Ügynökakták: ezeket tudjuk eddig róluk

November 4-től teljes mértékben nyilvánossá, kereshetővé és ingyenesen letölthetővé válnak az egykori állambiztonsági szervek iratai a Nyitottaktak.hu weboldalon – jelentette be Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója. A nemzetközi szinten is egyedülálló lépést eredetileg október 20-ára tervezték, a csúszást az iratanyagok átvizsgálásának és előkészítésének időigénye okozta. A felület használatához még regisztrációra sem lesz szükség. A látogatók egy egyszerű keresőrendszerben szűrhetnek majd többek között név, születési adatok, fedőnév, irattípus vagy dossziészám alapján. A dokumentumokat az esetleges hamisítások elkerülése érdekében vízjellel és hitelesítési bélyegzővel látják el.

Három irattípus már elérhető, jövőre jönnek a részletek

A törvényi előírásoknak megfelelően a nyilvánosságra hozatal két ütemben valósul meg. Szerdától három alapvető irattípusba lehet ingyenesen betekinteni:

• 6-os kartonok: az ügynökök személyazonosító adatait és főbb tevékenységeiket tartalmazó iratok;
• B-naplók: a beszervezési dossziékban szereplő ügynökök névsorai;
• H-adattár: a hálózati személyek adatait és fedőneveit tartalmazó mágnesszalagok adattára az 1970-es évektől.

Első körben mintegy 55–60 ezer név válik megismerhetővé (az adathordozók közötti átfedések miatt pontos létszám a feldolgozás során alakul ki), köztük akár közéleti szereplők adatai is feltűnhetnek.

A második fázisban, 2027. február 25-éig válik kereshetővé a negyedik irattípus, a B-dossziék anyaga. Ez a több mint kilencezer dokumentum már nem csupán szikár adatokat rögzít, hanem 20–50, vagy akár több száz oldalas terjedelmű iratként, a tartótiszt szemszögéből mutatja be a teljes ügynöki életutat és a beszervezés pontos körülményeit.

Nem mindenki ügynök, aki a listán szerepel – és a rendszer hiányos

Cseh Gergő Bendegúz óvatosságra intett az adatok értelmezésekor. Kiemelte, hogy egy név szereplése önmagában nem jelent feltétlenül tényleges ügynöki tevékenységet, hiszen a nyilvántartásokban olyan személyek is helyet kaptak, akiket végül sikertelenül próbáltak beszervezni. Ezenkívül az állambiztonsági iratok jelentős része hiányzik vagy hiányos, és tartalmuk sem feltétlenül valós minden esetben.

„Nem kell mindent elhinni az állambiztonsági szerveknek és irataiknak!” – figyelmeztetett az ÁBTL főigazgatója.

A becslések szerint a Rákosi- és a Kádár-rendszerben összesen mintegy 150–160 ezer ügynököt foglalkoztathattak, ám a fennmaradt iratok alapján mindössze 50–60 ezer ember neve azonosítható – azaz a hálózatnak csupán egyharmada ismert, és érdemi, részletes információval (B-dossziéval) mindössze a 10 százalékukról rendelkezik az utókor.

Helyesbítést lehet kérni, de az adatok letiltására nincs mód

A levéltárhoz már eddig is számos megkeresés érkezett az érintettektől az adatok közzétételének megakadályozására, erre azonban a törvény nem ad lehetőséget. Ugyanakkor az érzékeny személyes adatokat kitakarják, és az érintetteknek joguk van úgynevezett helyesbítést fűzni az iratokhoz. Ebben előadhatják saját verziójukat – például ha a dokumentumokkal ellentétben nem hazafias indíttatásból, hanem zsarolás hatására váltak ügynökké.

Családi drámákra és társadalmi hatásokra kell készülni

A levéltár vezetése hangsúlyozta, hogy a közzététel nemcsak országos ügyeket, hanem családi, munkahelyi és helyi közösségi történetek tömegét hozhatja a felszínre. Mivel az iratok értelmezése és feldolgozása komoly érzelmi és erkölcsi terhet jelenthet, a levéltárosok szakmai segítsége mellett mentálhigiénés szakemberek, valamint az egykori megfigyeltek és ügynökök beszámolói is szükségesek lesznek a múlttal való szembenézéshez.

A magyarországi iratnyilvánosság mértéke nemzetközi összevetésben is példátlan. Ahogy Cseh Gergő Bendegúz rámutatott: Németországban például egyetlen nevet sem hoztak így nyilvánosságra, míg itthon a társadalom széles rétegei előtt nyílik meg a lehetőség az állambiztonsági múlt feltárására.

Forrás: 444.hu, portfolio.hu, forbes.hu 
Nyitókép: RTL Híradó