38 éve, hogy egy csehszlovák állampolgárságú, huszonéves családapa megszökött a hadseregtől, hogy a határon illegálisan átjutva egy hét alatt salgótarjáni rablásoktól egészen egy budapesti óvónő megerőszakolásáig és megöléséig jusson el. Jogerős halálbüntetéséből kegyelem lett, amit védője a híresen rossz magyar-szlovák viszony szempontjából tartott ajánlatosnak. De mi köze lehetett ehhez Kádár Jánosnak?

A Kádár-korszak első halálos áldozattal járó bankrablását egy adósságokba bonyolódott honvédtiszt követte el, akit aztán menekülés közben a zebrán ütött el egy szolgálaton kívüli rendőr. Az elkövető, Várszegi Lajos volt, aki példás előélettel bírt, tette szinte sokkolta az ismerőseit. A Népszabadságban olvasta, hogy a „bűnös Nyugaton” valakik ezzel a módszerrel jutottak pénzhez. Döbbenetesen sok pénzt rabolt, aminek egy része sohasem került elő.

A demokratikus ellenzék és a nőjogi mozgalmak történetének kevéssé ismert fejezete, hogy 1973-ban értelmiségiek petíciót írtak, és jelentős számú aláírást gyűjtöttek össze az addig kifejezetten liberálisnak számító abortuszszabályozás szigorítása ellen. Az aláírók közt sokan voltak, akiknek nem volt különösebb véleményük az abortuszról, de a fellépésben meglátták a rendszerrel szembeni ellenállás lehetőségét – ám a megtorlás sem maradt el. A résztvevők a napokban egy konferencián beszélgettek az ötven évvel ezelőtt történtekről.

Bár halálbüntetést annak 1990-es eltörlése előtt sem volt kötelező kiszabni Magyarországon, volt olyan időszak, amikor egy ilyen ítélet jogosságát senki nem kérdőjelezte meg. Akadt büntetőbíró, aki nyugodtan aludt, mert egy anyagyilkosra mondta ki a halált, és olyan is, aki megkegyelmezett volna, ha a vádlott szembe tud nézni a tetteivel. A legismertebb halálbüntetés-párti bíró saját halála is döbbenetes volt.

Ma ötven éve, hogy elkezdődött a Kádár-kor utolsó írópere, amelyben Haraszti Miklóst izgatással vádolták a Darabbér című kéziratáért. Ebben az író azt az évét foglalta össze, amit mellőzött értelmiségiként marósként töltött egy gyárban. Dr. Végső őrnagy, akit valóban így hívtak, elképesztő türelemmel tette fel neki kérdéseit, ő pedig éhségsztrájkkal érte el, hogy kiengedjék a letartóztatásból.

Hell István televíziós rendező ma sem érti, miért volt annyira fontos, hogy már Szegeden kilökjék az autóból interjút adni a romániai útja után elcsigázott Grósz Károlyt. Az MSZMP pártfőtitkára hárommillió néző előtt, 1988. augusztusban beszélt a magyarok félretájékozottságáról – egy olyan időszakban, amikor Erdélyben falvakat romboltak le, és eltiporták a magyar kisebbség jogait. Mi több: ez már itthon sem volt titok.

A történész, aki a történelem részese lett. Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész a Kádár-rendszerben lett a Horthy-korszak szakértője, de az állambiztonság nem ezért figyeltette. Még katonakorában, mielőtt egyetemre ment volna, Szabad Európa Rádiót hallgatott, amiért feljegyzés készült róla, és mint a rendszerváltás után az aktájából kiderült, később is készült róla jelentés.

A Videoton az egyetlen csapat, amely mindig nyert Madridban – 1984-ben a vidéki magyar kiscsapat játszotta az UEFA-döntőt a világhírű Reál Madrid ellen. A XXI. Század három egykori játékossal – Szabó Józseffel, az UEFA akkori gólkirályával, Csongrádi Ferenccel, a Paris Saint-Germain elleni gólszerzővel, valamint Disztl Péterrel, a korszak legjobb magyar kapusával – idézi fel a felejthetetlen kupameccseket.

Deutsch Tamás megnevezte azt a frakciót, ahová a Fidesz tartozni szeretne.

A férfi, a két nő és a kislány a szülőkhöz indultak, de útközben veszekedés tört ki. István ekkor már eldöntötte, hogy mindenkit meg fog ölni. Először egy tőrrel hadonászott, aztán gyalog menekülő utasai után eredt az autóval. Végül csak a hatéves Krisztina életét sikerült kioltania, a gyerek összeszurkált anyja pedig 5-6 kilométert gyalogolt segítségért. Bács-Kiskun megye utolsó kivégzettjének története.

A jelenlévőkön kívül csak kevesen tudtak és tudnak róla a mai napig, ezért van olyan ,aki csak legyint: „ugyan már!”. Pedig a nyolcvanas évek közepén valóban megtörtént, hogy rendőrök szinte ok nélkül vertek szét egy koncertet, nem is akárhol: a Pusztavacsi Békefesztiválon. A XXI. század egy kevéssé ismert esetet dolgoz fel hétfői adásában. 

Támogatták a szülők, de nőügyeibe állandóan beleszóltak. A család egyetlen gyereke képtelen volt önállósodni, ide-oda kallódott. Aztán a lehető legrosszabb megoldást választotta, amely az akkori rendszerben halálbüntetést ért. Az utolsó Békés megyében elkövetett bűncselekményért kivégzett Csőke György története.

Lehet egy politikai rendszer prűd – amikor úgy tesz, mintha a kapitalizmussal együtt a szexualitás is kihalt volna az emberekből – vagy álszent, amikor a párt első embere a fogamzásgátló tablettákkal kapcsolatban megjegyzi, hogy hirdetéseken nem akarja látni, de a vágyaknak semmilyen vasfüggönnyel nem tudnak gátat szabni. 

A Kádár-kor utolsó évtizedében nem mindig az került a fa alá, amire a legjobban vágytak az emberek, hanem az, amit kapni lehetett. Volt, aki vasalóra hajtott, másnak meg viccesen egy teáskanna volt az álma. A Lego-hiány azonban sokakat felbőszített, és a magnós rádióra vadászók is hallatták a hangjukat. Az áruhiányba belefáradt magyar vásárlók a rendszerváltás előtt végül Ausztriát rohanták le.

Ha Radics Béla Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban születik, akkor világsztár lett volna, de ő Angyalföldön élt egy szobakonyhás lakásban a Tripolisz szélén. Ez azonban nem zavarta abban, hogy úgy éljen, mint egy rocksztár.

Évente jelentek meg könyvei, az egyik legnépszerűbb író volt Magyarországon, amíg ki nem derült múltjának sötét időszaka. Berkesi András kínzásokban, vallatásokban vett részt az ötvenes évek elején, és nem egy gyanúsítottja miatta került a szovjet Gulágra, kényszermunkára. A nyolcvanas évek végén egyre többször kezdtek el beszélni Berkesi eltitkolt életéről és egy körmendi író-olvasó találkozón megtörtént a szembesítés. Egykori áldozatai álltak vele szemben. Borsody István a döbbenet és rácsodálkozás pillanatairól készített filmet XXI. században.

Rákosiék nem szerették a pszichológiát. Burzsoá áltudománynak nevezték és nemcsak, hogy nem kértek belőle, de szinte teljesen fel is számolták a lélektant. Szerencsére voltak elhivatott tudósok és merész diákok, így a pszichológia tudománya túlélte az ötvenes éveket. Sőt a Kádár-rendszerben kivirágzott. Olyanok is élvezték az illatát, akikre nem is gondolnának.

Hatszor találta el az ámokfutó kiskatona. A Fókusz Pluszban megszólal a brutális bűncselekmény egyik túlélője is. Két embert megölt, tízet pedig megsebesített gépfegyverével és kézigránátokkal a veszprémi ámokfutó katona.

A diszkó Amerikából érkezett hozzánk, de meglepő módon a késői kádári kultúrpolitika mégis támogatta. A rockzenét agresszívnak és rendszerkritikusnak tartották, az új zene viszont alkalmasnak látszott arra, hogy a szocialista ifjúság szórakozzon, persze kulturáltan.

T. Kun László - akit máig nem szereltek le - valamiféle végtisztességet remél, ezért vállalta a beszélgetést.