreai nukleáris fenyegetés a világ jó részén mindennapos téma – a klímaváltozás olyan, mint egy rövid ideig tartó riadó: elmúlik, elfelejtjük. Bölcsen tesszük?

Az amerikai meteorológusok szerint az idei nyár minden eddiginél melegebb lesz, hosszantartó hőségre és szárazságra kell számítanunk. De nem csak a tengerentúlon tombol a kánikula, hanem Európában is. Magyarországon, az előrejelzések szerint, tartósan 30-35 fokra számíthatunk. Hogy a melegrekord megdől-e, azt egyelőre nem lehet tudni, de még az ország leghidegebb településén, Zabaron is 30 fokot mértek kedden délután. A teljes adást megnézheti az RTL Moston!

Leonardo DiCaprio úgy reagált Donald Trump bejelentésére, miszerint az Egyesült Államok kilép a globális klímaegyezményből, hogy ennek legnagyobb vesztes a Föld. Arnold Schwarzenegger szerint egy ember nem állíthatja meg a jövőt. A Nobel-díjas magyar klímakutató, a nagycsaládos Ürge-Vorsatz Diana is döbbenten és értetlenül áll az amerikai elnök bejelentése előtt.

Elképesztő állapotok vannak Denverben. Mintha az amerikai város bennragadt volna a legkeményebb januári télben. Folyamatosan zuhog a hó, ami meg is marad. Az utakat kotró- és szórógépek járják, az autók alig tudnak mozogni a csúszós, fagyos hóban, az emberek pedig téli kabátot vettek, holott lassan vége a májusnak is. Denver nem egy messzi északi város, ami elvileg indokolná a rendkívüli időjárást. Az amerikai Közép-Nyugaton fekszik. Többek szerint a májusi telet a klimaváltozás okozza.  

Több mint egymillió pingvin gyűlt össze egy argentínai félsziget melletti kis öböl alig több mint 2 négyzetkilométernyi, homokos fövenyén. A Punta Tombo nevű rövid partszakasz a Magellán-pingvinek fészekrakó helye, ahol minden évben a párzási időszakban telepszenek meg. Általában pár százezer család fészkel itt, az idén azonban szokatlanul sokan gyűltek össze, a pingvinek teljesen megtöltik a kis öblöt. A tudósok a klímaváltozásnak tudják be a madarak szokásainak megváltozását.

Hatalomra került furcsa politikusok, kiberháború, leszámolás Törökországban, széthúzó Európa, háborúzó Oroszország és sok minden más is történt 2016-ban a nagyvilágban. De vajon milyen lesz az idei év? Végleg legyőzik az ISIS-t? Felbomlik az Európai Unió? Kitör a harmadik világháború? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ a világ válságövezeteit jól ismerő szakértőkkel.

Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testületének tagja. Szerinte áttörés történt tavaly a klímavédelemben, mivel a Világgazdasági Fórum adatai szerint most fordult elő először, hogy a napenergia támogatás nélkül is olcsóbb lett a szénnél és a földgáznál. Vagyis úgy tűnik vége az olajkorszaknak és beköszönt a nap és szélenergia aranykora.

A klímaváltozás a legsürgetőbb probléma a világon, ami ellen sürgősen tenni kell - ezt üzeni Leonardo DiCaprio dokumentumfilmje, amelyet a hétvégén mutattak be Londonban. Az alkotásnak az Oscar-díjas színész nemcsak a főszereplője és a narrátora, de ő a producere is. A sztár három év alatt öt kontinensre és az Északi-sarkra is elutazott. Reméli, a dokumentumfilm nézői a politikusokra is nyomást gyakorolnak majd azért, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen.

Tömegesen pusztulnak a rénszarvasok, és egy ember is meghalt a Szibériában pusztító lépfene-járványban. 75 éve nem volt ilyen súlyos járvány arrafelé. A betegség kórokozóját a globális felmelegedés szabadíthatta ki a fagyos talajból, mivel a szokatlan melegben több dögkút és temető is kiolvadt. A klímaváltozás máshol is érezteti hatását, Tatárföldön a folyók felmelegedett vize okoz tömeges halpusztulást.

Minden eddiginél több, 178 országban kapcsolták le a világítást a nemzetközi akcióban. Budapesten a Parlament és a Lánchíd is sötétbe borult. A Művészetek Palotájában pedig sötétben adott koncertet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. 2007 óta minden évben lekapcsolják a világítást a világ híres épületein. A kezdeményezés lényege, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire.

178 országban kapcsolták le a világítást a nemzetközi akcióban. A kezdeményezés lényege, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire. Pillanatok alatt borult sötétbe a párizsi Eiffel-torony, és Rómában a Colosseum világítását is lekapcsolták. Londonban a Buckingham palota sötétedett el. Szentpéterváron szinte az egész belvárosban lekapcsolták a fényeket.

Drámai. A legtöbb szakember csak így jellemzi a globális felmelegedés hatását. Amely miatt már eddig több százezren hagyták el hazájukat. A klímamenekültek száma 2050-re elérheti a 700 millió főt.

Elérte a globális felmelegedés a világhírű alaszkai kutyaszánhúzó-versenyt is. Minden év márciusának első hétvégéjén indulnak neki a csaknem 1700 kilométeres útnak a versenyzők. Idén azonban annyira nem volt hó a startnál, hogy több száz tonnát kellett máshonnan hozni vonattal.

Gőzölgő kráter, 120 kilométeres homokvihar és mínusz 20 fok – extrém körülmények között teljesítette útját a magyar Atacama-expedíció. A négyfős csapat egy hónapig vizsgálta Chilében a világ legmagasabb vulkánján a klímaváltozás hatásait. A tudósok harmadszor mentek el a világ egyik legszárazabb helyére, kutatás közben megtalálták a korábbi túrákon elveszett műszereiket és megfejtették egy több száz éves puma múmia rejtélyét is.

A tengerszint emelkedése, hatalmas áradások, szárazság és a mezőgazdaság összeomlása, állat-és növényfajok kihalása, végül pedig a Föld lakhatatlanná válása - a globális felmelegedés visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig. A hétfőn kezdődött párizsi klímakonferencia célja: megoldást találni a tarthatatlan helyzetre. A csúcstalálkozó előtt világszerte tüntetéseket tartottak, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra.

A sokféle nemzetközi feszültség miatt nem a legszerencsésebb pillanatban – állam- és kormányfők felvonulásával hétfőn kezdődik Párizsban az a klímacsúcs, amitől világszerte azt remélik, hogy 18 évvel az első egyezmény után, érdemi eredménye lesz, hogy legalább lassabban és kevésbé melegedjen a Föld.

2100-ra akár 6 fokkal is nőhet a világ átlaghőmérséklete. Ez esetben sok millió ember nem jutna vízhez, de tízmilliók otthona kerülne víz alá. 195 ország Párizsban próbál majd összehozni egy megállapodást: ebbe minden állam beleírná, mit vállal, hogy a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 2 fokkal nőjön. De mennyibe kerül mindez? Ki fizeti a számlát? És: mit vállal Magyarország?

Dr. Miskolczi Ferenc kandidátussal sikerült interjút készítenünk. Nagy forma, a NASA-nál, Hamptonban, a Langley Research Centerben is dolgozott, ott is azt tette, amihez ért: a légkört elemezte. Csakhogy tudományos fokozatai lehetővé tették, hogy olyan elméletet alakítson ki, amely szerint nem létezik és soha nem is létezett üvegházhatás.

Dr. Miskolczi Ferenc kandidátussal sikerült interjút készítenünk. A NASA-nál, Hamptonban, a Langley Research Centerben is dolgozott, ott is azt tette, amihez ért: a légkört elemezte. Csakhogy tudományos fokozatai lehetővé tették, hogy olyan elméletet alakítson ki, amely szerint nem létezik és soha nem is létezett üvegházhatás. Polgár Géza riportja.

Budapesttől Párizson és Rómán át New Yorkig a világ többszáz városában, összesen 172 országban áramtalanítottak 60 percre a résztvevők a Föld órája elnevezésű kezdeményezésben. A világ legnagyobb önkéntes akciójának célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a klímaváltozás veszélyeire.

Néhány hete jelent meg a hír, hogy az ENSZ főtitkára magasrangú személyes megbízottjának nevezte ki vendégünket, Pásztor Jánost. Az ő kihívása: a klímaváltozás. Az egész földet, 7,3 milliárd embert, mindannyiunkat érinti. Tényleg számtalan nemzeti és nemzetközi szervezet és testület foglalkozik vele, tudósok talán ezrei, véleményekkel és ellenvéleményekkel.

A napi hírek közben hajlamosak vagyunk arra, hogy elfelejtkezzünk a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb kihívásáról, amely alighanem minden másnál súlyosabb globális veszély. Vendégünké, egy magyar diplomatáé a feladat, hogy az ENSZ egyik vezetőjeként igyekezzen összehangolni a világ vagy 200 országának válaszát. Első magyar TV-interjú Pásztor Jánossal.

35 ezer rozmár úszott partra Alaszka észak-nyugati partjainál. Az állatok azért szorultak a szárazföldre, mert a globális felmelegedés miatt elolvadtak a jégtáblák a csukcsi tengeren.  

Az állatok a klímaváltozás miatt úsztak ki a tengerpartra, mert a jégtáblák, ahol egyébként párzanak, ellenek és pihennek, a melegebb vízhőmérséklet miatt elolvadtak.  

Idén nyáron bőrig ázott az ország, soha annyi katasztrófavideó nem járta körbe az internetet, mint az elmúlt hónapokban. Miközben települések térdig álltak a vízben, volt, ahol trópusi édenkertet, vagy épp kietlen sivatagi tájat találtunk. És hallottunk gólyákról, akik augusztus végén megfagytak a fészkükben. Mindez vajon normális?

Idén nyáron bőrig ázott az ország, soha annyi katasztrófavideó nem járta körbe az internetet, mint az elmúlt hónapokban. Miközben települések térdig álltak a vízben, volt, ahol trópusi édenkertet, vagy épp kietlen sivatagi tájat találtunk. És hallottunk gólyákról, akik augusztus végén megfagytak a fészkükben. Mindez vajon normális?  

A melbourne-i felvonuláson a meztelen résztvevők a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztettek.

A Hongkongnál csaknem kétszer nagyobb jéghegy 10 éve szakadhatott le az Antarktiszról.

A 12 napos világértekezleten a következő nemzedékeket fenyegető veszélyek elhárításáról tárgyalnak.

A gleccserolvadásra hívták fel a figyelmet a nepáli kormánytagok.

A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a klímaváltozás vonzza magával a viharokat.

Emberi homokórát formáztak környezetvédelmi aktivisták New Yorkban.

A globális felmelegedés veszélyeire akarták felhívni a figyelmet a környezetvédők.

Az ősi klímaváltozásnak a kiváltó okai aggasztóan érthetetlenek a tudósok számára.