Gyilkos hőhullámok, elhúzódó allergiaszezon és új fertőző betegségek megjelenését is hozhatja magával a klímaváltozás Magyarországon. A szokatlan októberi meleg és szárazság pedig már az ivóvíz minőségét is fenyegeti.

Állítólag idén már elmarad az ősz is. A 35 fok után lehet, hogy egyből a mínuszok jönnek majd. Hogy, miért? Kiderül a riportból!

A klímaváltozás majdhogynem vállvonogatással tudomásul vett jelensége lett. Furcsa. Az észak-koreai nukleáris fenyegetés a világ jó részén mindennapos téma – a klímaváltozás olyan, mint egy rövid ideig tartó riadó: elmúlik, elfelejtjük. Bölcsen tesszük?

Drámai. A legtöbb szakember csak így jellemzi a globális felmelegedés hatását. Amely miatt már eddig több százezren hagyták el hazájukat. A klímamenekültek száma 2050-re elérheti a 700 millió főt.

A tengerszint emelkedése, hatalmas áradások, szárazság és a mezőgazdaság összeomlása, állat-és növényfajok kihalása, végül pedig a Föld lakhatatlanná válása - a globális felmelegedés visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig. A hétfőn kezdődött párizsi klímakonferencia célja: megoldást találni a tarthatatlan helyzetre. A csúcstalálkozó előtt világszerte tüntetéseket tartottak, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra.

A sokféle nemzetközi feszültség miatt nem a legszerencsésebb pillanatban – állam- és kormányfők felvonulásával hétfőn kezdődik Párizsban az a klímacsúcs, amitől világszerte azt remélik, hogy 18 évvel az első egyezmény után, érdemi eredménye lesz, hogy legalább lassabban és kevésbé melegedjen a Föld.

2100-ra akár 6 fokkal is nőhet a világ átlaghőmérséklete. Ez esetben sok millió ember nem jutna vízhez, de tízmilliók otthona kerülne víz alá. 195 ország Párizsban próbál majd összehozni egy megállapodást: ebbe minden állam beleírná, mit vállal, hogy a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 2 fokkal nőjön. De mennyibe kerül mindez? Ki fizeti a számlát? És: mit vállal Magyarország?

Dr. Miskolczi Ferenc kandidátussal sikerült interjút készítenünk. Nagy forma, a NASA-nál, Hamptonban, a Langley Research Centerben is dolgozott, ott is azt tette, amihez ért: a légkört elemezte. Csakhogy tudományos fokozatai lehetővé tették, hogy olyan elméletet alakítson ki, amely szerint nem létezik és soha nem is létezett üvegházhatás.

Dr. Miskolczi Ferenc kandidátussal sikerült interjút készítenünk. A NASA-nál, Hamptonban, a Langley Research Centerben is dolgozott, ott is azt tette, amihez ért: a légkört elemezte. Csakhogy tudományos fokozatai lehetővé tették, hogy olyan elméletet alakítson ki, amely szerint nem létezik és soha nem is létezett üvegházhatás. Polgár Géza riportja.

Néhány hete jelent meg a hír, hogy az ENSZ főtitkára magasrangú személyes megbízottjának nevezte ki vendégünket, Pásztor Jánost. Az ő kihívása: a klímaváltozás. Az egész földet, 7,3 milliárd embert, mindannyiunkat érinti. Tényleg számtalan nemzeti és nemzetközi szervezet és testület foglalkozik vele, tudósok talán ezrei, véleményekkel és ellenvéleményekkel.

A napi hírek közben hajlamosak vagyunk arra, hogy elfelejtkezzünk a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb kihívásáról, amely alighanem minden másnál súlyosabb globális veszély. Vendégünké, egy magyar diplomatáé a feladat, hogy az ENSZ egyik vezetőjeként igyekezzen összehangolni a világ vagy 200 országának válaszát. Első magyar TV-interjú Pásztor Jánossal.