„A Kodály köröndön letolom a gatyámat, ha 50 ezernél többet el tudtok adni ebből” – így robbant fel a magyar zeneipar Erdős Péter visszavonulása után

Ritka, hogy a XXI. Században két rapper is interjút adjon, de ha a kilencvenes évek zenei világa a téma, mindketten kihagyhatatlanok. Ganxsta Zolee és Geszti Péter új stílust akartak behozni a magyar zeneiparba a kilencvenes években. 

Ám hiába jött el a rendszerváltással a szabadság, és szűnt meg az állami lemezkiadó monopóliuma, a frissen alakult cégek féltek az ismeretlentől, így egyik előadónak sem sikerült gyorsan szerződést kötnie. Mint elmondták, győzködniük kellett a kiadókat, hogy a lemezük sikeres lesz. A csütörtökön 60. évét betöltő Geszti Péter szerint volt olyan, aki egészen nyersen reagált megkeresésükre:

»A Kodály köröndön letolom a gatyámat, ha 50 ezernél többet el tudtok adni ebből.« Ez volt az a szint, ahol már lehetett keresni. Amikor két hét alatt fogyott el annyi hivatalosan, utána ment fel 220 ezerig, akkor egy másik kiadó felhívta az említett úriembert, és megkérdezte, hogy na akkor letolja-e a gatyáját. De papírkutya volt.

A rendszerváltásig lényegében egy ember, Erdős Péter döntött arról, hogy kinek lehet lemeze, azt pedig az Országos Rendező Iroda döntötte el, hogy kinek lehet fellépése.

Mint Hegedűs László koncertszervező felidézte, Erdős Péter először sajtófőnöke volt a hanglemezgyárnak, és egyszerűen rácsatlakozott a kialakult viszonyok rendszerére. 

Nem volt ízlése Erdősnek, abszolút nem is érdekelte a zene. Elaludt rajta, vagy lehalkította, ha hangos volt. Nem érdekelte, de ezt be is vallotta

– mondta Hegedűs. Szigeti Ferenc, aki a Karthago zenekaros időszakából jól ismerte Erdőst, szintén úgy emlékszik, hogy a popcézárként működő, eredetileg jogász végzettségű Erdősnek nem volt füle zenéhez, a szövegek jobban érdekelték. Joós István pedig, aki a Magneoton egyik alapítója volt, úgy fogalmazott: „szerintem Péter nem a zenét, hanem a fogyasztókat vizsgálta... ha jó volt a szöveg, könnyebben rá lehetett venni a zenére”. 

Aztán Erdős Péter 1990-ben otthagyta a vállalatot, majd nem sokkal később elhunyt. Ez volt az az év, amikor az első demokratikusan választott parlament megváltoztatta a törvényeket, ami hazai és külföldről hazatért vállalkozókat is felvillanyozott. A nagy mamutcéget pedig pillanatok alatt feldarabolták. 

Szombat délután az RTL Híradó előtt, a XXI. Században Veress Krisztina filmjéből kiderül, milyen feltörekvő zenekarok, milyen felejthető dalokkal jelentkeztek a kiadóknál a kilencvenes években. 

A fenti rövid videóból pedig megtudhatják, melyik zenekar volt Erdős Péter kedvence; mi volt a jelentősége a legendás ORI-büfének; és mi köze a Rákóczi pékségnek a lemezkiadáshoz.