A Szentföld látszólag kietlen, kő- és homoksivatagok által szabdalt vidék, valójában pedig a Közel-Kelet egyik legizgalmasabb és egyben legpuskaporosabb területe. Fontos a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás számára egyaránt. Nem csoda, hogy megszerzése és megtartása évezredek óta sarkalatos kérdés. 

Ma ötven éve, hogy elkezdődött a Kádár-kor utolsó írópere, amelyben Haraszti Miklóst izgatással vádolták a Darabbér című kéziratáért. Ebben az író azt az évét foglalta össze, amit mellőzött értelmiségiként marósként töltött egy gyárban. Dr. Végső őrnagy, akit valóban így hívtak, elképesztő türelemmel tette fel neki kérdéseit, ő pedig éhségsztrájkkal érte el, hogy kiengedjék a letartóztatásból.

Izrael egyre keményebben lép fel az országát megtámadó terroristákkal szemben. A Gáza övezet teljes blokádját rendelték el, lekapcsolják az áramszolgáltatást, nincs több élelmiszer és üzemanyag sem. Israel Katz infrastrukturális miniszter bejelentette, Izrael azonnali hatállyal leállítja Gáza vízellátását is. Hétfőn Ausztria is határozatlan időre befagyasztotta a palesztinoknak utalt eddigi segélyek folyósításait. A kérdés az, hogy Kairó engedélyezi-e a humanitárius szállítmányokat az övezetbe az egyiptomi határon keresztül.

Az autósport kezdetben a gazdagok kiváltsága volt, a ’60-as években azonban kisemberek előtt is megnyílt a lehetőség a versenyzésre. Persze ekkor nyugati autó még szóba sem jöhetett, Zsigulik, Skodák és Wartburgok adták az autók zömét. „Fúrtunk, faragtunk otthon a satupadban, és ami abból kijött, úgy sikerült” – mesélt a kezdetekről Gerencsér „Titi” Tibor autóversenyző. A ralisport hőskora a XXI. században. 

Hell István televíziós rendező ma sem érti, miért volt annyira fontos, hogy már Szegeden kilökjék az autóból interjút adni a romániai útja után elcsigázott Grósz Károlyt. Az MSZMP pártfőtitkára hárommillió néző előtt, 1988. augusztusban beszélt a magyarok félretájékozottságáról – egy olyan időszakban, amikor Erdélyben falvakat romboltak le, és eltiporták a magyar kisebbség jogait. Mi több: ez már itthon sem volt titok.

Szijjártó Péter hosszan fejtegette Szergej Lavrovnak, hogy miért szent a magyaroknak az ötvenhatos forradalom, miért elfogadhatatlan, hogy az új orosz állami tankönyv lefasisztázza a szabadságharcosokat, de az orosz külügyminiszter rövidre zárta a kérdést.

Három magyar is részt vett a Franciaország egykori elnöke ellen elkövetett, elbaltázott merényletben. Egyikük, Marton Lajos a XXI. Századnak, D. Tóth András filmjében idézte fel, mi történt azon az estén 1962 augusztusában. Életfogytiglani börtönbüntetésnek indult, amit a merényletkísérletben való részvételért kapott, de végül éppen a Charles de Gaulle által hirdetett amnesztiának köszönhette, hogy négy és fél év után kiszabadult.

A történész, aki a történelem részese lett. Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész a Kádár-rendszerben lett a Horthy-korszak szakértője, de az állambiztonság nem ezért figyeltette. Még katonakorában, mielőtt egyetemre ment volna, Szabad Európa Rádiót hallgatott, amiért feljegyzés készült róla, és mint a rendszerváltás után az aktájából kiderült, később is készült róla jelentés.

A genfi merénylet előtt Sisit figyelmeztették, hogy nem biztonságos a városba utaznia, de ő minden áron távol akart maradni Bécstől. Végül ez okozta a királyné vesztét. A magyarok különösen közel érezték magukhoz Erzsébetet, de ez fordítva is igaz volt, a királyné egyik kedvenc helye például Gödöllő volt. Hogyan élt és halt meg a szeretett uralkodónő, és minek köszönhető a Sisi-kultusz, ami már életében kialakult?

Valóban fasiszta lázadóknak nevezik az 56-os magyar szabadságharcosokat abban az orosz állami történelem tankönyvben, amely már az iskolásokhoz került. Erről a Telex írt, miután megszerezték a tankönyv egyik példányának a felvételét. Online kiadása korábban az RTL Híradóhoz is eljutott, de a budapesti orosz nagykövetség azzal védekezett, hogy az még nem a végleges verzió. Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken úgy reagált: azért nem rendelik be az orosz nagykövetet, mert szerintük '56 nem vita tárgya.

Fördős Zé és Rácz Jenő elképedve figyelték a galériáról, ahogy Zsuzsi az előnyének köszönhetően nemcsak behozta, de le is előzte Sárközi Ákost.

A kommunista diktatúrával szemben lázadtak fel a magyarok 1956-ban, és ez nem vitakérdés – így reagált Menczer Tamás külügyi államtitkár arra, hogy egy orosz tankönyv szerint nyugati titkosszolgálati akció volt a magyar forradalom. A Jobbik és a DK szerint túl későn és gyengén reagált a két nappal ezelőtt kipattant ügyre a kormány. Az orosz nagykövet berendelését várnák el Szijjártó Péter külügyminisztertől a tankönyv miatt. A híradónknak nyilatkozó szakértők szerint az orosz propaganda az évszázados birodalmi szemléletet jeleníti meg a közoktatásban.

Az '56-os forradalomról hazugságokat állító orosz tankönyvet adtak ki Putyin parancsára. Levonták a következtetéseket a kelet-európai kivonulásukról, szerintük hiba volt.

Moszkva a nyugati agresszió áldozata, legalábbis az új orosz történelemkönyvek szerint.

A tankönyv most már az „állam álláspontját képviseli”. 

Tatabányáról korábban sokaknak a szén jutott eszébe, ám a kohók mellett eltöltött óráknál a város jóval többet adott az ott élőknek. Színházi estek, munkáskörök és zenei produkciók képezték a nyolcvanas évek közösségi életét, a helyszín pedig nem más, mint a Bányász Művelődési Ház, vagyis a helyi művház.

Emberek koszos rongyokban, rothadó fogaikkal rettenetes ennivalókat rágva tengődbek? Az utcákon patakokban folyik a szennyvíz? Nem! A sötét középkor nem is volt annyira sötét, mint azt a mozifilmek és sorozatok sugallják. Cikkünkben megmutatunk hét közkeletű tévedést, amiket a korszakot ismerő történészek örömmel cáfolnak.

1969-ben kisfilmekkel hirdették, hogyan kell érvényesíteni a budapesti busz- és villamosjegyeket, amik felváltották az addig működő kalauzrendszert. Akkor el kellett küldeni a BKV-nál dolgozókat, tíz évvel később viszont már emberhiánnyal küzdöttek. Ekkor léptek színre a női buszsofőrök, akik látták eleinte néhányan összehúzták a szemöldöküket.

Egy ókori római kereskedőhajó roncsait találták meg Róma közelében, az olasz partoktól 80 kilométerre.

Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatokról sokszor festett idilli képet a kor propagandája. A kiképzésen résztvevő orosz és magyar katonákat jó barátokként mutatták be, holott ez közel sem volt igaz. A megszállók nemcsak fegyvertársaikat, de a civileket is lenézték és sokféleképpen keserítették meg életüket a gyulafirátótiak szerint. A tűzifa és borlopástól a molesztálásig minden belefért, ha pedig nem sikerült a tett helyszínén fülön csípni az elkövetőt, következménye sem lett a dolgoknak. Bár az atrocitások jó része nem követelt emberi életeket, 1986. július 16-án ennek az ellenkezőjére is volt példa. Ő volt a szovjet megszállás utolsó magyar áldozata.

Több mint 11 hónapja tart az orosz-ukrán háború legvéresebb csatája, Bahmut ostroma. A Luhanszk-Donyeck-Izjum háromszög közepén fekvő, mindkét fél számára stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai kisváros fölötti ellenőrzés az utóbbi hetekben egyre inkább az ukrán hadsereg kezébe kerül, miután a Wagner zsoldoshadsereg kivonult a térségből. Az óvatos becslések szerint is több tízezerre tehető a veszteségek száma mindkét oldalon, a több ezer civil áldozatról nem is beszélve. Az emberi történelemben a második világháború volt a legnagyobb és legkiterjedtebb fegyveres konfliktus, ahol ennél nagyságrendekkel nagyobb mértékben áldozták életüket százezrével a harcoló felek egy-egy város elfoglalása érdekében. Ha átfutjuk a világháborús statisztikákat, elborzasztó számokkal szembesülünk. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttük a hat legvéresebb városostrom egy-egy jellegzetes képét, a kontraszt kedvéért párosítva egy-egy manapság készült fotóval.

A roncskutató búvárok a tenger fenekén évtizedek óta várakozó elsüllyedt hajók fedélzetén, folyosóin bolyonganak és az időről időre elkerülő leleteknek köszönhetően felidézhetik a tengerészek életét. Egy magyar búvárcsoport pár hete egy sértetlen, több mint 130 éves csatahajó roncsát filmezte le, a felvételeket kizárólag a Fókusznak adták át. A Ferenc József cirkáló több mint 100 éve fekszik az oldalán, 40 méter mélységben.

A 218 centi méter magas Pata Secát gyakorlatilag tenyészállatként tartotta gazdája, leszármazottai pedig még ma is élnek Santa Eudóxia szegényes házaiban. Egy gazdag főnemes vásárolta magának, aki arra kényszerítette, hogy minél több rabszolganőt erőszakoljon meg. Cserébe kiemelt ellátást kapott. Pata Seca történetéről kevés kézzelfogható bizonyíték maradt fent, a kutatók az elbeszélések alapján rekonstruálták életét. 

Drag queenek, transzvesztiták, nőimitátorok – talán nem tudja mindenki, de napjaink melegjogi küzdelmeinek, LMBTQ-megmozdulásainak, a Pride felvonulásoknak legszínesebb alakjai, a fülledt éjszakai élet legszórakoztatóbb figurái igazából már 100-150 évvel ezelőtt is léteztek. A színjátszás, előadóművészet legnehezebb kihívását, az ellenkező nem bőrébe bújó szerepek megformálását vállaló férfiak már akkor is nagy népszerűségnek örvendtek – erre bizonyíték a fenti galériába összegereblyézett bő harminc képeslap, dedikált sztárfotó. Cikkünk a képek mellé kis ízelítőt ad a XX. század elejének hangulatából, arról, hogy mennyire elfogadottak és kedveltek voltak a korszak női ruhába bújó férfijai.

A nyilvánosság előtt bontakozott ki egy hallatlanul izgalmas krimi száz évvel ezelőtt. Egy fiatal, munkakerülő kereskedősegéd a zugtőzsdén találkozott egy dollárjaival kérkedő asszonnyal, akinek szemet vetett a pénzére. Miután megtudta, hogy a nő meg akar szabadulni részegeskedő, erőszakos apjától, nem volt megállás, egyre jobban elszabadult a pokol. A kereskedősegéd kötélen végezte, egy híres színész szeme láttára.

Először léphetnek turisták és helyiek arra a római sétányra, ahol Julius Caesart i.e. 44-ben halálra késelték. A történelmi szempontból jelentős helyszínen két évig dolgoztak, mielőtt megnyitották a közönségnek. A római hadvezért és politikust a fővárosban, a mai Largo Argentinán, azaz az Argentína téren érhette a halálos szúrás. A helyszínt, ahol az ókori Róma négy templomának romjai láthatók, az érdeklődők eddig csak a környező járdákról letekintve csodálhatták meg, mivel az évszázadok során a várost mind magasabbra építették fel. A munkálatokat a Bulgari luxusékszergyártó támogatta, a belépő 5 euróba kerül. 

„Amit a törvény nem tilt, azt szabad. Ennélfogva a homoszexualitás, miként a heteroszexualitás sem, jogi úton nem korlátozható” – így fogalmazott egy Fidesz nevű párt a melegjogokról a Mások című melegmagazin 1990-es számában. A kilencvenes évek izgalmas magyar LMBTQ-életét Hanzli Péterrel, a Háttér Társaság történészével, archivistájával idéztünk fel.

A magyar hadsereg körülbelül 200-350 ezer katonát veszített a II. világháborúban, ami az ország akkori méretéhez képest, lakosságarányosan kiemelkedően súlyos veszteség. Az Associated Press archívumából válogatott képeink megmutatják, milyenek is voltak a magyar katonák a II. világháború idején. A képek leginkább arról árulkodnak, hogy a díszelgő alakulatokon kívül nem volt valami jól felszerelt és igazán ütőképes a magyar haderő.

Magyarország egy időben valóban a házmesterek országa volt, de nem ez az oka, hogy az önkéntes rendőrködést továbbra is általános lenézés övezi – miközben Nyugaton a szabályszegő feljelentése normális, és közösségi feladatnak minősül. Itthon az alacsony közösségi szellemből, a szolidaritás hiányából és a küzdelmes létfenntartás miatti agresszióból fakad, hogy a legtöbben szemet hunynak mások normaszegése fölött, akkor is, ha közbeléphetnének. Ráadásul a magyarok abban nőttek fel, hogy árulkodni csúnya dolog.

A háború végén rá sem lehetett ismerni Budapestre, a XX. század elejének egyik legvonzóbb turisztikai célpontjára. A három hónapig tartó ostrom, amikor a szovjet hadsereg körbezárta a magyar fővárost és utcáról utcára harcolt a német és magyar alakulatokkal, kulcsfontosságú volt a Vörös Hadsereg számára a Berlin felé vezető úton. A kíméletlen harcok során mindkét harcoló oldal hatalmas veszteségeket szenvedett el. Az ostromgyűrűbe vont, 1945. február 13-án kétségbeesett kitöréssel próbálkozó német és magyar egységek felszámolása után a szovjet hadsereg ellenőrzése alá került a város, és a következő hónapokban megkezdődött a magyar főváros újjáépítése. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttünk pár ritkán látható fotót az ostromról, a szétlőtt Budapestről és az újjáépítés első erőfeszítéseiről.

Gyártottak autót, teherautót, lóval vontatható mozgó konyhát, tábori sütőt, háztartási és mezőgazdasági eszközöket, működött itt és acél- és vasöntöde is az elmúlt 130 évben, de az ipari sikertörténet alfája a konzerv és a lőszer volt. A csepeli gyárban dolgozni azonban korántsem volt veszélytelen, a háborúk alatt pedig sokan fillérekért kockáztatták az életüket. Később stratégiai jelentőségénél fogva kiemelt figyelmet és bizonyos kiváltságokat is kapott a Csepel Művek több tízezer dolgozója, akiket többek között Hruscsov, Brezsnyev és Gorbacsov is meglátogatott. De vajon valóban tettek-e zsíros kenyeret tettek Lenin-szobor kezébe a tiltakozó csepeli munkások?

Egy néhány perces animációs film bemutatja Pestet a török hódoltság idején. Az Astoriát akkor még épületek helyett növények borították, de volt olyan budapesti tér, ahol évszázadokkal ezelőtt még tevék pihenhettek. Az nem kérdés, milyen a Váci utca ma, de vajon milyen volt 500 évvel ezelőtt?

Az ukrán hadsereg pár igazán különleges eszközt is bevet az orosz hadsereg ellen: fából készült rakétavetőket, felfújható lufitankokat, amiket meleget árasztó lámpák és radarjeladók tesznek tökéletessé. Bár támadni nem lehet velük, fontos feladatot látnak el: átverik az ellenséget. A hadi trükkök sorával nem csak az ukránok élnek: a modern hadviselés története egyben a megtévesztések története is.

Izgalmas történetekben bővelkedett a sajtó száz évvel ezelőtt, 1923 májusában. Hitler nem ragadta magához a hatalmat május elsején, a Gellért szálló elől felszálló sétarepülő viszont hat utassal a földbe csapódott, egy leányiskola fizikatanára pedig épp a repülésről beszélt, amikor diákjai előtt megőrült. A százéves hírlapokban azon is tűnődtek, hogy ha lesz a lakásokban televízió, ki kell-e öltözni a színházi közvetítésekhez. 

Ugyan az 1985-ös felfedezése óta már több felvételt készítettek a hajóról, a mostani az első, ami teljes egészében elénk tárja a kettétört óceánjáró látványát. 

A magyar úttörőszövetség, amely a cserkészmozgalom szerepét vette át, az ötvenes években még alacsonyabb taglétszámmal működött, mert voltak, akik nem voltak hajlandók belépni, és voltak, akiket kizártak. A nyolcvanas évekre szerepe, súlya megváltozott, de még akkor is egy ország tudta fejből a 12 pontot. A XXI. század archív és modern filmrészletekkel, szemtanúkkal és szakértőkkel idézi meg a magyar úttörőmozgalom évtizedeit.

Manapság, a végtelen megapixeles digitális fényképezőgépek, ultra HD-s videókamerák és a mindenki zsebében ott lapuló kamerás okostelefonok korában minden sporteseményről, még egy megye-kettes rangadóról is felfoghatatlanul sok felvétel születik. Majd' minden sportolónak van saját Instája, TikTokja, ahol a rajongók percről percre követhetik kedvencük pályafutását. Kivételes helyzet ez, amire leginkább akkor döbbenünk rá, amikor 20. század eleji fotóarchívumokat böngészünk, és látjuk, hogy milyen kevés képet lehet találni a régmúlt bajnokairól. Lehet, hogy nem nagy ez a bő tucatnyi fényképből álló válogatás, amit fenti galériánkba összegyűjtöttünk, de annál izgalmasabb: megmutatja, hogy az amerikai Associated Press hírügynökség milyen magyar sportteljesítményeket talált akkortájt említésre méltónak. Emellett felelevenít jó pár elfeledett nevet és néhány ikonikus pillanatot a magyar sporttörténelemből.

Sebastian Kęciek budapesti lengyel nagykövet válaszából azonban nem derül ki, pontosan milyen reakciót várt volna el a köztársasági elnöktől.

A keresztény vallástól egészen a magyarországi elöregedő társadalomig kell ma eljutniuk a középszinten érettségizőknek.

A 25 éves Habsburg Ferdinánd autóversenyző, és bár sokat köszönhet származásának, a schönnbrunni kastélyban tőle is szednek belépőt, viszont néha találkozik a pápával. Apjától egyetlen tisztséget fog örökölni.

A második világháború utáni kétpólusú világban, a hidegháború egyik erős fegyvere volt a propaganda, aminek a keleti blokkban – a „béketáborban” –  a fő üzenete az imperialisták elleni békeharc volt. De hogyan befolyásolták az embereket és ők mennyire hitték el lózungokat? Ennek járt utána a XXI. század.

Több ezer éve élnek az emberrel, több száz éve már a városokba is beköltöztették a kutyákat. Mik voltak a kutyatartás normái régen? Hogyan alakultak a felelős kutyatartás szabályai az elmúlt évtizedekben? Vajon a macskák iránti rajongás mikor kezdődött, és hova tart? A XXI. Század kérdéseire a Kiscelli Múzeum szakértői és más szakemberek adták meg a válaszokat. 

David Pressmant próbálta kioktatni, csak hiba csúszott az érvelésbe. Több is.

Tisztázni kell, mi a valóság, és mi az, amit az emlékezet tett hozzá a mohácsi tragédiához, az utóbbi évszázadokban ugyanis a tények sokszor háttérbe szorultak. A Mohács 500 kutatócsoport szerint ma már több korábbi feltételezést ki lehet zárni a csata pontos helyszínével és eseményeivel kapcsolatban, azt viszont biztosan tudni lehet, minek köszönhette első nagy győzelmét Szulejmán.

Ma 75 éve „a népi demokrácia kedves ajándékaként” kezdték építeni  a Széchenyi-hegyi úttörővasutat, szovjet mintára. A gyerekek számára élmény volt – és máig is az –, hogy egy igazi vasúton teljesíthetnek szolgálatot, a politikának pedig kiváló lehetőség az önfényezésre. Azt viszont a magyar úttörőknek sem volt szabad elfelejteniük, hogy a legfejlettebb úttörővasutak a Szovjetunióban vannak.

A meteorológusokon kívül ki asszociálna záporra egy fejre állított háromszögről, a közepesen felhős égre egy félig színezett körről? Hosszú sora van annak, ahogy kialakultak a mai, közérthetőbb ikonok az időjárási jelenségek kifejezésére, és még ma is vannak félreérthető szimbólumok. Mit jelent például a felhő a mögüle kikacsintó nappal és az aláhulló csapadékkal: záport vagy a változó napi időjárást?

És így a címben szereplő kérdésre is választ kaphattunk. A száz évvel ezelőtti lapokból az is kiderült, hogy hol nyaraltak az emberek, mennyire „egyszerűen” élt Horthy Miklós a Várban és hogyan tiltották be a kultuszminisztérium propagandafilmjét. Szó esik még egy „dollárfaluról”, és hogy kik voltak az 1932-es budapesti olimpia „álomgyilkosai”. A történelem ugyan a mondás szerint nem ismétli önmagát, de mintha a száz éve élt emberek is ugyanazokkal a problémákkal szembesültek volna, mint manapság. Újságcikkeket szemléztünk 1923 áprilisából.