A klímaváltozással megágyaztunk egy nagy világjárványnak, és ha továbbra sem vesszük figyelembe a vészjósló jeleket, akkor a természet reakciója több millió ember életét fenyegetheti. Jordán Ferenc, hálózatkutató biológussal beszélgettünk arról milyen szoros kapcsolat van a tengeri áramlatok változása, a hőmérséklet növekedés és a vírusok terjedése között.

„Nagyon oda kellene figyelni a kiszolgáltatottakra!” - ezt mondja Tóth Krisztina. Az író, költő, műfordító új novelláskötetének is fontos témája a nők elleni erőszak, de foglalkoztatja a klímaváltozás és a fenntartható életmód is.

Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki Brazíliában másfél hónap alatt, mint tavaly ilyenkor, ez csaknem 300 ezer négyzetméternyi terület - közölte műholdas felvételek alapján a brazil űrkutatási hivatal. Sokak szerint ennek következménye a szélsőséges időjárás a dél-amerikai országban is, ahol jelenleg hatalmas áradások vannak. A legsúlyosabb helyzetet Sao Paulo államból jelentették. A gazdasági ereje miatt Brazília mozdonyának nevezett régió központjában, a 12 milliós Sao Paulóban csaknem leállt az élet a heves esőzések és árvizek eredményeként.

Duplájára nőtt 3 év alatt a rossz állapotú fák aránya a magyar erdőkben. Ráadásul 2018-ban sok év után először csökkent a természetvédelmi erdők területe Magyarországon. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint egyre több fát sújt itthon a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás. Ennek ellensúlyozására civilek 10 millió, a kormány pedig 100 millió fát ültetne a következő években.

A WWF erdőprogramjának vezetője, Gálhidy László azt mondja, súlyosan érinti majd a magyar erdőket a klímaváltozás. Kutatások szerint a magyar erdők 700.000 ember szén-dioxid kibocsátását ellensúlyozzák. Ráadásul a fák többmillió állatnak is otthont adnak. A statisztikák alapján itthon mégis évek óta történelmi mélyponton van az erdőtelepítés.

Hogyha az emberiség rosszul cselekszik, akkor megállíthatatlan katasztrófa fog bekövetkezni, ráadásul nagyon gyorsan. Ezt mondta a napokban az a brit geológus, aki jelenleg is az Antarktisz jegét vizsgálja. A két éve tartó kutatómunka eredményeit csak nemrég közölték a nagyvilággal, de ha igazak a számításaik, akkor a gyors jégolvadásnak köszönhetően a következő 200 évben eltűnhet a térképről London és New York is.

Sokak szerint végveszélybe került a modern emberi civilizáció léte a klímaváltozás miatt. Ez a félelem egyre több embernek okoz súlyos pszichés zavarokat, köztük már gyermekeknek is. Klímaszorongásnak hívják ezt a fejlett világban nemrég megjelent új népbetegséget, ami már több százezer embert érint. Magyarországon is.

 klímaváltozás tehet az országban tomboló tűzvészről, hatásait pedig az egész világon érezni lehet majd - erről beszélt az RTL-Híradónak adott exkluzív interjújában a Greenpeace Ausztrália igazgatója. A helyzet egyébként egyre rosszabb. Pénteken két nagyobb tűzfészek egyesülésével létrejött az első megatűz. Ennek kiterjedése több mint félmillió hektár.

A valaha mért legforróbb év volt a tavalyi Magyarországon - az Országos Meteorológiai Szolgálat friss értékelése szerint. Ráadásul az eddigi 10 legmelegebb évből 8-at az elmúlt két évtizedben mérték, a felmelegedés üteme a globális átlagot is meghaladja nálunk. Ősszel olcsóbban megúsztuk a fűtést, de az élelmiszerekre annál is többet kellett költenünk a szélsőséges időjárás miatt.

Hetek óta pusztító tűz Ausztráliában, extrém meleg Norvégiában és rekord hideg Indiában. Mintha a világ kifordult volna magából. A klímaváltozás jelei már rögtön az év elején újra bebizonyították, hogy a tudósok nem hiába kongatják a vészharangot régóta.

Év végéhez közeledve idén is felidézzük az év legfontosabb eseményeit. Világszerte milliók követeltek lépéseket a klímaváltozás miatt, nyolc év börtönre ítélték a molesztáló gyerekotthon igazgatót, sok halottat követelt a Dorian hurrikán. Mutatjuk mi történt szeptemberben.

Greta Thunberg lett az év embere a Time magazin szerint. A lány hazájában azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy iskola helyett tüntetni ment a svéd parlament elé azért, hogy a politikusok végre tegyenek valamit a klímaváltozás ellen.

Még közelebb kerültünk a Föld pusztulásához. A kutatók listáján szereplő veszélyek fele már bekövetkezett: például a grönlandi jég olvadása, vagy az esőerdők pusztulása. Ezek a jelenségek, ha együttesen bekövetkeznek, akkor a Föld klímája eléri a globális éghajlati fordulópontot, vagyis ezután már nem lehet megállítani a globális felmelegedést. Nemzetközi tanulmány szerint ezek a fordulópontok a korábbi becslésekhez képest, sokkal nagyobb kockázatot jelentenek és vártnál gyorsabban zajlik minden. 

Május és szeptember után újra az utcára vonulnak diákok és környezetvédők.  

Molnár Áront színházban, filmekben és sorozatokban látjuk legtöbbször. Sokan szerették meg A mi kis falunk Matyijaként. A színész azonban nem elégszik meg azzal, hogy más bőrébe bújik, létrehozta a noÁr projektet és rap számokat ír olyan kérdésekről, amelyek az igazságérzetét bántják. Ilyenek a migráció kezelése, az oktatás színvonala és most a klímaváltozás. Ezért született meg a Levegőt c. produkció. Áron szerint nincs most ennél fontosabb téma. De mi fenyeget minket? Miért fontos kérdés a globális felmelegedés és a klímaváltozás?

Mától az RTL Híradó önálló rovatot indít, Zöld Hírek címmel. A legnézettebb magyar hírműsor célja, hogy minél több ember figyelmét felhívja a környezetvédelemre és a klímaváltozásra. A tudományosan bizonyított tényekre koncentrálnak és szeretnék eloszlatni a mendemondákat és álhíreket. Az első riportfilm az egyik legnagyobb környezeti és egészségügyi gondot jelentő szálló por elsődleges forrásáról, a fával/szénnel/szeméttel fűtésről szólt.

Ezen a sokkoló videón jól látszik, hogyan tűnt el az Északi-sark jege az elmúlt 35 év alatt. Az Amerikai Geofizikai Unió közétett gyorsított felvétele az 1984 és 2019 közötti időszakot mutatja. A jégpáncél mára már aggasztó méretűre zsugorodott, a folyamatos olvadás miatt pedig akár két métert is nőhet a tengerszint.

Bevezetik a dugódíjat, és öt éven belül korlátozhatják a dízelautók behajtását a budapesti belvárosba. Erről beszélt az RTL Híradónak adott interjújában a klímavédelemért felelős főpolgármester-helyettes. Dorosz Dávid arra számít, hogy ezekkel az intézkedésekkel radikálisan javítani lehet a főváros levegőminőségén. A Greenpeace szakértője szerint nem csak az autós, hanem a teherautó és buszforgalmat is korlátozni kéne.

A klímavédelemért felelős főpolgármester-helyettes, Dorosz Dávid azt mondta, nem csak a dízelesek számíthatnak szigorításra. Azt szeretnék, ha Budapest belvárosába csak pénzért hajthatnának be az autósok, függetlenül attól, hogy milyen üzemanyagot használnak.

Több méteres hó és a világtól elzárt települések Ausztriában, hatalmas árvíz már több, mint egy hete Velencében, kritikus légszennyezettség Indiában, itthon pedig akár 18-20 fok, szikrázó napsütéssel- mindez késő ősszel, november közepén. A klímakatasztrófa megállíthatatlanul közeleg, ennek pedig egyre brutálisabb jeleit érzékelhetjük világszerte.

Szeméthalom az utcán, a kukák mellett, az erdőkben, folyókban, tengerekben, az óceánokban, a Földön mindenhol. És már azon túl is, a világűrben. Az elképesztő mennyiségű szemét már lassan nem csak a bolygónkat lepi el. Jelenleg a NASA számításai szerint 500 ezer üveggolyó méretű, és több mint 100 millió, egy milliméteresnél kisebb űrszemét kering Föld körüli pályán. És egyre nagyobb gondolt okoz az, hogy ezeket az űr szemeteket hogyan lehetne összeszedni.

Bort iszik és vizet prédikál Bill Gates? Az üzletember a klímaváltozás lassításáért illetve megállításáért nemzetközi összefogást sürget, krétaport is szétszórhatna a levegőben, miközben magánrepülőgépével ő szennyezi leginkább azt. Egy svéd professzor számításai szerint, aki így közlekedik, tízezerszer több káros anyagot juttat a levegőbe, mint egy átlagember.

Gazdasági világválsághoz vezet, ha nem lesz több búza. A gabonát megfertőző kórokozók ellen még nem tudunk védekezni és azok a rovarok, kullancsok is előttünk járnak amik, új betegségeket terjesztenek és a klímaváltozás miatt jelentek meg már Magyarországon is.

2030-ra, vagyis bő tíz év múlva 20 centimétert emelkedik a tengerek vízszintje, szigetek tűnnek el, és egyre több áradás alakulhat ki világszerte - állítják német kutatók. Most megjelent tanulmányukban azt írják: ez akkor is bekövetkezik, ha az országok tartják magukat a párizsi klímaegyezményben vállalt céljaikhoz. Az írás megjelenésének napján az Egyesült Államok bejelentette: hivatalosan is megindították a kilépési folyamatot a klímaegyezményből.

Őrizetbe vették pénteken a 81 éves Jane Fondát, aki egy klímaváltozás elleni tüntetésen vett részt Washingtonban a törvényhozás épülete előtt.

Világszerte több száz klímatüntetőt tartóztattak le. A tiltakozók egy globális engedetlenségi mozgalom részeként vonultak utcára és próbálnak megbénítani nagyvárosokat világszerte. Így akarják rávenni a politikusokat arra, hogy tegyenek többet a Földet fenyegető veszély elkerüléséért.

Sok ezer tudósnak hiszel, vagy pár száz politikusnak? Ez az egyik fontos kérdése a pénteken megnyílt ARC plakátkiállításnak, amelynek központi témája a klímaváltozás.

Lángoló esőerdők, olvadó jégsapkák, egyes helyeken hatalmas szárazság, máshol óriási özönvizek. A klímaváltozás hatásait egyre inkább láthatjuk, és érzékelhetjük a saját bőrünkön is. De min, és hogyan kellene változtatni?

Világszerte több millióan vonultak utcára tiltakozásul a klímaváltozással kapcsolatos tétlenség ellen. A globális klímasztrájk célja az, hogy nyomást gyakoroljon az ENSZ hétfőn kezdődő klímacsúcs-értekezletén részt vevő politikai vezetőkre az azonnali cselekvés érdekében. A nemzetközi megmozdulás ihletője Greta Thunberg, a 16 éves svéd klímaaktivista, szervezői pedig mindenhol diákok voltak.

A klímaváltozás és a környezetszennyezés problémája gyorsan robbant be a köztudatba, és ha nem is tömegek, de egyre többen vannak olyanok, akik megpróbálnak tudatosabban keveset és máshogy fogyasztani. Mutatjuk, hogyan lehet úgy élni, hogy minimális szemetet termeljünk.

Hivatalosan is bejelentették az első gleccser végét Izlandon. Az egykori jégfolyamot, amelyből mára teljesen eltűnt a jég, a globális felmelegedés áldozatának nyilvánították. A helyiek az ország miniszterelnökének részvételével szabályos gyászszertartást szerveztek a gleccser emlékére, melynek sírfelirata a klímaváltozás veszélyeire figyelmezteti az emberiséget.

Szélsőséges időjárás, özönvizek, áradások, számos világvégét idéző helyzet, amire senki sem tud felkészülni, ez jellemzi mostanában az időjárásunkat. Évről évre egyre súlyosabb a helyzet? És ezt mind a klímaváltozás és a globális felmelegedés nyakába lehet varrni?

A kutatók szerint csak a Grönlandi jégolvadás 5-33 centiméter közötti tengerszint emelkedéshez fog vezetni a századvégig, ha pedig az összes jég elolvadna onnan, a világ óceánjainak felszíne több mint 7 méterrel emelkedne meg. 

A keresztény, a muzulmán, a zsidó, a hindu és a buddhista egyház képviselőit kérdeztük arról, hogy szerintük tényleg közeledik a világvége, igaz, hogy túlnépesedett a Föld, visszatérhetnek még közénk a kihalt állatfajok és jó dolog a génkezelt élelmiszer? Valamint, hogy egyáltalán ki a felelős a globális felmelegedésért. Az ember vagy az Isten?

Idén minden eddiginél korábban már ma, július 29-én jött el a túlfogyasztás napja - ezt a WWF, a világ legnagyobb természetvédelmi szervezete számolta ki. Azaz az emberiség már most elhasznált a természet erőforrásaiból annyit, amennyit a Föld egy év alatt tud megújítani. 1970-ben ez a nap még csak december 23-án volt. A WWF szerint tudatosabb, kevésbé pazarló életmóddal enyhíteni lehetne bolygónk megterhelését. Ha szeretné megtudni, hogy hogyan csökkenthető az ökológiai lábnyomunk, nézze meg ITT.

Alig van olyan pillanat az életünkben, hogy ne használnánk föl energiát, de a jó hír az, hogy mindannyian tudunk tenni azért, hogy csökkenjen az ökológiai lábnyomunk. Mert ha minden ember a Földön úgy élne, ahogy egy átlag magyar ember teszi, akkor nagyjából 2,2 Földre lenne szükség... Leadkép: Nikola Jovanovic

Elviselhetetlen hőség sújtja Nyugat-Európát. Párizsban és az Egyesült Királyságban is új melegrekord várható, Németországban pedig a szárazság miatt olyan alacsony a Duna, hogy korlátozták a hajóforgalmat. Szakértők arra figyelmeztetnek, a jövőben még gyakoribbak lehetnek a hőhullámok.

Bár az elmúlt hetekben Magyarországon kicsit visszavett a tombolásból a kánikula, ennek ellenére július lehet a valaha volt legmelegebb hónap a Földön a klímakutatók szerint. A világ különböző pontjain sorra dőlnek meg a melegrekordok. Például Szibériában, ahol a 32 fokos hőség igencsak meglepte a helyieket. ​De nem csak az emberek, az állatok is szenvednek a kánikulától.

Nem árulja el a kormány, milyen szakmai érvek miatt mondott nemet Orbán Viktor az unió klímasemlegességi csomagjára - ezt a 444.hu írta. Szél Bernadett független képviselő hiába kérte ki az erről szóló dokumentumokat, nem kaphatta meg, mert azokat döntéselőkészítő anyagoknak nyilvánították, vagyis nem kötelező kiadni.

Hatalmas jégeső pusztított húsz percen át pénteken este a Vas megyei Káldon. A települést úgy beborította a jég, mintha tél lett volna, egy része még mára sem olvadt el. A kertekben gyakorlatilag minden odaveszett.

Egy 520 nagyváros adatait elemző friss svájci kutatás szerint, ha nem lassul a globális felmelegedés jelenlegi tempója, 30 év múlva olyan lesz, mintha a városok 1000 km-rel délebbre kerülnének a mostani helyzetükhöz képest. Hogy, ez pontosan mit jelent? Kiderül a riportból!

Olyan meleg lesz 2050-ben Stockholmban, mint mostanság Budapesten. Erre jutottak elemzésükben svájci kutatók. Magyarországon pedig akkorra még nagyobb hőségre lehet számítani. A kutatók célja az volt, hogy a hétköznapi embereknek is érthetően magyarázzák el a klímaváltozás következményeit. Éppen a megelőzés miatt indult a napokban egy civil kezdeményezés, amelynek lényege, hogy 10 millió fát ültetnek a következő években Magyarországon.

Hatalmas erővel csapott le a jégesővel kísért szélvihar tegnap este a Halkidiki-félsziget északi részére.

A klímaváltozásról rendezett filmet az egykori ValóVilág győztes Gyukin Milován. A film célja leginkább a figyelemfelhívás. A riportból az is kiderül, hogy egy hétköznapi ember mit tehet a klímaváltozás ellen!

Nem csak a gazdasági károk lehetnek egyre nagyobbak, hanem a szegények és gazdagok közötti szakadékot is növelheti a klímaváltozás az ENSZ szerint. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint ez a különbség már most is egyre inkább látszik, például egy-egy nagyobb hőhullámnál, amikor a szegényebbek lakta kerületekben többen halnak meg, mert a zsúfoltabb területek miatt ott erősebb a hőhatás.

Nem csak a gazdasági károk lehetnek egyre nagyobbak, hanem a szegények és gazdagok közötti szakadékot is növelheti a klímaváltozás. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint azonban bárki tehet a klímaváltozás ellen. Például azzal, ha nem használ légkondícionálót, és helyette nagy, árnyas fákat ültet.

Egyre többen állnak ki a génmódosított élelmiszerek fogyasztása ellen. Vendégünk Strasser-Kátai Bernadett, a Real Nature Kft. tulajdonosa most arról beszél, a klímaváltozás hogyan befolyásolja az étkezési trendeket!

Csont- és bőrre soványodott jegesmedve bukkant fel egy szibériai orosz település határában, 800 kilométerre természetes, sarkvidéki élőhelyétől. A teljesen kimerült állat minden bizonnyal élelem után kutatva tette meg az óriási távot. A sarki jég olvadása miatt egyre több jegesmedve kénytelen elhagyni lakhelyét.

Nem kímélte vasárnap a vihar az országot, volt ahol egy óra alatt 17 fokot csökkent a hőmérséklet, és helyenként 1,5-2 havi eső zúdult le néhány óra leforgása alatt.

Olyan forró nyár jön, ami még a meteorológusokat is megdöbbenti. 2019 lehet az eddigi legmelegebb év. Brutális időjárást jósolnak a nyárra. Az internetet ilyen és ehhez hasonló szalagcímek lepték el. Utánajártunk, vajon tényleg ennyire forró lesz a helyzet?