Grósz Károly botrányos interjúban dicsérte Nicolae Ceaușescu kedvességét

Sokan tartottak tőle, másoknak szimpatikus volt a határozottsága és közérthetősége, párttársai elfogadták, a diplomáciához viszont nem értett, és ez okozta a vesztét. Grósz Károlyra, a Magyra Szocialista Munkáspárt utolsó főtitkárára nemcsak a nyolcvanas években kialakult gazdasági nehézségek maradtak örökül, de Kádár János utódjaként az évtizedek óta hűvös magyar-román viszony jobbítása is az ő fontos feladata lett. 

Grósz, akit Nyugaton jól fogadtak, úgy érzete, hogy tárgyalópartnerként tekintenek rá, bízott magában és úgy gondolta, na majd ő azt is megjavítja, ami Kádárnak sem ment. Csúnyán felsült, 

3 millió tévénéző számára derül ki élő egyenes adásban, hogy amit az első számú vezetőről hittek, az hamis.

A nyolcvanas évek második felében Magyarországon az Erdélyben történő jogfosztásokról és megaláztatásokról sokszor beszéltek az emberek, és még az állami tévé és rádió is foglakozott a témával, igaz nem annyit, amennyit kellett volna. Ekkoriban a magyar falurombolás vagy a menekültekre lövő román határőrökről szóló történetek sokkolták a magyarokat, ezért nagy volt a várakozás 1988. augusztus végén, amikor Grósz Károly Aradon találkozott Nicolae Ceaușescuval. Grósz önhitt volt, már az utazás előtt sem hallgatott elődjére.

Mint Szokai Imre, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője a XXI. Századnak elmondta: „Amikor Grósz határozottan amellett volt, hogy legyen ez a találkozó, Kádár azt mondta neki az én tudomásom szerint – nem voltam ott, de megbízható információ –, hogy vigyázzon, mert a román megbízhatatlan. Semmit nem lehet neki elhinni.”

A botrányos interjú

A találkozó sikertelen volt, Grósz nem tudta megfelelőlen képviselni a magyar érdekeket. A küldöttség tisztában volt a kudarccal, ami később az egész ország számára nyilvánvaló lett. A magyar pártfőtitkár ugyanis útban Budapest felé bement a szegedi tévébe, hogy interjút adjon.

Hell István televíziós rendező így emlékezett vissza: „Standby-ban álltunk, politikailag, katonailag, mindenféle rendészetileg kellett ott haptákba vágni magunkat. Nem tudom már így utólag megfejteni, miért volt ez olyan sürgős, annyira fontos, hogy már Szegeden kilökték Grósz Károlyt az autóból hullafáradtan, elcsigázva. Egy nagyon megtört embert láttam én viszont.”

Grósz Károly az interjúban úgy beszélt Ceaușescuról mint kedves vendéglátóról, akit a magyar pártfőtitkár őszintén megdicsért. Így fogalmazott a pártfőtitkár:

 „Nekem nagyon nagy élmény volt a mai nap abból a szempontból is, hogy nagyon sok mindent nem ismerünk mi magyarok, vagy nem jól ismerünk…. 

Kedves házigazdánk válaszolt, és nekem az az érzésem, és ezt borzasztó óvatosan merem megfogalmazni, hogy mi nem vagyunk egészen pontosan tájékozódva.

A stúdióban döbbent csend fogadta Grósz szavait, senki nem értette, miről beszél a főtitkár. 

A XXI. Században Rangos Katalin, Kulcsár István és Király Zoltán adott interjút Veress Krisztinának – ők mind ott voltak az emlékezetes tévéinterjún, ketten egész útján elkísérték Grósz Károlyt. A hétfő esti adásból kiderül majd, milyen hibákat követett el a pártvezető, és a sikertelen romániai látogatás milyen hatással volt karrierjére. Október 2-án a késő esti Híradó után!