„Ők teszik a legtöbb asszonyt elégületlenné” – egykor a szabadság bástyája volt a kirakatrendező szakmunkásképző

Magyarországon a szocializmus évtizedeiben nem létezett piaci verseny, az üzletekben pedig nem volt túl nagy a választék. A belvárosi boltosok mégis odafigyeltek arra, hogy látványos legyen a kirakatuk. Azért, hogy becsalogassák a nézelődőt, mert akkoriban még nem a telefonjukat nyomkodva, hanem sétálva vásároltak az emberek.

A hétfői XXI. század témája a kirakatrendező szakmunkásképző, ami egy szabadszellemű, különleges hely volt. Sok művészetek iránt érdeklődő fiatalember kapott kellő inspirációt a kiteljesedéshez. Olyanok is, akik aztán nem a divattal foglalkoztak, hanem színészek lettek, vagy zeneszerzők.

Für Anikó színművész is diákja volt az iskolának, amire úgy emlékszik elképesztő hely volt. 

Majdhogynem a rezervátum szó jut eszembe. Hogy akkor ott 1982-től 84-ig a vasfüggöny mögött, hogy micsoda szeleket hagytak befújdogálni nekünk így a tizenéveseknek

– mesélte a XX. századnak Für Anikó. 

„Tíz bukott nő közül kilenczet a kirakatok ragadtak az örvénybe”

Az első kirakatok már az 1800-as években megjelentek Budapesten, és nagy hatással voltak a közvéleményre. Balázs Sándor 1878-ban a Hölgyek Lapjában így írt a vonzó árukat kínáló portálokról: „A kirakatok ellen akarok beszélni. Haragszom rájuk, sőt gyűlölöm őket azon sok rosszért, mit az embereknek okoznak. Ők teszik a legtöbb asszonyt elégületlenné, elbúsítják a fiatal leányokat s tönkre teszik az apákat és férjeket.” Hozzátette: 

Feltüzelik a képzelődést s elcsábítják és megrontják a gyönge szíveket. Tíz bukott nő közül kilenczet a kirakatok ragadtak az örvénybe s a felbomlott háztartások első zavarait többnyire ezek okozzák.

A kirakatrendező képzés megszervezésére aztán Gábor Béla kapott megbízást 1955-ben. A képzésre érettségivel lehetett jelentkezni. Gábor Béla már 1946-tól publikált a témában. Kirakat és reklám címmel jelent meg az általa szerkesztett újság. Kiváló művész és kereskedő volt, hamar meglátta abban a lehetőséget, hogy az emberek imádnak kirakatokat nézegetni. A kirakatrendező iskola a ‚80-as ’90-es években élte a fénykorát. A szabadszellemű intézménybe 6-7-szeres volt a túljelentkezés. Kováts Gábor grafikus is diákja volt az iskolának. Most tanáraként adott interjút a XXI. századnak.

„Az iskolában az volt izgalmas, hogy mindig máshogy működött, amint amit más iskolákban megszokott az ember. Például a művészettörténet vizsgák… Nem tudom, hogy Tolvaj tanár úrhoz kapcsolható-e ez a megoldás, de második évfolyamban a vizsga egy akció, egy performansz, vagy egy heppeninget kellett a diákoknak elkészíteni. Tehát csinálni kellett a diákoknak az anyagot, és ettől sokkal izgalmasabb volt és érthetővé vált, hogy mi miért történik úgy ahogy történik.”

Sokakra Király Tamás divattervező tett akkora hatást, hogy ezt a pályát válasszák. Ruhakölteményei káprázatos, kifejező képzőművészeti alkotások voltak, amelyeket nem hétköznapi viseletre szánt. Király számos színházi és filmes produkciónak tervezett díszletet és jelmezeket. A neves művész is a kirakatrendező iskolában tanulta a szakma alapjait.

Szikszai Ottilia filmjét hétfőn láthatják az RTL képernyőjén a késő esti Híradó után.

A XXI. század május 4-től új időpontban lesz látható. Onnantól kezdve a műsort minden szombaton 17.20-tól nézheti meg az RTL képernyőjén.

Nyitókép: Fortepan / FŐFOTÓ