2025. május 19. 12:45
Párosz szigetén különleges felfedezést tettek a régészek: egy több épületből álló ókori szobrászműhely került elő, tele félkész Aphrodité-szobrokkal és egyedülálló művészeti eszközökkel. A leletek arra utalnak, hogy a helyszín nem csupán márványfaragó hely volt, hanem egy teljes gyártási központ, ahol terveztek és festettek szobrokat.
Egy műhely, ahol istennőket formáltak
A Görög Kulturális Minisztérium bejelentése szerint egy három egységből álló szobrászműhelyt tártak fel Pároszon, ahol több, hellenisztikus korból származó, félkész Aphrodité-szobrot is találtak. A klasszikus mintákra épülő, de egyre merészebb formavilágot követő alkotások jól szemléltetik, hogyan alakult át az istennő ábrázolása a teljesen felöltözött figurától a meztelen, érzéki szobrokig. A felfedezés külön értéke, hogy pároszi márványból készültek a szobrok – ebből az anyagból formálták az ókor legismertebb mesterműveit is.
Így bányászták a legendás lychnités márványt
A műhely alapanyaga, a lychnités márvány mély földalatti bányákból származott, melyeket olajmécsesek fényénél világítottak meg. A bányászok szűk járatokban, oldalfekvésben dolgozva fejtették ki a kőzetet, és akár 12 centiméter vastagságig is áttetsző, kivételes minőségű márványt hoztak a felszínre.
Agyagformák, festékek és pecsétek – a gyártás teljes láncolata
A leletek között agyagöntőformák, pecsétek, festékmaradványok és fémolvadékok is előkerültek. Ezek alapján megállapítható, hogy a szobrászok nemcsak faragtak, hanem másoltak, terveztek és festettek is – tehát a műhely egy komplex művészeti központként működött.
A női fejű agyagszobrocskák valószínűleg mintaként szolgáltak a márványalkotásokhoz, a pecsétek pedig adminisztratív célokat tölthettek be – például a kész szobrok azonosításához vagy nyomon követéséhez használták őket, akárcsak más ismert ókori műhelyekben.
Mit tanít nekünk ez a felfedezés?
A pároszi műhely és leletei új dimenziót nyitnak a hellenisztikus művészet megértésében. Megmutatják, hogyan fejlődtek az eszközök és technikák, hogyan másoltak és terveztek szobrokat és hogyan változott Aphrodité ikonográfiája a klasszikus kortól a római hatásokig.
Ez a régészeti feltárás nemcsak a tudósok számára értékes, hanem mindenkinek, akit lenyűgöz az ókori világ kézműves tudása és művészeti érzékenysége.