80 évvel ezelőtt, 1944. április 16-án kezdődött a zsidók deportálása Magyarországon. A Fókusz Pluszban túlélők mondták el megrázó élményeiket. „Valahogy tudomásul vettük, hogy ez a sorsunk és meg fogunk halni, de nem volt bennem halálfélelem” – mondta az egyik túlélő, Biksz János, aki Auschwitzban vesztette el a szüleit. Van, aki a mai napig csak sírva tudja felidézni a 80 évvel ezelőtt átélt szörnyűségeket. Az is kiderül, mit tudhattak az emberek 1944 tavaszán Magyarországon a koncentrációs táborokról és milyen volt az élet a Bécs környéki munkatáborokban.

Az ötvenes években alakult, de a '80-as és ’90-es években élte fénykorát a kirakatrendező szakmunkásképző. De miért is volt szükség ilyesmire a rendszerváltás előtt, amikor a piacgazdaság és a verseny csak a hanyatló nyugat szörnyűségei voltak? Ráadásul a kirakatrendező a szabadság kis bástyája, vagy ahogyan Für Anikó színművésznő, egykori diákjuk mondta, majdhogynem „rezervátum” volt a maga idejében. Ami aztán nem akármilyen művészeket adott Magyarországnak. 

A rejtélyes FUIT sírfeliratról Arany János említést tett egy versében, de még könyv is íródott róla.

38 éve, hogy egy csehszlovák állampolgárságú, huszonéves családapa megszökött a hadseregtől, hogy a határon illegálisan átjutva egy hét alatt salgótarjáni rablásoktól egészen egy budapesti óvónő megerőszakolásáig és megöléséig jusson el. Jogerős halálbüntetéséből kegyelem lett, amit védője a híresen rossz magyar-szlovák viszony szempontjából tartott ajánlatosnak. De mi köze lehetett ehhez Kádár Jánosnak?

Melyek egy közelgő háború jelei? Észre akarjuk venni azokat, vagy inkább elfordítjuk a fejünket? A hétfői XXI. század a második világháború előtti évekkel foglalkozik, azt vizsgálja, milyen egyértelmű jelei voltak a következő nagy háborúnak. Mit tudtak róla az emberek és a sajtó, hogyan figyelmeztettek a háború lehetséges következményeire a politikusok? Vajon mit tanulhat ebből a mai ember?

Már elérhető az RTL+ előfizetői számára az Erzsébet királyné életét bemutató történelmi sorozat, a Sisi vadonatúj, harmadik évadának első és második epizódja.

A híres kép, amelyet azóta már színesben is meg lehet nézni, fekete amerikai katonákat ábrázol, akik robbanó tojásokat küldenek a náci diktátornak húsvétra.

Rákay Philip alaposan kiosztotta a történészeket és az újságírókat is, majd elmagyarázta, hogy igazából miért jó a Most vagy soha! Természetesen a fekete Kleopátra is szóba került.

Úgy néz ki, meglehetősen elterjedt probléma a mesterséges intelligenciáknál az, hogy a náci Németországot némileg túlzottan is sokszínűen ábrázolják.

A 20. század elejének virágzó intézményét a második világháborúban szitává lőtték, majd „a kommunista vezetés se kiköpni, se lenyelni nem tudta”. A Gellért Szálló vendégei között voltak hollywoodi filmcsillagok, főúri méltóságok, későbbi elnökök, művészek, politikusok, a magyar történelem fontos szereplői. A szálloda építészetileg is lenyűgöző, ott jártunkkor mégis azt éreztük, valójában az emberek töltik meg történetekkel a tereket. A Gellért nemcsak tanúja volt a történelemnek, hanem alakítója is. 

A volt szocialista országokban kiadott újságok digitalizálásába kezdett egy kis magyar családi vállalkozás. A lapok az egykori Szabad Európa Rádió archívumából kerültek hozzájuk, ahol évtizedekig gyűjtötték a kelet-európai és szovjet újságokat. Ezekből most egy hidegháborús adatbázist építenének fel.

Vajon mennyit tudnak az emberek ma Petőfi Sándorról? Ki volt, mit akart, mikor élt? Egyebek közt ezekről kérdeztük az ország Petőfi Sándor utcáiban a járókelőket. Van, aki mindent pontosan tudott, más a korszakról csak annyit, hogy régen volt. A Fókusz riporterei arra is kíváncsiak voltak, hogy mit szólna a híres költő a mai világhoz. Erre is meglepő válaszok érkeztek. 

Nagyon keveset beszélünk az 1848-as szabadságharc női alakjairól, akik nemcsak a pompás bálokban billegtek gazdagon díszített ruháikban, hanem ha kellett, akár fegyvert is ragadtak. Zichy Antónia, Szendrey Júlia, Teleki Blanka és Kossuth Zsuzsanna hagyatéka.

Új kormányzati plakátok jelentek meg a közutakon, ezek Orbán Viktor március 15-i beszédére invitálják a választókat. Van azonban néhány dolog, ami nem stimmel rajtuk, kezdve Kossuth Lajos alakjával, és a vele ábrázolt jelenettel. Az idézet, amit a kormány nem először használ már március 15-e alkalmából, jóval korábbi, szerzője meg sem élhette a forradalmat, így annak szellemiségéhez sem lehetett köze. De hova tűnhetett Kossuth Lajos megénekelt kalapja?

Harmincöt évvel ezelőtt, 1989. március 15-én a Petőfi-szobornál gyülekezett a tömeg, amely aztán több 10 ezer fősre duzzadva a Szabadság térre ment. Sok civil ruhás rendőr is volt köztük, de senki nem akart erőszakot, hiába fűtötte azzal az állami propaganda a közbeszédet, hogy néhány rebellis a tévészékház elfoglalására készül. Az ellenzéki szervezetek 12 pontos követelését a kor legnépszerűbb színésze, Cserhalmi György olvasta fel a Magyar Televízió lépcsőjén. De milyen út vezetett idáig?

Az évad első ásatásán már az első napon egy eddig nem ismert, a honfoglalás korában és az Árpád-korban is lakott területet fedeztek fel a Magyar Nemzeti Múzeum régészei. 

Nemtelen támadásnak tartja az apjával kapcsolatban „elhangzott vádakat” Sulyok Tamás államfő. „Szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita emberként” jellemezte édesapját.

Inkább erős kezű, harcias uralkodónak képzeled el magad, vagy a fő szempontod az lenne, hogy szeressenek az alattvalóid? Esetleg nem számít más, csak a haza? Most megtudhatod, melyik magyar uralkodó lennél, elég csupán pár kérdésre válaszolni.

Három éve még mást mondott apja történetéről Sulyok Tamás államfő – mondta az RTL Híradónak Karsai László. A történész múlt héten a hvg.hu-n írta meg, hogy Sulyok Tamás kedden hivatalba lépett államfő tévesen állította tavaly, hogy az apját a népbíróság halálra ítélte, ezért 10 évig bujkált. Most kiderült, hogy 2021-ben még egészen másképpen emlékezett családja történetére Sulyok Tamás. A köztársasági elnök nem reagált a megkeresésünkre.

Sulyok Tamás sem felelős felmenői tetteiért, de nem teheti meg, hogy valótlan állításokat terjesszen róluk – szögezte le a történész.

Negyven éve az átlagemberek csak a szoros állami irányítás alatt lévő rádóból, televízióból és újságokból tájékozódhattak. Bár a szerkesztőségekben dolgozó újságírók próbálták tágítani a kereteket, a XXI. Századnak nyilatkozó veterán riporterek – Rangos Katalin, Havas Henrik, Horvát János, Pálfy G. István – mind beszámoltak olyan esetekről, amelyek demokráciában nem fordulhatnak elő. 1988-ban aztán hirtelen nagyot fordult a világ, és sosem látott szabadság köszöntött be a magyar televíziózásban – egy rövid időre.

Karsai László szerint Sulyok Tamás hiába állította apjáról, hogy halálra ítélték az előző rendszerben, valójában ilyen nem történt. A történész szerint Sulyok László tagja volt az egyik náciszimpatizáns pártnak.

A demokratikus ellenzék és a nőjogi mozgalmak történetének kevéssé ismert fejezete, hogy 1973-ban értelmiségiek petíciót írtak, és jelentős számú aláírást gyűjtöttek össze az addig kifejezetten liberálisnak számító abortuszszabályozás szigorítása ellen. Az aláírók közt sokan voltak, akiknek nem volt különösebb véleményük az abortuszról, de a fellépésben meglátták a rendszerrel szembeni ellenállás lehetőségét – ám a megtorlás sem maradt el. A résztvevők a napokban egy konferencián beszélgettek az ötven évvel ezelőtt történtekről.

32 éve folynak a régészeti feltárások Komárom területén, ami nagyon jelentős ókori római katonai tábor és település volt. A falfestmények voltak azok, amelyek Brigetiót és a Klapka György múzeumot rátették a térképre. Tavaly új épületbe költözött a múzeum, ahol egy valódi 21. századi, látványos kiállítás várja a látogatókat. 

Bár halálbüntetést annak 1990-es eltörlése előtt sem volt kötelező kiszabni Magyarországon, volt olyan időszak, amikor egy ilyen ítélet jogosságát senki nem kérdőjelezte meg. Akadt büntetőbíró, aki nyugodtan aludt, mert egy anyagyilkosra mondta ki a halált, és olyan is, aki megkegyelmezett volna, ha a vádlott szembe tud nézni a tetteivel. A legismertebb halálbüntetés-párti bíró saját halála is döbbenetes volt.

Ki vezette be a kapuadót, és hogy hívták Mátyás király apját? A Szent Liga és a törökök 1699-ben békét kötöttek – de hol? Összeállítottunk egy történelmi tesztet, amiből kiderül, mennyi maradt meg az iskolában tanultakból. 

Kovásznai György képzőművész a magyar animáció megújítója volt, mégis mint „irodalmi huligánról” jelentettek róla. Szívügye volt a munkások ábrázolása, de nem fogadta el az ötvenes évekbeli kliséket, munkásszállóba költözött, bányában dolgozott, hogy megújíthassa formanyelvét. A rendszernek mégis mellőzöttje lett, a főiskoláról eltanácsolták. A szabad művészet felé fordulva alkotta meg humoros, bátor és művészi filmjeit.

„Négersorozást” tartott száz éve a Belvárosi Színház, Kabos Gyula pedig az előadásokon hízott négy és fél kilót. Éhező német gyerekeket hoztak Budapestre, miközben a cigányprímás már nálunk is csak ímmel-ámmal húzta. Pázmány Péter kezéből kilopták a pásztorbotot, Kőbányán pedig egy igazi macskajancsi okozott halálos vasúti szerencsétlenséget. Erről írt az újság 1924 februárjában.

Beate és Serge Klarsfeld kalandos története egy olyan időszakban játszódik, amikor nehéz volt eldönteni, hogy az ember a történelem jó oldalán áll-e. Ők úgy döntöttek, hogy következetesen az igazság oldalán fognak állni, ebben az elhatározásukban pedig életük végéig megingathatatlanok maradtak. Beate még az NSZK kancellárját sem volt rest felpofozni. A nácivadász szerelmespár történetét feldolgozó dokumentumfilm elérhető az RTL+-on.

Kontráztak már durchmarsot? Vagy mondtak be egy Fedák Sárit? Ha értik, miről beszélünk, biztosan ismerik az ulti fortélyait. A szocialista erkölcs tiltotta a hazárdjátékot, de a kártyázást nem büntette, így bármikor, bárhol előkerülhetett egy pakli. Kádár János is nagy ultis hírében állt, igaz, csak filléres tétekben játszott. Kilyén Tamás filmje lerántja a leplet az ulti bonyolult szabályairól és a mögéjük rejtett hatalmas összegekről.

Honnan ered a csók? Egy dán tudós házaspár cikkéből pedig megtudhatjuk, hogy jóval régebbre nyúlhat vissza a csókolózás történelme, mint azt a legtöbben gondolták. A sumér írásokban ráadásul először szexuális kapcsolatot létesítenek, és csak utána csókolóznak.

Amihez hozzáértek az arannyá változott. Volt köztük kereskedő, üzletember, orientalista, műpártoló-író, festő-műgyűjtő, informatikus, sőt hollywoodi forgatókönv író is. Koruk influenszerei voltak, villáikban fényűző partikat adtak, köreikbe tartozni kiváltságnak számított. Ez volt a Hatvany család, a dúsgazdag cukorgyárosok, akik közül a leghíresebb talán báró Hatvany Lajos volt. Kiket támogatott és mi okozta, ha csak ideiglenesen is a vesztét báró Hatvany Lajosnak? Kerekes Borbála ennek jár utána a XXI. században.

A család az évszázadok, kultúrák és egyének által formált fogalom. Bár régen inkább gazdasági kötelékként gondoltak rá, a XX. század második felétől érzelmi kapoccsá alakult. De beszélhetünk itt a szülők és a nagyszülők szerepéről, az asszonyok kiszolgáltatottságáról, vagy akár a családon belüli erőszakról, amelyet még mindig sokan elbagatellizálnak – mondván, egy-két pofon nem árt a gyereknek. Lázs Sándor Rózsa Sándor filmjén keresztül beszél örökérvényű értékekről és megmutatja az emberi kötelékek múlandóságát is.

„Ha úgy tetszik, tudatosan hazudtam” – mondta az Indexnek Bayer Zsolt azzal kapcsolatban, hogy miért állította 2016-ban, hogy kikérte a nagyapja ügynökaktáit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából, miközben ez valójában nem történt meg.

Egy celluloidszalag az előző századból, amin Magyarország történetének egyik legnagyobb kaliberű szélhámosát kapták lencsevégre. A Horváth Menyhért álnéven futó svindler azzal házalt, hogy ő herceg Festetich Tasziló törvénytelen gyermeke. Ki volt ez a nemzetközi hírű csaló, hogyan vették filmre, és vajon születni kell-e arra, hogy valakiből sikeres szélhámos váljon? Borsody István filmje a XXI. Században.

Rendszerváltást akart a színházban 1989-ben Ruszt József, a neves színházi rendező és a Szegedi Nemzeti Színház 16 színésze. Egy fillér nélkül, hittel és tehetséggel hoztak létre országos hírű előadásokat, de ez is kevésnek bizonyult. A független színházi szférát sújtó, máig rendezetlen, rendszerszintű problémák miatt széthullott a társulat. Szikszai Ottilia filmje hétfőn tekinthető meg, a késő esti Híradó után.

A szakemberek szerint a globalizáció egyértelmű gazdasági előnyhöz juttatta a nyugati országokat a kommunista gazdasági blokkal, a KGST-vel szemben. Ám ezek az előnyök sok ellenérzéssel is jártak, hiszen kétirányú migrációt vontak maguk után. De, ha az emberek nem szeretik, akkor mégis mi haszna a globalizációnak és miért szükséges a migráció? Magyarországnak miért lenne elemi érdeke a bevándorlás elősegítése? Kiderül Lázs Sándor filmjéből.

Az Ukrajna elleni háború egyes bizarr eseményei is azt sejtetik, hogy Oroszországnak nem okoz különösebb gondot, ha saját polgárai esnek áldozatul véletlen vagy szándékos harci és egyéb cselekményeknek. Ennek a hozzáállásnak történelmi hagyományai vannak. Cikkünkben összeszedtük a szovjet és orosz múlt legkirívóbb eseményeit, amelyek során civilek tömegei váltak vétlen áldozattá.

Kiderült, hogy egy nagyon hírhedt skót kalandor is a felmenői között van.

Rengetegen szeretik a fronton egymást ölelgető, ellenséges katonák sztoriját, még ha az nem is kimondottan életszerű. Annyi biztos: a hosszú nyugati frontvonalon több helyen is meghitt karácsonyi jelenetek játszódtak le 1914. december 25-én, ám ettől még több tucatnyian haltak meg aznap is a harcokban. A hátországi nyilvánosság előtt pedig sokáig titkolták, mi történt karácsonykor, nehogy kiderüljön, hogy a másik fél katonái mégsem emberevő szörnyek.

Azt még nem tudják a kutatók, hogy miért tűnt el étrendünkből a középkorban a tengeri moszat és más vízinövények, de a jelek szerint bőven a földművelés kezdete után is fogyasztották őseink.

Képzeljenek el egy miniszterelnököt, aki hisz a magyarok kivételességében. Hisz abban, hogy van sajátos és egységes magyar gondolkodásmód. Hisz Magyarország feltámadásában. Aki a tudomány válogatott eszközeivel akarja győzelemre vinni a vesztes országot. Aki állami propagandával szítja a gyűlöletet, miközben hívő keresztény. De ne képzeljenek el most már senkit, hiszen tudják, kiről van szó. Veress Kriszta filmje Teleki Pálról szól.

2004-ben olyat láthattak a magyar tévénézők, amit korábban még soha: hazai hírességek komoly ütéseket vittek be egymásnak és zenészek, sportolók, színészek is a bokszringben rendezték nézeteltéréseiket. A Sztárbox történelme hosszú évekre nyúlik vissza, a Fókusz most felgöngyölítette a szálakat.

Egy egész korszakot neveztek el Kádár Jánosról, aki elődjéhez, Rákosi Mátyáshoz képest jóval kisebb hőfokon égette a vele kapcsolatos személyi kultuszt. A propaganda persze erős volt, de ebbe a gyerekkora nem igazán férhetett bele. Talán azért sem, mert akkor születésének körülményeiről is többet kellett volna elárulni, ami nem biztos, hogy illett volna egy kommunista diktátorhoz. Borsody István filmjében olyanok is megszólalnak, akik ismerték a Kapolyon élő kis Kádárt. 

A Fidesz tisztújító kongresszusa óta az egyik legtöbbet hallott szó hazánkban a nindzsa. Azt már az óvodások is tudják, hogy a nindzsák ügyesen ugrabugráló, menő egyszínű kezeslábast viselő japán harcosok, akik kardot hordanak a hátukon, és dobócsillaggal veszik célba ellenségeiket. De tényleg ilyenek a nindzsák? Cikkünkben áttekintjük a történetüket és azt, hogy miképp lettek a középkori japán fegyveresekből világszerte közkedvelt figurák.

Hidak nélkül a főváros csak Pest és Buda volna. A háború végén a két partot összekötő kapocs megszűnt egy időre, mert a német katonák felrobbantották az összes hidat a keletről előrenyomuló szovjetek előtt. Ez a kijelentés mégsem pontos, hiszen egyikük, a Margit híd véletlenül robbant fel, rajta villamossal és emberekkel – éppen ma 79 éve. A 2011-es felújítás során hajóroncs, épen maradt bombák, sőt emberi csontok is kerültek elő. 

A Reggeli műsorvezetője elmesélte, közel áll a szívéhez a pénteki adás témája: a brit királyi család élete. Különösen nagyon örömmel gondol vissza arra, amikor a Meghan és Harry esküvőjéről szóló Híradó különkiadást ő vezethette. Sőt, gyerekkorában is nagyon érdekelte az uralkodók élete. Ellenben Papp Gergő bevallotta, őt elkerülte a rajongás, most viszont érdeklődéssel figyeli az eseményeket.  

A gép hadtörténeti jelentősége, hogy a jelenlegi ismeretek szerint ez az egyetlen hazai összeszerelésű, magyar gyártmányú motorral rendelkező, fellelt Messerschmitt vadászgép.

200 ezer magyar hagyta el az országot 1956 utolsó két hónapjában, a legtöbben a Dunántúlról és Budapest belső kerületeiből vándoroltak ki. Közülük sokan fényes karriert futottak be, és világszerte megismerték nevüket: Zsigmond Vilmos 1978-ban kiérdemelte a legjobb operatőrnek járó Oscar-díjat; Oláh György 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott; Andy Vajna hollywoodi filmek producere lett; míg Szipál Márton hollywoodi hírességeket fotózott. Hogyan élte meg az eseményeket Fenyő Miklós vagy Róna Péter, aki 15 éves gimnazistaként, édesanyjával mindent hátrahagyva vágott neki az útnak, és Amerikáig jutott? Kiderül a videóból.