Fedezz fel 7 történelmi alakot, akik talán sosem léteztek, és ismerd meg a mítoszok és valóság határát.

10 lenyűgöző tény Napóleonról: irodalmi kísérletei, állítólagos macskafóbiája, a Rosette-i kő felfedezése és rejtélyes halála is szerepel a listán.

Macskák, akik sztárok lettek, gazdik, akik jelmezt varrnak nekik, és egy tudós, aki szerint a cica az evolúció csúcsa – meglepő nézőpontok egy helyen.

Hirosima 80 éve vált az atomkorszak jelképévé. 

Miért tört ki az öbölháború, és hogyan vezetett Szaddám bukásához? Egy világutazóval és szakértőkkel járjuk körbe a Közel-Kelet forrongó történelmét.

Lángos 1 forintért, 50 filléres fagyi és biztonsági trükkökkel teli bankók – a Forint születésnapján időutazásra hívunk, meglepetésekkel!

Tudtad, hogy a világ legismertebb hamburgere egy hot-dogos standból indult? És azt, hol nyitott Magyarországon az első Meki? Cikkünkből kiderül! 

A Sisi sorozat 4. évada méltó fináléval zárja Erzsébet császárné történetét: szabadságvágy, belső vívódás és egy sorsszerű befejezés a képernyőn.

A középkori szépségápolás sokszor életveszélyes volt. Ismerd meg, milyen halálos módszerekkel próbáltak a nők megfelelni a kor eszményeinek.

Úgy tartja a mondás, hogy minden út Rómába vezet, de vajon mit keres egy klasszikus egyiptomi piramis Róma belvárosában? Pedig a hófehér, hegyes építmény több mint 2000 éve ott áll. Ez az ókori síremlék teljesen egyedülálló Európában, és remekül őrzi Róma sokszínű múltját.

5000 év története, egy falatnyi boldogságban – így lett luxusból mindennapi öröm a csokoládé.

Több tucat egyedi ladik, életre kelt emlékek és egy különleges életérzés, amit csak fa hajó adhat.

Évszázadok óta makacsul tartják magukat ezek a tévhitek – pedig már rég megcáfolták őket. Most lerántjuk a leplet mind a tízről!

Az 500 éve történt mohácsi csata tömegsírjait újra feltárták – döbbenetes bizonyítékok kerültek elő, amelyek új narratívát rajzolnak a tragédiáról.

A színfalak mögött ezek a hírességek valódi kémek voltak a világháború idején. Megdöbbentő igaz történetek.

Egy ókori szobrászműhelyt tártak fel Párosz szigetén, ahol félkész Aphrodité-szobrokat és különleges eszközöket találtak. A felfedezés új megvilágításba helyezheti a hellenisztikus művészetet.

A Harvard könyvtárában porosodott egy ősrégi dokumentum, amit évtizedekig másolatnak gondoltak. Kiderült, hogy egy eredeti, 700 éves Magna Carta-példány és milliókat érhet.

Teszteld a történelem tudásod egy középszintű érettségire épülő, mégis szórakoztató kvízzel! 10 kérdés, ami frissíti az emlékezetedet – te hány pontot érnél el ma?

Hogyan lett a május 1-i munkásmegmozdulásból világszerte ünnep? A kommunista jelképek mögött sokkal régebbi hagyomány húzódik meg.

Május 5-én, hétfőn kezdődik az idei érettségi időszak, több mint 110 ezer diák vizsgázik elsőként magyar nyelv és irodalomból. Az érettségi nemcsak a tanulóknak, hanem a szülőknek is komoly stresszt okozhat – sokan bizonytalanok abban, hogyan támogassák jól a gyerekeiket. Jocó bácsi, az ország legismertebb történelemtanára segít eligazodni: mit (ne) csináljunk vasárnap, hogyan készüljünk fejben, és mire van igazán szüksége egy végzős diáknak a nagy nap előtt.

Kipróbálnád, hányasra érettségiznél a 2005-ös történelem érettségin? Töltsd ki a 12 kérdéses kvízt és teszteld a tudásod!

Április 4. évtizedeken át a „felszabadulás napja” volt Magyarországon – ünnepségekkel, tűzijátékkal és kötelező iskolai felvonulásokkal. De mit is ünnepeltünk valójában? És mi történt pontosan 1945-ben Nemesmedvesen? A Fókusz riportjából kiderül: a történelmi valóság és a hivatalos narratíva köszönőviszonyban sincs egymással.

 A Húsvéti nyuszi nem csak egy cuki figura! Tudj meg mindent a szokatlan eredetéről, hagyományairól és arról, hogyan vált a húsvét ikonjává! 

Egyre többen vonnak párhuzamot a mai világpolitikai helyzet és az 1. világháború utáni Európa között. Történészek szerint van kiút – de tanulunk a múlt hibáiból?

Kövesdi János a deportálások fő szervezőjének, Adolf Eichmann-nak a budapesti villájában dolgozott. De így sem menekült a haláltábor elől. Sokáig nem érzékelte a borzalmakat, csak akkor szembesült a valósággal, amikor a Szabadság hídról a halottakat a Dunába kellett dobnia. Történészek szerint a magyarok számára a holokauszt még mindig feldolgozatlan trauma.

Stiaszni Attila és Klein András a magyar zsidóság történetének egyik legnagyobb magángyűjteményének tulajdonosai. Szerintük a tárgyak is segítenek megérteni, mi történt a huszadik század legsötétebb éveiben.

Mi lett volna ha 1956 máshogy történik? Hogyan alakult volna a magyarok jövője, ha a szovjet hadsereg nem veri le a forradalmat?

Coca-Colát vagy Fantát ihatott inkább Horthy Miklós? Gondolt-e dinoszauruszokra a Himnusz írása közben Kölcsey Ferenc? Hány év telt el az első repülőgép és a Holdraszállás közt? Az efféle kérdések könnyen rádöbbenthetnek bennüket arra, hogy mennyire relatív és szubjektív is az időérzékelésünk. Az alábbiakban nyolc érdekes történelemsűrítő példát mutatunk, lazításnak pedig még nyolc, rövid, de ütős töprengenivalót.

Falfirkák mindig is léteztek a nagyvárosokban. Festékszóróval, filctollal, krétával vagy bármilyen más íróeszközzel odavetett szavakkal üzentek az emberek kortársaiknak vagy éppen az utókornak. Sokszor csak egy monogram, egy név, kedvenc zenekar, politikai párt, de főleg a vágy, hogy valami nyomot hagyjanak maguk után. A műfaj egyik legkorábbi megjelenési formájának a téglákba karcolt üzenetek számítanak. Ha ugyanis éppen nem akadt a zsebben íróeszköz, csak valami keményebb tárgy (kulcs, pénzérme, miegymás), már száz ével ezelőtt is azzal karcolták tele a falakat. Ezek az üzenetek persze idővel eltűntek, ahogy a városokban felváltották a téglafalakat a keményebb vasbeton szerkezetek, de azért vannak még helyek Magyarországon is, ahol megőrződtek ezek az évszázados feliratok. Mutatunk is néhányat.

John Fitzgerald Kennedy meggyilkolásával kapcsolatban összesen 4000 oldalnyi dokumentumot nem fedtek fel. Most viszont Donald Trump azt mondta, ha megválasztják elnöknek, nyilvánossá teszi ezeket. Miközben a meggyilkolt elnök unokaöccse, Robert Kennedy kiállt Donald Trump mellett, családja nagy része elhatárolódik tőle. Rengeteg összeesküvés-elmélet kering arról, hogy miért kellett meghalnia Kennedynek. Vajon az új információk megváltoztathatják a történelmet?

A pirotechnikának ma már csak a képzelet és a pénztárca szab határt, gyakorlatilag bármi megvalósítható a magasban, amit a szervezők megálmodnak. Idén a Disneylandben például 12 perces gigaműsorral ünnepelték a francia nemzeti ünnepet: a Csipkerózsika-kastélynál a fellőtt rakéták mellett több mint 1600 világító drón formázta meg többek között Mickey egeret, különböző mesefigurákat és Párizs ikonikus épületeit. De milyenek voltak a tűzijátékok régen? És hogyan készülnek ma? Kiderül a Fókusz riportjából.

A Magyar Menyasszony című kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban több száz ismert és ismeretlen nő története elevenedik meg: féltve őrzött ruháik, kellékeik, szerelmes leveleik, mind a női szerepek és az esküvőhöz, házassághoz fűződő viszony változásáról mesélnek. Simonovics Ildikó, a Magyar Nemzeti Múzeum kurátora a Reggeliben mesélt a soha nem látott darabokról.

Károly Róbert vezette be a középkorban, létezett az Osztrák–Magyar Monarchiában is, öntötték aranyból és ezüstből, 1946. augusztus 1. óta pedig Magyarország hivatalos pénze a forint. Kvízünkben tesztelheti, ön mennyit tud az életünket meghatározó fizetőeszközről. 

Az emberi társadalom egyik különös vonása, hogy sokszor nem hagyja békében nyugodni halottjait. Különösen igaz ez a hírességekre, a vallás, a kultúra, a tudomány vagy politika fontos szereplőire, akiknek egyes testrészeit máig őrzik ilyen vagy olyan formában. Cikkünk elején játékra invitáljuk az olvasót, tippelje meg, hogy igazak vagy hamisak kvízünk állításai, aztán lejjebb görgetve részletesebben is olvashat az egyes bizarr ereklyékről.

Palotaforradalom tört ki a francia koszt miatt a párizsi olimpián részt vevő magyar csapat szállásán száz éve. Sokat lehetett spórolni azon, ha valaki a hazai fürdőhelyek helyett Olaszországba ment nyaralni, de az emberek nagy része örült, ha babot és krumplit tudott enni – itthon. Sajtó útján elkövetett istengyalázás miatt 8 hónap fogházat kapott egy tizenéves költő, akit úgy hívtak, József Attila. Erről írtak a lapok 1924 júliusában.

80 éve ezen a napon a náci vezérkar egy része merényletet kísérelt meg Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom diktátora ellen. A Führernek szerencséje volt: aznap a hőség miatt nem a betonból épített bunkerben, hanem egy faépületben tartották meg az értekezletet, az egyik tiszt pedig odébb tette a bombát tartalmazó táskát. A Valkűr-hadművelet hamarabb véget vethetett volna a második világháborúnak, emberek millióinak életét mentve meg, de végül teljes kudarcot vallott.

Utoljára 43 évvel ezelőtt, vagyis 1981-ben találta el merénylő golyója az amerikai elnököt. Akkor Ronald Reagan, akárcsak most Trump túlélte a támadást. Az Egyesült Államok történelemben gyakran próbálták meg kioltani az ország vezetőjének életét. Négyszer ez sikerült is.

Két szerb srác költözött be a villába, a villalakók pedig tánccal és énekkel fogadták őket. Később festményeken keresztül mutatták meg nekik Budapest ikonikus épületeit, majd egy magyar történelmi színdarabot is rittyentettek. A nap végén pedig az is kiderült, mit érez Ádi Giada iránt.

Sem a honfoglalás, sem a hét vezér története nem volt meg a villalakóknak.

Szamarakat kötöttek egymás után, így hordták fel a vizet a budai Várba, miután Mátyás idejében telepített vízvezeték tönkrement a török hódoltság idején – is kiderül abból az animációs filmből, amin megelevenedik a hódoltsági Buda: a Várhegy, a mai Víziváros és az Alsóváros animációs képeivel válik teljessé az élmény. A filmről kérdeztük Baltavári Tamást, a Történelmi Animációs Egyesület elnökét.

A megmentettek többsége hősként tekintett Kasztner Rezsőre, aki életét kockáztatta az Eichmann-nal folytatott tárgyalások során. Más magyar zsidók kollaboránsnak tartották, és ez a nézet a mai napig tartja magát még azután is, hogy Kasztner nevét néhány éve tisztázták. Egy biztos, ma 80 éve, 1944 szörnyű nyarán gördült ki a vonat, amely nem a haláltáborok, hanem nyugat felé indult, és több száz magyar zsidó származású embernek az életet jelentette.

Kérdésessé vált, hogy a franciák egyik legjobbja, Kylian Mbappé mikor játszhat legközelebb az Eb-n, miután az Ausztria elleni meccsen látványra is súlyos sérülést szenvedett: eltört az orra. De még mindig jobban járt, mint több nagy sztár és feltörekvő tehetség, akinek karrierjét derékba törte egy brutális sérülés. A legborzongatóbb, legszerencsétlenebb focistasérülések az elmúlt évtizedekből.

Becsengettek a ValóVilág Vvllájába. A villalakók egyenruhába bújtak és beültek az iskolapadba, hogy számot adjanak a tudásukról, de VV Geri egészen mást mutatott meg a táblánál.

A magyar válogatott története ötödik Európa-bajnokságát kezdi meg szombaton. Összehasonlításképpen: nemzeti focicsapatunk olimpián és világbajnokságon is 9-9 alkalommal vett részt, ehhez képest tehát az Eb-történetünk rövidebb, ám nem mondható sikertelennek, még ha négy és fél évtizedig nem is termett számunkra babér. Cikkünkben sorra vesszük, hogy mi történt a magyarokkal eddig az Európa-bajnokságokon.

A szavazatok újraszámlálása Magyarországon nem jellemző, több nyugati országban – például az Egyesült Államokban – viszont kifejezetten gyakorinak számít. Olyannyira, hogy talán a 21. század is másképp alakult volna, ha nem történt volna meg néhány újraszámlálás. Az egyik konkrétan eldöntötte, ki legyen az Egyesült Államok elnöke egy történelmileg nagyon fontos időszakban.

80 éve történt a normandiai partraszállás, a II. világháború legbonyolultabb hadművelete, ami végképp eldöntötte: a náci Németország megbukik. Az évforduló alkalmából francia és brit katonák „szálltak partra ” csütörtök reggel Normandiánál, pont úgy ahogyan a D-napon. Most túlélők maroknyi csapata mellett az angol király, az amerikai elnök, a francia államfő és hollywoodi hírességek is megemlékeztek Franciaországban.

Június 4-én, a trianoni békeszerződés 104. évfordulóján a legnagyobb magyar nemzeti traumára emlékeztek a Facebookon pártok, politikusok, művészek.

Átírják Visegrád történetét azok a márványtöredékek, amelyeket a királyi palota közelében egy ferences kolostor vermében találtak. A márványszobrokat 15. századi firenzei mester készítette. A régészek az 1527-ben kitört polgárháború nyomait is megtalálták.

A közismert történész elmondta a véleményét a Fidesz elmúlt 14 évéről.

A Békemenet mellett ne feledkezzünk el a nemzeti összetartozás napjáról sem, amelynek alkalmából a miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy Trianont és a vörösterrort is tulajdonképpen egy liberális médiatámadás okozta.