Az első világháborúban a katonák sokszor nem értették, miért kell harcolniuk. A császárért? A hazáért? Hazafias lelkesedés, ellenségeskedés ide vagy oda, a bakák sokszor barátkoztak a fronton. Egyetlen ellenszer volt: a propaganda. Egy film arról, miként gyűlöltette meg magát a Magyar Királyság a környező népekkel, hogyan uszítottak magyarokat az egykori barátokra.

Ha egy hatalom retteg a bukástól, akkor mindent tudni akar a polgárairól. Ellenőrizni akarja őket, tudni, hogy kivel, mikor és miért találkozik. Az egykori NDK, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság élen járt ebben. Olyannyira, hogy a Balatonra külön brigádot telepített: felügyeljék a kelet-német nyaralókat.

Háromdimenziós animációs film készül a magyar történelem egyik leghősiesebb csatájáról, Szigetvár ostromáról. A munka négy hónapja tart, az internetre feltett előzetest néhány nap alatt 20 ezren nézték meg. A tanárokból és filmesekből álló csapat korábban már több hasonló filmet készített, az anyagokat főleg iskolák használják, de bárki ingyen letöltheti.

Van szerepe az Európában hetven éve véget ért II. világháborúnak 2015 világában? Érvényes-e még a győztesek 70 éve létrehozott világrendje? Mit tanult belőle Európa és a világ? Hogyan látják ezt ma Moszkvában? Vannak-e még titkos iratok, amelyek megváltoztathatják a történelmet? Történészekkel: Pók Attilával és Sz. Bíró Zoltánnal beszélget Baló György.

Hol nem volt vége a II. világháborúnak április 4.-én, hol nem fulladhatott a Csele-patakba a Mohácsi csata után II. Lajos, és merre nem vándoroltunk évszázadokig a honfoglalás előtt? Kiderítettük, hogy mégsem Nemesmedvesen jártak az utolsó német katonák, hogy mégsem a csata helyszínére épült a Mohácsi Nemzeti Emlékhely, és hogy feltételezhetően mégsem a Vereckei hágón át jött be a legtöbb magyar a Kárpát-medencébe. Jász Zoltán riportja.

Dennis állítja: nem hülye ő a matekhoz csak nem figyel oda. A lányoknál a bukfencezés a mumus, ám Fanni mégis lelkesedik a tesi óráért, legfőképp a tanárnőért: akinek jól megfogdosta a mellét, fenekét.

Népi demokrácia volt. Elvileg a nép nevében és érdekében döntöttek a politikusok, majd a sajtóban megmondták, mi miért jó az embereknek. Volt, amikor az újságírók próbáltak kérdezni, de a rendszer nem bírta az oknyomozást. Egyébként a legerősebb gát magukban az újságírókban volt. Az öncenzúra. Persze nem is csak bennük működött, hanem az újságolvasókban is.

757 adás, 69 versenyző, 5 műsorvezető és természetesen 5 győztes, aki „mindent vitt”. Az eddigi 5 ValóVilág megszámlálhatatlan szófordulatot, frázist tett széles körön népszerűvé, teljesen átrendezte a magyar sztártérképet és legálissá tette a „kukkolást”.

A pedagógusok komoly céllal érkeztek a sulihétre, szereplésük hatását már most érzik.

A tanárnő szerette volna belülről látni a Villa életét, de arra is fel akarja hívni a figyelmet, hogy a pedagógusok nincsenek eléggé megbecsülve.

A sulihét első napján a tábla mellett kellett beszámolni ismereteikről a lakóknak. Alekosz keveset tudott, de feltalálta magát.

A spórolás után újabb komoly feladatot kapnak a lakók, mindennap tanóráik lesznek, ahol felelni, szintfelmérőt és dolgozatot írni is kell mindannyiuknak.