Minden elnyomó rezsim, de még a demokratikus államok is jól tudják, hogy a családot összetartó szeretet olyan erős, hogy annak megbontásával, a családtagok összeomlanak. Nem véletlen, hogy ha az erőszakszervezetek el akarnak érni valakinél valamit, akkor a családjával zsarolják meg. Vagy a családtagjukból csinálnak halálos ellenséget. Például a gyerekeikből. Lázs Sándor filmjében ennek jár utána a XXI. század műsorában. 

1924 májusában kiderült, hogy egy teljes hétig „közveszélyes őrült” vezette a Sárvár és Kaposvár közötti vonatot, Lajosmizsén pedig három halottja volt egy harangszentelésnek. A nyaralók külföldre menekültek a Balaton elől, más magyarok pedig Amerikába mentek szerencsét próbálni, ahol lenézték őket, mert „négerek szomszédságában laktak”. A száz évvel ezelőtti hírekből az is kiderül, hogyan sikerült a „jó zsaru” módszerével vallomásra bírni a feleséggyilkost, aki a Halászbástyánál ásta el áldozatát.

A Kádár-rendszerben papíron nem létezett prostitúció, olyannyira, hogy az ellenőrzésére létrehozott erkölcsrendészeti osztályt is felszámolták. A szocialista embereszménybe nem fért bele, hogy valaki önmagukért szeresse a testi örömöket, ezért az apácarendekkel együtt a prositúciót is betiltották. De ami tilos, azzal remekül lehet másokat zsarolni, vagy éppen megfélemlíteni, éppen ezért a kommunista állambiztonság nem csak szemet hunyt, de még használta is az örömlányokat. Hogy mire és miért, az kiderül a XXI. század adásából, ahogyan az is, mit kerestek titkárnők és gyári munkások a Balatonon, amikor nem a vállalati üdülőkben töltötték az időt.

18 éve robbant ki a botrány, amikor egy háromszor-három méteres cellában töltötte napot egy szekszárdi és egy győri történelemtanár Pozsonyban, mert a diákjaiknak a szlovák főváros egyik nevezetességéről beszéltek. Ezzel állítólag megszegtek egy helyi jogszabályt, nevezetesen azt, ami tiltja az engedély nélküli idegenvezetést. Legalábbis erre hivatkoztak a szlovák rendőrök, akik, a szemtanúk szerint, nem is próbálták tisztázni a helyzetet. Ott a gyerekek elött, rögtön elfogták a magyarokat. A pozsonyi magyar konzul szerint túlkapás történt, ezért azt ígérte, jogi és diplomáciai lépéseket tesz az ügyben. A magyar csoportok közül az eset után többen is lemondták a kirándulást, sokan pedig úgy érezték, a szlovák ellenőrök a magyar csoportokra „vadásznak”.

Lengyelországban pár nappal ezelőtt poloskapánik tört ki Katowicében, ahol a helyi vajdasági hivatalban tartotta kihelyezett ülését a kormány. A tanácsterem átvizsgálásakor gyanús szerkezetre bukkantak a lengyel belbiztonsági szolgálat emberei, akik szerint akár lehallgatásra is alkalmas lehet az eltávolított eszköz. Később kiderült, hogy a régi hangrendszer egyik eleme került elő. Az alábbiakban megmutatunk néhány klasszikus kémeszközt a hidegháborús évtizedekből. Az alábbi tárgyakat egy debreceni kiállításon május 18-áig élőben is megszemlélhetik.

Most van a történelem folyamán a legkevesebb erőszak, és soha nem éltek még ilyen kevesen nyomorban.

Orbán Viktor egy héttel ezelőtti rádióinterjújában azt állította az állami rádió kérdezőjének, hogy szinte senki nem tud róla, de az Egyesült Államok és a NATO akaratával szembemenve ő maga akadályozta meg, hogy 1999 tavaszán Magyarország belesodródjon egy Jugoszlávia elleni szárazföldi háborúba. Cikkünkben korabeli források segítségével elevenítettük fel az akkori történéseket.

Azt is mutatjuk, hogyan kellett megírni a töri esszéit.

Ma van 35 éve, hogy felállították elnöki posztjából Kádár Jánost, amivel véget ért a nevével jelzett, 1956. óta tartó korszak.

Hunyadi Mátyás, I. világháború, Horthy-korszak, Erdélyi Fejedelemség, gazdasági rendszerváltás a témák között. 

Kialakult egyfajta pánikhangulat.

Mi késztet arra egy világhírű filmrendezőt, hogy a náciknak készítsen filmeket? Milyen kompromisszumok vezetnek oda, hogy G.W. Pabst, a filmtörténet egyik legnagyobb alakja elfogadja Goebbels ajánlatát, amikor Hollywoodban is átvészelhetné a háborút? Daniel Kehlmann ezeket a kérdéseket járja körül Mozgókép című új regényében. A világhírű német íróval Pabst alkujáról, Tarantino főhajtásáról és Christoph Waltz tanácsáról is beszélgettünk, meg arról is, hogyan élték túl a nagyszülei a vészkorszakot.

A British Pathé történelmi filmhíradó-gyűjtemény új sorozattal jelentkezett, és rögtön az első részben a XX. század eleji Magyarországra kalauzolják el a nézőt. 

Évszámok, fogalmak és összefüggések, na meg forráselemzés – ilyen feladatokra idén is számíthatnak. A kérdések egy része már élesben is vizsgázott, tesztünkben ugyanis a korábbi évek érettségi feladatlapjairól is válogattunk.  

A 2024-es év nem csupán az egyetemi felvételiben, hanem az érettségiben is hoz komoly változásokat. Idén nem csak a diákok, a rendszer is vizsgázik: idén ugyanis az új Nemzeti alaptanterv szerint összeállított feladatsorokat írják majd a diákok. Több tantárgy vizsgasora átalakul, új témakörök és feladattípusok jönnek. Összefoglaltuk a végzős diákokat érintő legfontosabb változásokat, újításokat.

Erről nem más, mint a film rendezője beszélt egy interjúban. Azt mondta: Depp elvárta, hogy legendaként kezeljék, nem követte a forgatókönyvet sem.

Új időpontban és egy különleges adással várja a májust a XXI. század, az RTL kultúrtörténeti magazinműsora. Május 4-én Magyarország egyik legsikeresebb slágergyárosának, Horváth Attilának az életéről láthatnak filmet, kedvcsinálónak pedig mutatunk egy videót, amelyben Wolf Kati énekli el Kölykök a hátsó udvarból című Korál-dalt.

80 évvel ezelőtt, 1944. április 16-án kezdődött a zsidók deportálása Magyarországon. A Fókusz Pluszban túlélők mondták el megrázó élményeiket. „Valahogy tudomásul vettük, hogy ez a sorsunk és meg fogunk halni, de nem volt bennem halálfélelem” – mondta az egyik túlélő, Biksz János, aki Auschwitzban vesztette el a szüleit. Van, aki a mai napig csak sírva tudja felidézni a 80 évvel ezelőtt átélt szörnyűségeket. Az is kiderül, mit tudhattak az emberek 1944 tavaszán Magyarországon a koncentrációs táborokról és milyen volt az élet a Bécs környéki munkatáborokban.

Az ötvenes években alakult, de a '80-as és ’90-es években élte fénykorát a kirakatrendező szakmunkásképző. De miért is volt szükség ilyesmire a rendszerváltás előtt, amikor a piacgazdaság és a verseny csak a hanyatló nyugat szörnyűségei voltak? Ráadásul a kirakatrendező a szabadság kis bástyája, vagy ahogyan Für Anikó színművésznő, egykori diákjuk mondta, majdhogynem „rezervátum” volt a maga idejében. Ami aztán nem akármilyen művészeket adott Magyarországnak. 

A rejtélyes FUIT sírfeliratról Arany János említést tett egy versében, de még könyv is íródott róla.

38 éve, hogy egy csehszlovák állampolgárságú, huszonéves családapa megszökött a hadseregtől, hogy a határon illegálisan átjutva egy hét alatt salgótarjáni rablásoktól egészen egy budapesti óvónő megerőszakolásáig és megöléséig jusson el. Jogerős halálbüntetéséből kegyelem lett, amit védője a híresen rossz magyar-szlovák viszony szempontjából tartott ajánlatosnak. De mi köze lehetett ehhez Kádár Jánosnak?

Melyek egy közelgő háború jelei? Észre akarjuk venni azokat, vagy inkább elfordítjuk a fejünket? A hétfői XXI. század a második világháború előtti évekkel foglalkozik, azt vizsgálja, milyen egyértelmű jelei voltak a következő nagy háborúnak. Mit tudtak róla az emberek és a sajtó, hogyan figyelmeztettek a háború lehetséges következményeire a politikusok? Vajon mit tanulhat ebből a mai ember?

Már elérhető az RTL+ előfizetői számára az Erzsébet királyné életét bemutató történelmi sorozat, a Sisi vadonatúj, harmadik évadának első és második epizódja.

A híres kép, amelyet azóta már színesben is meg lehet nézni, fekete amerikai katonákat ábrázol, akik robbanó tojásokat küldenek a náci diktátornak húsvétra.

Rákay Philip alaposan kiosztotta a történészeket és az újságírókat is, majd elmagyarázta, hogy igazából miért jó a Most vagy soha! Természetesen a fekete Kleopátra is szóba került.

Úgy néz ki, meglehetősen elterjedt probléma a mesterséges intelligenciáknál az, hogy a náci Németországot némileg túlzottan is sokszínűen ábrázolják.

A 20. század elejének virágzó intézményét a második világháborúban szitává lőtték, majd „a kommunista vezetés se kiköpni, se lenyelni nem tudta”. A Gellért Szálló vendégei között voltak hollywoodi filmcsillagok, főúri méltóságok, későbbi elnökök, művészek, politikusok, a magyar történelem fontos szereplői. A szálloda építészetileg is lenyűgöző, ott jártunkkor mégis azt éreztük, valójában az emberek töltik meg történetekkel a tereket. A Gellért nemcsak tanúja volt a történelemnek, hanem alakítója is. 

A volt szocialista országokban kiadott újságok digitalizálásába kezdett egy kis magyar családi vállalkozás. A lapok az egykori Szabad Európa Rádió archívumából kerültek hozzájuk, ahol évtizedekig gyűjtötték a kelet-európai és szovjet újságokat. Ezekből most egy hidegháborús adatbázist építenének fel.

Vajon mennyit tudnak az emberek ma Petőfi Sándorról? Ki volt, mit akart, mikor élt? Egyebek közt ezekről kérdeztük az ország Petőfi Sándor utcáiban a járókelőket. Van, aki mindent pontosan tudott, más a korszakról csak annyit, hogy régen volt. A Fókusz riporterei arra is kíváncsiak voltak, hogy mit szólna a híres költő a mai világhoz. Erre is meglepő válaszok érkeztek. 

Nagyon keveset beszélünk az 1848-as szabadságharc női alakjairól, akik nemcsak a pompás bálokban billegtek gazdagon díszített ruháikban, hanem ha kellett, akár fegyvert is ragadtak. Zichy Antónia, Szendrey Júlia, Teleki Blanka és Kossuth Zsuzsanna hagyatéka.

Új kormányzati plakátok jelentek meg a közutakon, ezek Orbán Viktor március 15-i beszédére invitálják a választókat. Van azonban néhány dolog, ami nem stimmel rajtuk, kezdve Kossuth Lajos alakjával, és a vele ábrázolt jelenettel. Az idézet, amit a kormány nem először használ már március 15-e alkalmából, jóval korábbi, szerzője meg sem élhette a forradalmat, így annak szellemiségéhez sem lehetett köze. De hova tűnhetett Kossuth Lajos megénekelt kalapja?

Harmincöt évvel ezelőtt, 1989. március 15-én a Petőfi-szobornál gyülekezett a tömeg, amely aztán több 10 ezer fősre duzzadva a Szabadság térre ment. Sok civil ruhás rendőr is volt köztük, de senki nem akart erőszakot, hiába fűtötte azzal az állami propaganda a közbeszédet, hogy néhány rebellis a tévészékház elfoglalására készül. Az ellenzéki szervezetek 12 pontos követelését a kor legnépszerűbb színésze, Cserhalmi György olvasta fel a Magyar Televízió lépcsőjén. De milyen út vezetett idáig?

Az évad első ásatásán már az első napon egy eddig nem ismert, a honfoglalás korában és az Árpád-korban is lakott területet fedeztek fel a Magyar Nemzeti Múzeum régészei. 

Nemtelen támadásnak tartja az apjával kapcsolatban „elhangzott vádakat” Sulyok Tamás államfő. „Szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita emberként” jellemezte édesapját.

Inkább erős kezű, harcias uralkodónak képzeled el magad, vagy a fő szempontod az lenne, hogy szeressenek az alattvalóid? Esetleg nem számít más, csak a haza? Most megtudhatod, melyik magyar uralkodó lennél, elég csupán pár kérdésre válaszolni.

Három éve még mást mondott apja történetéről Sulyok Tamás államfő – mondta az RTL Híradónak Karsai László. A történész múlt héten a hvg.hu-n írta meg, hogy Sulyok Tamás kedden hivatalba lépett államfő tévesen állította tavaly, hogy az apját a népbíróság halálra ítélte, ezért 10 évig bujkált. Most kiderült, hogy 2021-ben még egészen másképpen emlékezett családja történetére Sulyok Tamás. A köztársasági elnök nem reagált a megkeresésünkre.

Sulyok Tamás sem felelős felmenői tetteiért, de nem teheti meg, hogy valótlan állításokat terjesszen róluk – szögezte le a történész.

Negyven éve az átlagemberek csak a szoros állami irányítás alatt lévő rádóból, televízióból és újságokból tájékozódhattak. Bár a szerkesztőségekben dolgozó újságírók próbálták tágítani a kereteket, a XXI. Századnak nyilatkozó veterán riporterek – Rangos Katalin, Havas Henrik, Horvát János, Pálfy G. István – mind beszámoltak olyan esetekről, amelyek demokráciában nem fordulhatnak elő. 1988-ban aztán hirtelen nagyot fordult a világ, és sosem látott szabadság köszöntött be a magyar televíziózásban – egy rövid időre.

Karsai László szerint Sulyok Tamás hiába állította apjáról, hogy halálra ítélték az előző rendszerben, valójában ilyen nem történt. A történész szerint Sulyok László tagja volt az egyik náciszimpatizáns pártnak.

A demokratikus ellenzék és a nőjogi mozgalmak történetének kevéssé ismert fejezete, hogy 1973-ban értelmiségiek petíciót írtak, és jelentős számú aláírást gyűjtöttek össze az addig kifejezetten liberálisnak számító abortuszszabályozás szigorítása ellen. Az aláírók közt sokan voltak, akiknek nem volt különösebb véleményük az abortuszról, de a fellépésben meglátták a rendszerrel szembeni ellenállás lehetőségét – ám a megtorlás sem maradt el. A résztvevők a napokban egy konferencián beszélgettek az ötven évvel ezelőtt történtekről.

32 éve folynak a régészeti feltárások Komárom területén, ami nagyon jelentős ókori római katonai tábor és település volt. A falfestmények voltak azok, amelyek Brigetiót és a Klapka György múzeumot rátették a térképre. Tavaly új épületbe költözött a múzeum, ahol egy valódi 21. századi, látványos kiállítás várja a látogatókat. 

Bár halálbüntetést annak 1990-es eltörlése előtt sem volt kötelező kiszabni Magyarországon, volt olyan időszak, amikor egy ilyen ítélet jogosságát senki nem kérdőjelezte meg. Akadt büntetőbíró, aki nyugodtan aludt, mert egy anyagyilkosra mondta ki a halált, és olyan is, aki megkegyelmezett volna, ha a vádlott szembe tud nézni a tetteivel. A legismertebb halálbüntetés-párti bíró saját halála is döbbenetes volt.

Ki vezette be a kapuadót, és hogy hívták Mátyás király apját? A Szent Liga és a törökök 1699-ben békét kötöttek – de hol? Összeállítottunk egy történelmi tesztet, amiből kiderül, mennyi maradt meg az iskolában tanultakból. 

Kovásznai György képzőművész a magyar animáció megújítója volt, mégis mint „irodalmi huligánról” jelentettek róla. Szívügye volt a munkások ábrázolása, de nem fogadta el az ötvenes évekbeli kliséket, munkásszállóba költözött, bányában dolgozott, hogy megújíthassa formanyelvét. A rendszernek mégis mellőzöttje lett, a főiskoláról eltanácsolták. A szabad művészet felé fordulva alkotta meg humoros, bátor és művészi filmjeit.

„Négersorozást” tartott száz éve a Belvárosi Színház, Kabos Gyula pedig az előadásokon hízott négy és fél kilót. Éhező német gyerekeket hoztak Budapestre, miközben a cigányprímás már nálunk is csak ímmel-ámmal húzta. Pázmány Péter kezéből kilopták a pásztorbotot, Kőbányán pedig egy igazi macskajancsi okozott halálos vasúti szerencsétlenséget. Erről írt az újság 1924 februárjában.

Beate és Serge Klarsfeld kalandos története egy olyan időszakban játszódik, amikor nehéz volt eldönteni, hogy az ember a történelem jó oldalán áll-e. Ők úgy döntöttek, hogy következetesen az igazság oldalán fognak állni, ebben az elhatározásukban pedig életük végéig megingathatatlanok maradtak. Beate még az NSZK kancellárját sem volt rest felpofozni. A nácivadász szerelmespár történetét feldolgozó dokumentumfilm elérhető az RTL+-on.

Kontráztak már durchmarsot? Vagy mondtak be egy Fedák Sárit? Ha értik, miről beszélünk, biztosan ismerik az ulti fortélyait. A szocialista erkölcs tiltotta a hazárdjátékot, de a kártyázást nem büntette, így bármikor, bárhol előkerülhetett egy pakli. Kádár János is nagy ultis hírében állt, igaz, csak filléres tétekben játszott. Kilyén Tamás filmje lerántja a leplet az ulti bonyolult szabályairól és a mögéjük rejtett hatalmas összegekről.

Honnan ered a csók? Egy dán tudós házaspár cikkéből pedig megtudhatjuk, hogy jóval régebbre nyúlhat vissza a csókolózás történelme, mint azt a legtöbben gondolták. A sumér írásokban ráadásul először szexuális kapcsolatot létesítenek, és csak utána csókolóznak.

Amihez hozzáértek az arannyá változott. Volt köztük kereskedő, üzletember, orientalista, műpártoló-író, festő-műgyűjtő, informatikus, sőt hollywoodi forgatókönv író is. Koruk influenszerei voltak, villáikban fényűző partikat adtak, köreikbe tartozni kiváltságnak számított. Ez volt a Hatvany család, a dúsgazdag cukorgyárosok, akik közül a leghíresebb talán báró Hatvany Lajos volt. Kiket támogatott és mi okozta, ha csak ideiglenesen is a vesztét báró Hatvany Lajosnak? Kerekes Borbála ennek jár utána a XXI. században.

A család az évszázadok, kultúrák és egyének által formált fogalom. Bár régen inkább gazdasági kötelékként gondoltak rá, a XX. század második felétől érzelmi kapoccsá alakult. De beszélhetünk itt a szülők és a nagyszülők szerepéről, az asszonyok kiszolgáltatottságáról, vagy akár a családon belüli erőszakról, amelyet még mindig sokan elbagatellizálnak – mondván, egy-két pofon nem árt a gyereknek. Lázs Sándor Rózsa Sándor filmjén keresztül beszél örökérvényű értékekről és megmutatja az emberi kötelékek múlandóságát is.