A költő, aki nem tudott helyesen írni – így lett Kassák Lajos gyári munkásból a magyar avantgárd atyja

Kassák Lajos életét és művészetét párizsi útja változtatta meg. Saját hangját az anarchistákkal, futuristákkal, kubistákkal és avantgard művészekkel való találkozás alakította, ugyanis művészi példák nem álltak előtte. Az autodidakta író, költő, képzőművész 1887-ben született a felvidéki Érsekújváron. Apja gyógyszertári laborasszisztens, anyja mosónő volt. Egy helyi lakatosműhelyben segédlevelet szerzett, de a több munkalehetőség reményében 1904-ben elhagyta szülővárosát.

„A századfordulón vasmunkásként került Budapestre, és különböző újpesti és angyalföldi gyárakban dolgozott. Itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal, itt fordult az érdeklődése az olvasás, az irodalom felé, és ez a fajta mozgalmi háttér mindig ott motoszkált Kassák minden tevékenységében” – magyarázta Szeredi Merse Pál művészettörténész.

Vagyis nem pesti polgári szalonokban kezdett ismerkedni a könyvekkel, hanem az izzó vaskohó mellett.

Igaz, ez ebben a korszakban már nem annyira meglepő Balázs Eszter történész szerint.

A XX. század elején, Magyarországon is, ahogy egyébként ez jóval korábban Nyugat-Európában is megtörténik, a munkásolvasók is bekapcsolódnak az irodalom fogyasztásba.

– mondta. Kassák ezen túl a szociáldemokraták szerveződésében is részt vett, egyletbe járt, ahol felolvasásokat hallgatott és megismerkedett a munkásköltőkkel is.

Azonban nem csak a felolvasóesteken vett részt, hanem a szakszervezeti életben is.

Kassák Elkötelezett szocialista mozgalmár volt, ami miatt több gyárból is kirúgták, végül feketelistára került, vagyis nem kapott munkát sehol. Viszont egyre többet olvasott és írt.

A költő, aki nem tud helyesen írni

„Mint ahogy egy kisgyerek halad a gyerekkönyvektől az egyre komolyabb olvasmányok felé (..) Ő Petőfitől jutott el, a szocialista költőkön és Berzsenyin keresztül, először a modern irodalomig, Ady Endréig és a Nyugat köréig” – mondta Földes Györgyi, irodalomtörténész a XXI. századnak.

Így aztán kezdetben ő is rímes, jobbára proletár tematikájú versekkel próbálkozott. Publikálási lehetőségeket is keresett, de a tanulatlansága nem segítette az érvényesülését. 

Amikor már később eljutott a Nyugat szerkesztőségébe, akkor többen mondták, hogy érezhető magán, hogy nagyon tehetséges, de még gyakoroljon 

– mesélte Földes Gyöngyi irodalomtörténész.

Például helyesen írni egyáltalán nem tudott. Az nagyon vicces, amikor leadja az első verseit és magyarázza a szerkesztőnek, hogy ha tetszeni fog, akkor én át fogom tenni ezt helyesírásba

– tette hozzá.

„Ez nem vers, ez szekérdöcögés”

Nagy álma volt, hogy a legnívósabb irodalmi folyóiratban, a Nyugatban publikáljon, de a nyugatosok nehezen fogadták be maguk közé. 

Uram, ez nem vers, ez szekérdöcögés

– írta Mesteremberek című verséről, a lap legendás szerkesztője, Osvát Ernő. 

Ennél cizelláltabban, de Babits is kritizálta a költészetét. Az a formanyelv, amivel Kassák próbálokozott ugyanis a Nyugatnak „zagyva” volt egy kicsit.

Juhász Mátyás teljes filmjét a XXI. században láthatják az RTL-en, hétfőn, a késő esti Híradó után.

Nyitókép: Kassák Lajos író, költő, képzőművész az otthonában – Fotó: Fortepan / Hunyady József