Egyre többen vonnak párhuzamot a mai világpolitikai helyzet és az 1. világháború utáni Európa között. Történészek szerint van kiút – de tanulunk a múlt hibáiból?

Kövesdi János a deportálások fő szervezőjének, Adolf Eichmann-nak a budapesti villájában dolgozott. De így sem menekült a haláltábor elől. Sokáig nem érzékelte a borzalmakat, csak akkor szembesült a valósággal, amikor a Szabadság hídról a halottakat a Dunába kellett dobnia. Történészek szerint a magyarok számára a holokauszt még mindig feldolgozatlan trauma.

Stiaszni Attila és Klein András a magyar zsidóság történetének egyik legnagyobb magángyűjteményének tulajdonosai. Szerintük a tárgyak is segítenek megérteni, mi történt a huszadik század legsötétebb éveiben.

Mi lett volna ha 1956 máshogy történik? Hogyan alakult volna a magyarok jövője, ha a szovjet hadsereg nem veri le a forradalmat?

Falfirkák mindig is léteztek a nagyvárosokban. Festékszóróval, filctollal, krétával vagy bármilyen más íróeszközzel odavetett szavakkal üzentek az emberek kortársaiknak vagy éppen az utókornak. Sokszor csak egy monogram, egy név, kedvenc zenekar, politikai párt, de főleg a vágy, hogy valami nyomot hagyjanak maguk után. A műfaj egyik legkorábbi megjelenési formájának a téglákba karcolt üzenetek számítanak. Ha ugyanis éppen nem akadt a zsebben íróeszköz, csak valami keményebb tárgy (kulcs, pénzérme, miegymás), már száz ével ezelőtt is azzal karcolták tele a falakat. Ezek az üzenetek persze idővel eltűntek, ahogy a városokban felváltották a téglafalakat a keményebb vasbeton szerkezetek, de azért vannak még helyek Magyarországon is, ahol megőrződtek ezek az évszázados feliratok. Mutatunk is néhányat.

John Fitzgerald Kennedy meggyilkolásával kapcsolatban összesen 4000 oldalnyi dokumentumot nem fedtek fel. Most viszont Donald Trump azt mondta, ha megválasztják elnöknek, nyilvánossá teszi ezeket. Miközben a meggyilkolt elnök unokaöccse, Robert Kennedy kiállt Donald Trump mellett, családja nagy része elhatárolódik tőle. Rengeteg összeesküvés-elmélet kering arról, hogy miért kellett meghalnia Kennedynek. Vajon az új információk megváltoztathatják a történelmet?

A pirotechnikának ma már csak a képzelet és a pénztárca szab határt, gyakorlatilag bármi megvalósítható a magasban, amit a szervezők megálmodnak. Idén a Disneylandben például 12 perces gigaműsorral ünnepelték a francia nemzeti ünnepet: a Csipkerózsika-kastélynál a fellőtt rakéták mellett több mint 1600 világító drón formázta meg többek között Mickey egeret, különböző mesefigurákat és Párizs ikonikus épületeit. De milyenek voltak a tűzijátékok régen? És hogyan készülnek ma? Kiderül a Fókusz riportjából.

A Magyar Menyasszony című kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban több száz ismert és ismeretlen nő története elevenedik meg: féltve őrzött ruháik, kellékeik, szerelmes leveleik, mind a női szerepek és az esküvőhöz, házassághoz fűződő viszony változásáról mesélnek. Simonovics Ildikó, a Magyar Nemzeti Múzeum kurátora a Reggeliben mesélt a soha nem látott darabokról.

Károly Róbert vezette be a középkorban, létezett az Osztrák–Magyar Monarchiában is, öntötték aranyból és ezüstből, 1946. augusztus 1. óta pedig Magyarország hivatalos pénze a forint. Kvízünkben tesztelheti, ön mennyit tud az életünket meghatározó fizetőeszközről. 

Az emberi társadalom egyik különös vonása, hogy sokszor nem hagyja békében nyugodni halottjait. Különösen igaz ez a hírességekre, a vallás, a kultúra, a tudomány vagy politika fontos szereplőire, akiknek egyes testrészeit máig őrzik ilyen vagy olyan formában. Cikkünk elején játékra invitáljuk az olvasót, tippelje meg, hogy igazak vagy hamisak kvízünk állításai, aztán lejjebb görgetve részletesebben is olvashat az egyes bizarr ereklyékről.

Palotaforradalom tört ki a francia koszt miatt a párizsi olimpián részt vevő magyar csapat szállásán száz éve. Sokat lehetett spórolni azon, ha valaki a hazai fürdőhelyek helyett Olaszországba ment nyaralni, de az emberek nagy része örült, ha babot és krumplit tudott enni – itthon. Sajtó útján elkövetett istengyalázás miatt 8 hónap fogházat kapott egy tizenéves költő, akit úgy hívtak, József Attila. Erről írtak a lapok 1924 júliusában.

80 éve ezen a napon a náci vezérkar egy része merényletet kísérelt meg Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom diktátora ellen. A Führernek szerencséje volt: aznap a hőség miatt nem a betonból épített bunkerben, hanem egy faépületben tartották meg az értekezletet, az egyik tiszt pedig odébb tette a bombát tartalmazó táskát. A Valkűr-hadművelet hamarabb véget vethetett volna a második világháborúnak, emberek millióinak életét mentve meg, de végül teljes kudarcot vallott.

Utoljára 43 évvel ezelőtt, vagyis 1981-ben találta el merénylő golyója az amerikai elnököt. Akkor Ronald Reagan, akárcsak most Trump túlélte a támadást. Az Egyesült Államok történelemben gyakran próbálták meg kioltani az ország vezetőjének életét. Négyszer ez sikerült is.

Két szerb srác költözött be a villába, a villalakók pedig tánccal és énekkel fogadták őket. Később festményeken keresztül mutatták meg nekik Budapest ikonikus épületeit, majd egy magyar történelmi színdarabot is rittyentettek. A nap végén pedig az is kiderült, mit érez Ádi Giada iránt.

Sem a honfoglalás, sem a hét vezér története nem volt meg a villalakóknak.

Szamarakat kötöttek egymás után, így hordták fel a vizet a budai Várba, miután Mátyás idejében telepített vízvezeték tönkrement a török hódoltság idején – is kiderül abból az animációs filmből, amin megelevenedik a hódoltsági Buda: a Várhegy, a mai Víziváros és az Alsóváros animációs képeivel válik teljessé az élmény. A filmről kérdeztük Baltavári Tamást, a Történelmi Animációs Egyesület elnökét.

A megmentettek többsége hősként tekintett Kasztner Rezsőre, aki életét kockáztatta az Eichmann-nal folytatott tárgyalások során. Más magyar zsidók kollaboránsnak tartották, és ez a nézet a mai napig tartja magát még azután is, hogy Kasztner nevét néhány éve tisztázták. Egy biztos, ma 80 éve, 1944 szörnyű nyarán gördült ki a vonat, amely nem a haláltáborok, hanem nyugat felé indult, és több száz magyar zsidó származású embernek az életet jelentette.

Kérdésessé vált, hogy a franciák egyik legjobbja, Kylian Mbappé mikor játszhat legközelebb az Eb-n, miután az Ausztria elleni meccsen látványra is súlyos sérülést szenvedett: eltört az orra. De még mindig jobban járt, mint több nagy sztár és feltörekvő tehetség, akinek karrierjét derékba törte egy brutális sérülés. A legborzongatóbb, legszerencsétlenebb focistasérülések az elmúlt évtizedekből.

Becsengettek a ValóVilág Vvllájába. A villalakók egyenruhába bújtak és beültek az iskolapadba, hogy számot adjanak a tudásukról, de VV Geri egészen mást mutatott meg a táblánál.

A magyar válogatott története ötödik Európa-bajnokságát kezdi meg szombaton. Összehasonlításképpen: nemzeti focicsapatunk olimpián és világbajnokságon is 9-9 alkalommal vett részt, ehhez képest tehát az Eb-történetünk rövidebb, ám nem mondható sikertelennek, még ha négy és fél évtizedig nem is termett számunkra babér. Cikkünkben sorra vesszük, hogy mi történt a magyarokkal eddig az Európa-bajnokságokon.

A szavazatok újraszámlálása Magyarországon nem jellemző, több nyugati országban – például az Egyesült Államokban – viszont kifejezetten gyakorinak számít. Olyannyira, hogy talán a 21. század is másképp alakult volna, ha nem történt volna meg néhány újraszámlálás. Az egyik konkrétan eldöntötte, ki legyen az Egyesült Államok elnöke egy történelmileg nagyon fontos időszakban.

80 éve történt a normandiai partraszállás, a II. világháború legbonyolultabb hadművelete, ami végképp eldöntötte: a náci Németország megbukik. Az évforduló alkalmából francia és brit katonák „szálltak partra ” csütörtök reggel Normandiánál, pont úgy ahogyan a D-napon. Most túlélők maroknyi csapata mellett az angol király, az amerikai elnök, a francia államfő és hollywoodi hírességek is megemlékeztek Franciaországban.

Június 4-én, a trianoni békeszerződés 104. évfordulóján a legnagyobb magyar nemzeti traumára emlékeztek a Facebookon pártok, politikusok, művészek.

Átírják Visegrád történetét azok a márványtöredékek, amelyeket a királyi palota közelében egy ferences kolostor vermében találtak. A márványszobrokat 15. századi firenzei mester készítette. A régészek az 1527-ben kitört polgárháború nyomait is megtalálták.

A közismert történész elmondta a véleményét a Fidesz elmúlt 14 évéről.

A Békemenet mellett ne feledkezzünk el a nemzeti összetartozás napjáról sem, amelynek alkalmából a miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy Trianont és a vörösterrort is tulajdonképpen egy liberális médiatámadás okozta.

Minden elnyomó rezsim, de még a demokratikus államok is jól tudják, hogy a családot összetartó szeretet olyan erős, hogy annak megbontásával, a családtagok összeomlanak. Nem véletlen, hogy ha az erőszakszervezetek el akarnak érni valakinél valamit, akkor a családjával zsarolják meg. Vagy a családtagjukból csinálnak halálos ellenséget. Például a gyerekeikből. Lázs Sándor filmjében ennek jár utána a XXI. század műsorában. 

1924 májusában kiderült, hogy egy teljes hétig „közveszélyes őrült” vezette a Sárvár és Kaposvár közötti vonatot, Lajosmizsén pedig három halottja volt egy harangszentelésnek. A nyaralók külföldre menekültek a Balaton elől, más magyarok pedig Amerikába mentek szerencsét próbálni, ahol lenézték őket, mert „négerek szomszédságában laktak”. A száz évvel ezelőtti hírekből az is kiderül, hogyan sikerült a „jó zsaru” módszerével vallomásra bírni a feleséggyilkost, aki a Halászbástyánál ásta el áldozatát.

A Kádár-rendszerben papíron nem létezett prostitúció, olyannyira, hogy az ellenőrzésére létrehozott erkölcsrendészeti osztályt is felszámolták. A szocialista embereszménybe nem fért bele, hogy valaki önmagukért szeresse a testi örömöket, ezért az apácarendekkel együtt a prositúciót is betiltották. De ami tilos, azzal remekül lehet másokat zsarolni, vagy éppen megfélemlíteni, éppen ezért a kommunista állambiztonság nem csak szemet hunyt, de még használta is az örömlányokat. Hogy mire és miért, az kiderül a XXI. század adásából, ahogyan az is, mit kerestek titkárnők és gyári munkások a Balatonon, amikor nem a vállalati üdülőkben töltötték az időt.

18 éve robbant ki a botrány, amikor egy háromszor-három méteres cellában töltötte napot egy szekszárdi és egy győri történelemtanár Pozsonyban, mert a diákjaiknak a szlovák főváros egyik nevezetességéről beszéltek. Ezzel állítólag megszegtek egy helyi jogszabályt, nevezetesen azt, ami tiltja az engedély nélküli idegenvezetést. Legalábbis erre hivatkoztak a szlovák rendőrök, akik, a szemtanúk szerint, nem is próbálták tisztázni a helyzetet. Ott a gyerekek elött, rögtön elfogták a magyarokat. A pozsonyi magyar konzul szerint túlkapás történt, ezért azt ígérte, jogi és diplomáciai lépéseket tesz az ügyben. A magyar csoportok közül az eset után többen is lemondták a kirándulást, sokan pedig úgy érezték, a szlovák ellenőrök a magyar csoportokra „vadásznak”.

Lengyelországban pár nappal ezelőtt poloskapánik tört ki Katowicében, ahol a helyi vajdasági hivatalban tartotta kihelyezett ülését a kormány. A tanácsterem átvizsgálásakor gyanús szerkezetre bukkantak a lengyel belbiztonsági szolgálat emberei, akik szerint akár lehallgatásra is alkalmas lehet az eltávolított eszköz. Később kiderült, hogy a régi hangrendszer egyik eleme került elő. Az alábbiakban megmutatunk néhány klasszikus kémeszközt a hidegháborús évtizedekből. Az alábbi tárgyakat egy debreceni kiállításon május 18-áig élőben is megszemlélhetik.

Most van a történelem folyamán a legkevesebb erőszak, és soha nem éltek még ilyen kevesen nyomorban.

Orbán Viktor egy héttel ezelőtti rádióinterjújában azt állította az állami rádió kérdezőjének, hogy szinte senki nem tud róla, de az Egyesült Államok és a NATO akaratával szembemenve ő maga akadályozta meg, hogy 1999 tavaszán Magyarország belesodródjon egy Jugoszlávia elleni szárazföldi háborúba. Cikkünkben korabeli források segítségével elevenítettük fel az akkori történéseket.

Azt is mutatjuk, hogyan kellett megírni a töri esszéit.

Ma van 35 éve, hogy felállították elnöki posztjából Kádár Jánost, amivel véget ért a nevével jelzett, 1956. óta tartó korszak.

Hunyadi Mátyás, I. világháború, Horthy-korszak, Erdélyi Fejedelemség, gazdasági rendszerváltás a témák között. 

Kialakult egyfajta pánikhangulat.

Mi késztet arra egy világhírű filmrendezőt, hogy a náciknak készítsen filmeket? Milyen kompromisszumok vezetnek oda, hogy G.W. Pabst, a filmtörténet egyik legnagyobb alakja elfogadja Goebbels ajánlatát, amikor Hollywoodban is átvészelhetné a háborút? Daniel Kehlmann ezeket a kérdéseket járja körül Mozgókép című új regényében. A világhírű német íróval Pabst alkujáról, Tarantino főhajtásáról és Christoph Waltz tanácsáról is beszélgettünk, meg arról is, hogyan élték túl a nagyszülei a vészkorszakot.

A British Pathé történelmi filmhíradó-gyűjtemény új sorozattal jelentkezett, és rögtön az első részben a XX. század eleji Magyarországra kalauzolják el a nézőt. 

Évszámok, fogalmak és összefüggések, na meg forráselemzés – ilyen feladatokra idén is számíthatnak. A kérdések egy része már élesben is vizsgázott, tesztünkben ugyanis a korábbi évek érettségi feladatlapjairól is válogattunk.  

A 2024-es év nem csupán az egyetemi felvételiben, hanem az érettségiben is hoz komoly változásokat. Idén nem csak a diákok, a rendszer is vizsgázik: idén ugyanis az új Nemzeti alaptanterv szerint összeállított feladatsorokat írják majd a diákok. Több tantárgy vizsgasora átalakul, új témakörök és feladattípusok jönnek. Összefoglaltuk a végzős diákokat érintő legfontosabb változásokat, újításokat.

Erről nem más, mint a film rendezője beszélt egy interjúban. Azt mondta: Depp elvárta, hogy legendaként kezeljék, nem követte a forgatókönyvet sem.

Új időpontban és egy különleges adással várja a májust a XXI. század, az RTL kultúrtörténeti magazinműsora. Május 4-én Magyarország egyik legsikeresebb slágergyárosának, Horváth Attilának az életéről láthatnak filmet, kedvcsinálónak pedig mutatunk egy videót, amelyben Wolf Kati énekli el Kölykök a hátsó udvarból című Korál-dalt.

80 évvel ezelőtt, 1944. április 16-án kezdődött a zsidók deportálása Magyarországon. A Fókusz Pluszban túlélők mondták el megrázó élményeiket. „Valahogy tudomásul vettük, hogy ez a sorsunk és meg fogunk halni, de nem volt bennem halálfélelem” – mondta az egyik túlélő, Biksz János, aki Auschwitzban vesztette el a szüleit. Van, aki a mai napig csak sírva tudja felidézni a 80 évvel ezelőtt átélt szörnyűségeket. Az is kiderül, mit tudhattak az emberek 1944 tavaszán Magyarországon a koncentrációs táborokról és milyen volt az élet a Bécs környéki munkatáborokban.

Az ötvenes években alakult, de a '80-as és ’90-es években élte fénykorát a kirakatrendező szakmunkásképző. De miért is volt szükség ilyesmire a rendszerváltás előtt, amikor a piacgazdaság és a verseny csak a hanyatló nyugat szörnyűségei voltak? Ráadásul a kirakatrendező a szabadság kis bástyája, vagy ahogyan Für Anikó színművésznő, egykori diákjuk mondta, majdhogynem „rezervátum” volt a maga idejében. Ami aztán nem akármilyen művészeket adott Magyarországnak. 

A rejtélyes FUIT sírfeliratról Arany János említést tett egy versében, de még könyv is íródott róla.

38 éve, hogy egy csehszlovák állampolgárságú, huszonéves családapa megszökött a hadseregtől, hogy a határon illegálisan átjutva egy hét alatt salgótarjáni rablásoktól egészen egy budapesti óvónő megerőszakolásáig és megöléséig jusson el. Jogerős halálbüntetéséből kegyelem lett, amit védője a híresen rossz magyar-szlovák viszony szempontjából tartott ajánlatosnak. De mi köze lehetett ehhez Kádár Jánosnak?

Melyek egy közelgő háború jelei? Észre akarjuk venni azokat, vagy inkább elfordítjuk a fejünket? A hétfői XXI. század a második világháború előtti évekkel foglalkozik, azt vizsgálja, milyen egyértelmű jelei voltak a következő nagy háborúnak. Mit tudtak róla az emberek és a sajtó, hogyan figyelmeztettek a háború lehetséges következményeire a politikusok? Vajon mit tanulhat ebből a mai ember?

Már elérhető az RTL+ előfizetői számára az Erzsébet királyné életét bemutató történelmi sorozat, a Sisi vadonatúj, harmadik évadának első és második epizódja.

A híres kép, amelyet azóta már színesben is meg lehet nézni, fekete amerikai katonákat ábrázol, akik robbanó tojásokat küldenek a náci diktátornak húsvétra.