Szívinfarktust kapott szombaton Nemere István. Az író november 8-án, pénteken ünnepelte 80. születésnapját, másnap az Országos Széchenyi Könyvtárban lepték meg őt szerettei, munkatársai, tisztelői. Az ünnepségen jelentették be azt is, hogy megjelent Nemere világrekordot jelentő 800. könyve. Felesége, Szentgyörgyi Judit azt mondja, a meglepetés parti után esett össze.

A 2019-ben kezdődő COVID világjárvány alaposan felforgatta mindenki életét. A kényszerű leállás sok emberi kapcsolatra hatással volt, hol rossz, hol pedig jó értelemben. Nagy Natasa színésznő-műsorvezető élete is ekkortájt változott meg, hiszen épp a két járvány-hullám közötti szünetben találkozott Jánosi Ferenc író-színésszel, méghozzá egy színházi előadáson.

Egyik utolsó interjúját az rtl.hu-nak adta.

Url Izabell erős csajnak tartja magát, akinek kötélből vannak az idegei, így Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban játéka sem tudja majd pszichésen és lelkileg megérinteni vagy kizökkenteni. Az áruló szerepét testhezállóbbnak érzi, mert szereti, ha a kezében tarthatja az irányítást. „Könnyű lesz manipulálni azáltal, hogy egy kicsit ártatlannak tűnő személy vagyok, és most fogok élni ezzel a képességemmel” – vallotta be az író, akit állítólag hamar a bizalmukba fogadnak az emberek.

Durica Katarinától megszoktuk, hogy súlyos, főként nőket érintő társadalmi problémákról ír, ehhez képest most gyermekeknek írt könyvvel jelentkezik az író.

Az ösztöndíj bejelentése indulatokat váltott ki az irodalmi élet egyes szereplőiből, akik anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy elvből ne pályázzanak „NER-hez köthető szervezet” ösztöndíjra. 

Szentesi Évát sokan túlélőnak tartják, van, aki véleményvezérnek. Pedig ő már másfél éve egy másmilyen Szentesi Éva. Maga mögött hagyta azt az életet, ami nem építette, hanem ahogy ő fogalmaz, lerombolta. Most 39 éves, és annyi nehézséggel kell újra és újra szembenéznie, mint három másik embernek, legalább. Idén tavasszal harmadjára is kiújult rákos betegsége, az operációból most gyógyul. „Én tudtam, hogy ez az. Bennem nem volt kérdés. Mert pontosan tudtam, hogy a testem mit jelez” – fogalmazott betegségével kapcsolatban. Hogy hogy van most, és miért döntött úgy, hogy hátrahagyja korábbi életét, kiderül a riportból.

Csecsemőkorú gyerekekről készült felvételeket is találtak nála.

Negyven felett a nők elfelejtenek a saját boldogságunkra koncentrálni Jakupcsek Gabriella szerint – rohannak a gyerekért, küzdenek a láthatatlanság ellen a munkahelyünkön, a magánéleti boldogságot pedig elengedik, holott mindenki szeretni akar, és azt akarja, hogy szeressék. Elkeserítően magányosak az emberek, ez ellen küzd, indít mozgalmat Jakupcsek Gabriella, és ezt a témát járja körül új könyvében, a Csakazértis szerelemben. A műsorvezető közben a Napos B oldal turnéjával járja az országot, ősszel pedig nekikezd új könyvének is.

Az „Osztálytalálkozó” és „A bezzeggyerek” után új novelláskötettel jelentkezett Rényi Ádám író és médiaszakember. Az író szerint az új könyv, az „Erika néni” kicsit karcosabb, könyörtelenebb mint az előzőek, de az írónak fontos, hogy novellái viccesek és meglepőek legyenek. Korábbi felnőttmeséiből sikeres színházi darab is készült, amit az évad vége előtt június 25-én még elcsíphetünk a 6színben – Rényi Ádám szerint nem elképzelhetetlen, hogy új novelláit is színpadra állítsák. Hogy miért okozott pluszmunkát az írónak az „Erika néni” dedikálása, kiderül az interjúból.

„Az a kulturális alap, aminek a dolga lenne, hogy pénzt adjon a magyar filmkészítőknek, sötét listák mentén dönt; ezt maga a filmszakma, a kultúra sínyli meg” – fogalmazott Benedek Ágota a Reggeliben. 

Andi kemény harcot vívott a magyar tanárként dolgozó Józseffel: irodalmi tudásukat tették próbára a The Floor párbaján. Klasszikus művek címeit kellett felismerniük egy-egy hiányos kép alapján. Az óriási összecsapás végén Szujó Zoltán nem engedhette el csak úgy a vesztest…

A kortárs novella mesterének tartják.

Paul Auster, a New York trilógia szerzője 77 éves volt. Tüdőrákkal küzdött.

Agatha Christie évente két regényt adott ki, az egyiket mindig karácsony előtt. Az alibiből készült sorozat megtekinthető az RTL+-on.

Kertész Imrét 14 évesen Auschwitzba deportálták. Újságíróként, majd gyári munkásként dolgozott. 

Kassák Lajos otthagyta az iskolapadot, hogy lakatosinasnak, majd vasöntödei munkásnak álljon. És hónapokig gyalogolt, hogy eljusson álmai városába, Párizsba, hogy aztán csalódottan írja, „én láttam párist, és nem láttam semmit”.  Ahogyan az idézetből is látszik, helyesen írni nem tudott. Autodidakta, proletár költőként elismerték tehetségét, de a Nyugatosok megszólták kísérleti stílusát. Később mégis a magyar avantgárd irodalom és képzőművészet kiemelkedő alakja lett. Elkötelezett baloldali volt, de örök kívülálló maradt, egy pártokba és rendszerekbe tagozódni képtelen, független alkotó. Juhász Mátyás filmje mutatja be Kassák fordulatos életét a XXI. században.

Az író barátja, Száraz Miklós György azt írja, Ficsku Pál otthon, csöndben, békésen ment el.

Állva maszturbálok – Benedek Ágota könyvének címén akadtak ki a revizorok és büntették meg 500 ezer forintra azt a Libri könyvesboltot, ahol az ajánlott könyvek polcán helyezték el a szorongásnaplót. Egyre többet hallani, hogy a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva büntetnek ifjúsági regényeket homoszexualitás ábrázolásáért, Benedek Ágota könyve viszont felnőtteknek szól és nem érinti a homoszexualitás témáját sem. Az indok ezúttal a szexualitás öncélú ábrázolása volt és a revizor szerint a reklámtörvénynek sem felel meg, hogy egy ilyen könyv kiemelt helyet kap egy könyvesboltban. Benedek Ágota szerint ezek után az írók nem mernek majd olyan témával foglalkozni, amiket nem akarnak kirakni a kiadók a polcokra és ez a cenzúra felé tolja majd a szerzőket.

Puskás Panni Megmenteni bárkit című regényét jelölték Magyarországról az Európai Unió irodalmi díjára.

Clint Eastwood, Martin Scorsese és Ben Affleck is hozzá fordult ihletért, Eastwood a Titokzatos folyó, Scorsese a Viharsziget, Affleck a Hideg nyomon című regényét filmesítette meg. Dennis Lehane, a krimik és bűnregények egyik legnagyobb mestere ezúttal arról a zsigeri rasszizmusról írt regényt, amit maga is megtapasztalt Bostonban felnőve. A világhírű íróval új könyvéről, az Apró irgalmakról és persze Eastwoodról, Scorsese-ról és Affleckről is beszélgettünk.

Marton Krisztián forgatókönyvíró felkavaró, önéletrajzi ihletésű történetet írt meg ezúttal nem sorozatban, hanem regényben. A Bőgőmasina története egy meleg színesbőrű fiúról szól, aki nem ismerte az apját és mindenkiben őt keresi. Krisztián életében az apahiány nagyon meghatározó volt, és úgy érezte ilyen hiányokkal sokan mások is küzdenek.  De a regényben szóba kerül a fiatalkori alkoholizmus is, a nehéz témát a nyelvezet könnyedsége és a humor oldja. 

Amihez hozzáértek az arannyá változott. Volt köztük kereskedő, üzletember, orientalista, műpártoló-író, festő-műgyűjtő, informatikus, sőt hollywoodi forgatókönv író is. Koruk influenszerei voltak, villáikban fényűző partikat adtak, köreikbe tartozni kiváltságnak számított. Ez volt a Hatvany család, a dúsgazdag cukorgyárosok, akik közül a leghíresebb talán báró Hatvany Lajos volt. Kiket támogatott és mi okozta, ha csak ideiglenesen is a vesztét báró Hatvany Lajosnak? Kerekes Borbála ennek jár utána a XXI. században.

Fejős Éva író nemrég barátnőjével utazott Bariba egy hosszú hétvégére. Éva azt mesélte, minden utazásából tud ötletet meríteni a könyveihez. Általában olyan történetet ír, ami bárkivel megeshet, de most elrugaszkodott a valóságtól, és történetének középpontjába egy magyar sztárnyomozót állított, aki lenézi a nőket, ám egyszercsak egy thai lány testében találja magát. A regény másik szereplője egy nagymama, aki még sosem hagyta el Debrecent. Az ő karaktere a bari vonaton jutott Éva eszébe.

A férfit kémkedéssel vádolták, öt éve tartóztatták le. A vádak nem nyilvánosak. 

„Két alfahím túl sok egy regényhez” – vallja Nelson Demille, a New York-i zsaruk kedvenc regényírója, aki harcolt Vietnámban, és jó kapcsolatokat ápol az FBI-jal is. Nelson DeMille-nek Hollywooddal is szoros kapcsolatai vannak, egyik regényéből Travoltával, egy másikból Don Johnsonnal készítettek filmet. Utóbbit nem kedveli, de Travolta filmjét igen. A veterán bestsellerszerzővel Zoomon beszélgettünk.

Tipp: ha Ambient szedünk, ne nagyon Facebookozzunk, különben úgy járunk, mint Martin Scorsese legendás alkotótársa.

Rácz Zsuzsa szerint sok férfi fél tőle, egyfajta hatalomnak tartja, hogy kimondja és leírja, amit gondol, mégsem nevezné magát bátornak. A Terézanyu-könyvek szerzőjének nemrégiben jelent meg Kovácsné kivan című új kötete, és mint a Portéban elmesélte, 14 év után úgy tudott a család mellett újra időt szakítani az írásra, hogy felhagyott a házimunkával – amit azóta se kezdett újra. Beszélt arról is, szerinte miért nem járnak a magyar nők szűrővizsgálatra, és milyen társadalmi okai vannak a férfiak önpusztításának.

Olyan regényeket köszönhetünk neki, mint a Szigorúan bizalmas és a Fekete Dália, de a belőlük készült filmeket rühelli. Nem is fogja vissza magát, ha erről kell beszélnie, de James Ellroyt, aki csak Démonkutyának nevezi magát, leginkább a hollywoodi mocsokban tapicskoló regényéről, a magyarul most megjelent Általános pánikról kérdeztük. 

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Grecsó Krisztán a XVII.-ről írt, amely „egy mesterséges kerület, négy kis falu. Nekem könnyű volt csatlakozni, hiszen én egy faluban nőttem fel, és van egy erős paraszti identitásom.” 

„Nekem Isten nem olyan, hogy egy szakállas bácsi ül egy felhő szélén. Nekem valami vagy valaki küldi, amit írok” – mondta Vámos Miklós a Portré című műsorban az írás és ihlet kapcsolatáról. A beszélgetésben nemcsak ez, hanem a gyerekek és a halál kapcsolata, az emberiség elpusztítása, a mesterséges intelligencia, sőt az emberi gondolatok helye és az emberi szív alakja is szóba kerül. Vámos Miklós, József Attila-díjas magyar íróval Barabás Évi beszélgetett. 

„Ritkán írok olyan dologról, ami nem érint személyesen. Arról tudok bármit megfogalmazni, amit ismerek. Nekem mindenem Budapest” – mondja Karafiáth Orsolya, aki a XV. kerületet választotta története története helyszínéül a Budapest 150. születésnap alkalmából megjelent Budapest Nagyregényben.     Ritkán írok olyan dologról, ami nem érint személyesen. Arról tudok bármit megfogalmazni, amit ismerek. Nekem mindenem Budapest. A szívem közepe ez a hely.

Molnár Ferenc és Fedák Sári, művésznevén Fedák Zsazsa 11 évig alkottak egy párt. Az akkori közéletben celebpárnak számítottak, hiszen Molnár Ferenc munkássága már akkor eljutott az Egyesült Államokba, Zsazsa pedig akkora primadonna volt, hogy később Gábor Zsazsa is a színésznőről keresztelte át magát, Sáráról Zsazsára. Érdekesség, hogy a negyvennégy éves Molnár Ferenc 1922-ben vette csak feleségül az ünnepelt primadonnát, a negyvenhárom éves Fedák Sárit. Esküvőjük után nem tértek haza, a nászéjszaka is elmaradt, hiszen a ceremónia valójában kapcsolatuk lezárása, ünnepélyes válásuk volt.

Lakóhelyén, az Újlipótvárosban ültünk le egy távoli kerületről, a XVII.-ről beszélgetni, mert erről ír a Budapest Nagyregényben. Grecsó Krisztián, aki betegsége után úgy látta, közéleti szereplése inkább rombol, mint épít, elárulta, hogyan kerüli ki a közéleti témájú vitákat családi eseményeken. Az íróval egy régi irodalmi botrányról, egy kántor disszidálásának a következményeiről, egy híd felfedezéséről és Kántor Péter labdájáról is beszélgettünk.

Nyáry Luca gyerekkorában 10 éven keresztül járt szerepjátéktáborba, ahol 24 órában kellett karakterben maradnia. Úgy érzi, Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban játéka hasonló volt ezekhez, ezért erre a részére fel volt készülve. Habár a műsor első részében hirtelen kellett elhagynia a kastélyt, most sem döntene másképp saját jellemzéséről. Szerencsére a harmadik napon visszatérhetett a játékosok közé hóhérként, így valószínűleg elég tapasztalatot és inspirációt szerzett új könyvéhez: „Engem annyira foglalkoztatott egy ilyen közeg, ami ebben a környezetben játszódik, hogy valószínűleg fel fogom ezt dolgozni.”

Azért élünk városban, mert nem akarunk rezevártumban lakni, és nem akarunk tanyán élni. A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Azért élünk városban, mert nem akarunk rezevártumban lakni, és nem akarunk tanyán élni. Az írás alapvetően arról szól, hogy közösen gondolkodjunk arról, hogy vagyunk” – mondja a XII. kerületről író Háy János.

Nyáry Luca íróként bízik benne, hogy ebből az élményből majd ihletet meríthet későbbi alkotásaihoz. Annak ellenére, hogy nem igazán jellemző rá, hogy ilyen műsorokban szerepeljen, szerinte szerepjátékos múltját az előnyére fordíthatja.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Bizonyos értelemben a város és a tömeg lett a szövegem elbeszélője” – mondja a Terézvárosról író Fehér Renátó.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Bartók Imre az V. kerületet választotta, és egy sakkozóról írt.

Cserna-Szabó András vett egy gyerekeknek szóló útikönyvet, amivel minden alkalommal egy-egy utcát vagy környéket kell bejárni, a végén egy kincskereséssel. Az író arra jött rá, hogy ezt ő sokkal jobban élvezi, mint a gyerekek. 

November 17-én jelenik meg a Budapest Nagyregény, amelyben a főváros 23 kerületét egy-egy fejezetben járják körül a szerzők, a hazai irodalom 23 ismert alakja. A második kerület Krusovszky Dénesé: a szerzővel egy Kádár-kori, pesthidegkúti mintaprojektről, a munkásőrökkel való riogatásról, az irodalompolitika legjobb és legrosszabb húzásáról, a kisvárosi lázadásról és a példányszám-paráról is beszélgettünk.

Rácz Zsuzsa első regénye Állítsátok meg Terézanyut! címmel jelent meg 2002-ben, film is készült belőle. Most, 21 évvel később jön a folytatás, a Kovácsné kivan, amiben az író ki meri mondani, hogy az anyaság, a szülőség kizárólag akkor nem vezet idegösszeomláshoz és váláshoz, ha megtanulunk magunkon röhögni.

Édesanyja végig ott volt Szentesi Éva mellett, amikor megküzdött a rákkal, ő maga is átvészelt egy enyhébb lefolyású daganatos betegséget. Két éve halt meg, amit az író máig nehezen fogad el, sokszor azt gondolja, biztos ez csak egy rossz poén a sorstól, és az édesanyja még él valahol. Szentesi Éva a Fókusznak adott interjút, amelyben a rákról és halálközeli élményéről beszél. Miért gondolja, hogy önirónia nélkül nem bírta volna ki a küzdelmet? Mikor fogadta el, hogy belehalhat a betegségbe, és hogyan járult ez hozzá a gyógyulásához? És az is kiderül, miért örül, hogy amikor a rák egy sokkal agresszívebb formában visszatért, az édesanyja nem mondta el neki, hogy az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulásra.

Kedden este mutatják be Nyáry Krisztián új kötetét. Az Így ettek őt ezúttal 30 fontos író gasztronómiai érdeklődéséről szól, azokról, akik írásaikban foglalkoztak ezzel a témával, és azokról, akik a magánéletben is szerették a hasukat. Nyáry Krisztián a Reggeliben árult el néhány részletet az új könyvéről.

Hosszan tartó, súlyos betegsége után 53 éves korában elhunyt R. Kelényi Angelika, Terézanyu-díjas magyar író.

Karikó Katalin sikere után most az irodalmi Nobel-díjra figyelnek a magyarok, hiszen Krasznahorkai Lászlónak esélye lehet nyerni. A Nobel-bizottságban foglalkoznak-e azzal, hogy Magyarországon könyveket fóliáznak le, és ez hatással lehet-e Krasznahorkai esélyeire? Nyáry Krisztián a Reggeliben azt mondta: kínosan figyelnek arra, hogy ne érvényesítsenek politikai szempontokat, ezért nagyon meglepő döntéseket is tudnak hozni, ugyanakkor a bizottság tagjai is emberek, akik hallanak egyes országok közéletéről. Hogy ki lesz az idei irodalmi Nobel-díj győztese, az csütörtökön derül ki. 

„A közösségi médiában azt látjuk, hogy mindenütt mindenkinek remekül megy” – Grecsó Krisztiánnak viszont nem szokása mellébeszélni, életrajzi standup műsorában kíméletlenül őszintén számot vet majd a saját életével, kudarcaival és útkereséseivel is. Azt mondja, ebben az előadásban helye van minden érzelemnek: a meghatódottságnak és az emelkedettségnek is. Kendőzetlenül beszél majd arról a hullámvasútról is, amikor két év alatt nemcsak meggyógyult rákbetegségéből, hanem szülővé is válhatott. 

Kepes András csodálatosakat írt Szabados Ágiról – Reggeli műsorvezetőjének hamarosan lesz vele egy beszélgetése. Papp Gergő egy kicst irigykedett is, hiszen neki gyerekkora óta az egyik legnagyobb példaképe az író, újságíró.

Eljuthatunk odáig, hogy nem magyarul fogják publikálni a regényeiket magyar írók, ha tovább szigorodik a gyermekvédelminek nevezett törvény – mondta Kiss Noémi író, egyetemi oktató.

Elfelejtjük mennyi minden köt össze – mondta Réz András legújabb könyvének apropóján. Egyik figurája a 70-es éveiben járó közszolga, aki eddig kiszolgálta a hatalmat és jól élt, de most elküldik nyugdíjba. A Para már a könyvesboltok polcain várja, hogy olvasói dicsérjék vagy szidják, ízlésüknek megfelelően.