Adott egy majdnem 100 éves, mégis élő, érzelmekkel átszőtt magyar trauma, Trianon. Majdnem mindenkinek van meggyőződéses véleménye róla, de akik legtöbbet tudnak, inkább tovább kérdeznek. Itt és most a tudományos akadémia Lendület II. programjának egyik nyertese, a Trianon 100 kutatócsoport. Válaszokat keresnek, kiadványokat, konferenciákat terveznek, hogy 2020-ra, amikor Trianon 100 éves lesz, jöhessen egy nemzedék, melynek tagjai már nem hisznek titkos záradékokban vagy elvált menye ellen bosszút álló francia miniszterelnökben – egy generáció, amely az előzményeket is megismerve érti és helyén kezeli Trianont.

Nem volt népszavazás, lakossági főrum vagy közvélemény-kutatás. Csak eldöntötték. Azt, hogy Pakson atomerőmű épül, amiről a paksiak a sajtóból szereztek tudomást. Egy diktatúrában – mindig így dőlnek el a nagy kérdések. Hiszen az átlagember úgyse érti, nem látja az összefüggéseket, arra pedig semmi szükség, hogy kérdéseket tegyen fel, ne adj isten vitatkozzon.

Az év egyik legkedvesebb ünnepét tartjuk. Gyereknap, amely nem szól másról, csak a játékról, a nevetésről és a családról. Tehát mi sem tétlenkedtünk, és összegyűjtöttük a híres török színészek legcukibb posztjait.

Meryem Uzerli tipikusan az a sztár, akinek a magánélet szent, és sérthetetlen. A minap viszont egy rendkívül kedves ajándékkal lepte meg rajongóit.

Gyógybalzsamok, kenőcsök, befőttes üvegből burjánzó kristályok és a szomszédasszony jótanácsai – a csodavárás és a növekvő házipatikák története.

Lengyel kalózok antennákkal zavarták a pártpropagandát. Jelvényük egy elektromos ellenállás volt, a fegyverük pedig rádióadó. Varsóban az ellenállók blokkolták az állami televízió frekvenciáját, az ő műsorukat sugározták a helyén. Azt kérték: aki hallja az igazságot, kapcsolgassa a villanyt. Egész városrészek villogtak, így jelezték, hallják és egyetértenek.

A palotában nem tündérmese az élet. Nem is gondolnánk, de a könnyű fátylak mögött sokszor igen nehéz sorsok húzódtak.

Hamarosan bekövetkezik, amitől oly sokan tartanak. Az idős szultánát nem Meryem Uzerli fogja játszani, a szerepet Vahide Gördüm veszi át.

Bizonyára nők ezrei fognak felsóhajtani, ha meghallják a hírt, hogy mi történt a török sorozat szuperszexi sztárjával.

Amikor terror volt Budapesten. 1998 nehéz éve volt a rendőrségnek. Az akkor mindennapos leszámolások mellett már politikusok ellen is követtek el merényleteket. Ezek emberéletet ugyan nem követeltek, de riadalmat keltettek. A bűnösök nem kerültek elő, a kérdések pedig még mindig a levegőben vannak.

Meryem Uzerli nagyon óvja gyermekét, így eddig sosem láthatunk olyan fotót a kis tündérről, ahol látszódik minden kis vonása. Mostanáig!

Ausztriában ténykedő magyar kémek. A magyar titkos ügynökök is ott voltak Ausztriában - hol a szovjeteknek, hol a franciáknak kémkedtek, segítették vagy épp pénzért árulták el Magyarországot. Elrabolták, szőnyegbe csavarva hozták Budapestre – kémek élete a XXI. századan.

A török szépfiút két éve egy igen komoly trauma érte, de talpra állt, és azóta más szemmel látja a világot, és önmagát.

A híres török sorozatot évekig forgatták, ami azt jelenti, hogy a színészek és a stábtagok olyanná váltak, mint egy nagycsalád. Nem is gondolnánk, de számos munkakapcsolatból igaz barátságok születtek.

Mondhatnánk azt, hogy nincs min csodálkozni, hiszen a szuperszexi színész nők ezreinek szívét rabolta már el, és ez csak a kezdet.

Évekre kivonták a gazdaságból a pályakezdő fiatalokat. Utat építettek, árvíz ellen védekeztek a katonák, de harcolni nem tudtak volna. Sokan trükköztek, hogy ne vigyék el őket katonának.

Otthoni mozizásra vágysz, de tanácstalan vagy, mit nézz? Nincs kedved több mint egy ezrest kiadni egy jó filmért? Semmit sem szeretnél jobban, mint, hogy ne kelljen elhagynod a lakást? Miért is tennéd? Kuckózz be, kattints és az RTL csatornái segítenek élményekkel teli döntést hozni!

Egy asszony elmondja, hogy miért haragudott anyjára, apjára, akiknek a fényképét csak most, húsz éve tette ki a falra. A kereszténynek nevelt nő nagypolgári családja és a történelem: Fahidi Éva portréja.  

Ha a Szulejmán nagyszerű szultánája megoszt egy bejegyzést, és ha abban a bejegyzésben netán a kislánya is szerepel, akkor szinte azonnal megőrül a színésznő rajongótábora. A mostani fotóval sincs ez másképp. Mi sem tudjuk levenni a szemünket róla.

Nem hiszünk a szemünknek! A Szulejmán sorozat Musztafája sosem nézett ki ennyire jól, pedig már benne van a korban. Nem találjátok ki, hány éves.

Egy külföldi tudósító élete csupa móka és kacagás - gondolják a kívülállók -, hiszen külföldön van! De mennyi ebből a móka és mennyi a rettegés? Közel kerülhet egy politikushoz? Vagy küzdött, és nem tudott meg semmi mást, csak pletykákat? Mindig jót evett a diplomatákkal? Netán jelentenie kellett? És egyáltalán, mire jó ez az egész, hiszen a külföldi újságok megírják az eseményeket?!

16 éve kezdődött. A spanyol Juan Joya Borját egy műsorvezető megkérte, mesélje el, hogyan szakadt le a papucsa, mikor a sógorához slattyogott a homokban. Ebből aztán óriási karrier indult el. A férfi védjegye a nevetése lett. Legendássá vált interjúját pedig már vagy százszor feldolgozták, köztük a magyar foci rajongói is.

Bármilyen furcsa nem az Iszlám Állam nevű terrorszervezet merényleteiben haltak meg a legtöbben Európában. A baszk ETA és az észak-ír IRA terrorakcióiban több százan veszítették életüket. A kontinens első terrorista merénylete miatt pedig kirobbant az első világháború.

Lassan véget ér a húsvét, de egyet se féljünk, a nappalok hosszabbodnak, a madarak csiripelnek, és végre hét ágra süt a nap, és biztos, ami biztos, mi is készültünk egy kis meglepetéssel nektek. Íme, egy csokor fotó a Szulejmán férfi szereplőiről.

Csak egy pillantást vetettünk a kedvelt török sorozat férfi szereplőinek képeire, és azonnal kétségbeestünk. Nem tudunk dönteni. Segítésetek! Ki a legszexisebb közülük?

Szocialista embertípus - ne legyen hosszú haja, vegyen nyakkendőt a Várkertbazárban rendezett ifiparki bulikban, és legyen ott a közösségi rendezvényeken. Ez nem volt nehéz. Ami nehéz volt, hogy azt várták el, hogy - legalább látszólag - úgy is gondolkodjunk, mint a szocialista ember, bár erről mindenkinek csak ködös fogalmai voltak. De megpróbálták megvalósítani. Egy egész várost építettek föl az elképzelt embertípusnak. Volt is móka belőle: a tervek állandóan változtak. A város aztán elkészült és mára élhetővé vált, mert a 60-as évektől hagyták, hogy úgy fejlődjön, ahogy lakói akarták.

Száz éve sokkal több villamos járt Budapesten, mint ma, pedig jóval kevesebben éltek a városban. Mostanában a hosszúra nyúló felújítások miatt morgolódnak az utasok. Akkoriban a kalauznők megjelenése verte ki a biztosítékot. Mert mégis micsoda dolog az, hogy egy nő rászóljon a férfiakra és a jegyet követelje tőlük.

Mindenki külföldre akart utazni. A csoportos utazásokon résztvevőket rendszeresen megfigyelték. Mindenki tudott a jelentésekről, amelyeket maguk az idegenvezetők készítettek. De ez nem rettentette el az embereket, akik örültek, hogy Dél- vagy akár Nyugat-Európát is láthatják. Megfigyelők és megfigyeltek a XXI. században.

A diszkó Amerikából érkezett hozzánk, de meglepő módon a késői kádári kultúrpolitika mégis támogatta. A rockzenét agresszívnak és rendszerkritikusnak tartották, az új zene viszont alkalmasnak látszott arra, hogy a szocialista ifjúság szórakozzon, persze kulturáltan.

Egyetemisták tüntettek 1986. március 15-én, mert egy diáktársukat elvitték a rendőrök. A Lánchídon szerettek volna felmenni a várba, hogy miként elődeik, követeljék a fogoly szabadon bocsátását. A felfegyverzett karhatalom elég erősnek érezte magát, hogy szétverje a tömeget. De győztek-e?

Az első világháborúban a katonák sokszor nem értették, miért kell harcolniuk. A császárért? A hazáért? Hazafias lelkesedés, ellenségeskedés ide vagy oda, a bakák sokszor barátkoztak a fronton. Egyetlen ellenszer volt: a propaganda. Egy film arról, miként gyűlöltette meg magát a Magyar Királyság a környező népekkel, hogyan uszítottak magyarokat az egykori barátokra.

Ha egy hatalom retteg a bukástól, akkor mindent tudni akar a polgárairól. Ellenőrizni akarja őket, tudni, hogy kivel, mikor és miért találkozik. Az egykori NDK, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság élen járt ebben. Olyannyira, hogy a Balatonra külön brigádot telepített: felügyeljék a kelet-német nyaralókat.

Háromdimenziós animációs film készül a magyar történelem egyik leghősiesebb csatájáról, Szigetvár ostromáról. A munka négy hónapja tart, az internetre feltett előzetest néhány nap alatt 20 ezren nézték meg. A tanárokból és filmesekből álló csapat korábban már több hasonló filmet készített, az anyagokat főleg iskolák használják, de bárki ingyen letöltheti.

Van szerepe az Európában hetven éve véget ért II. világháborúnak 2015 világában? Érvényes-e még a győztesek 70 éve létrehozott világrendje? Mit tanult belőle Európa és a világ? Hogyan látják ezt ma Moszkvában? Vannak-e még titkos iratok, amelyek megváltoztathatják a történelmet? Történészekkel: Pók Attilával és Sz. Bíró Zoltánnal beszélget Baló György.

Hol nem volt vége a II. világháborúnak április 4.-én, hol nem fulladhatott a Csele-patakba a Mohácsi csata után II. Lajos, és merre nem vándoroltunk évszázadokig a honfoglalás előtt? Kiderítettük, hogy mégsem Nemesmedvesen jártak az utolsó német katonák, hogy mégsem a csata helyszínére épült a Mohácsi Nemzeti Emlékhely, és hogy feltételezhetően mégsem a Vereckei hágón át jött be a legtöbb magyar a Kárpát-medencébe. Jász Zoltán riportja.

Dennis állítja: nem hülye ő a matekhoz csak nem figyel oda. A lányoknál a bukfencezés a mumus, ám Fanni mégis lelkesedik a tesi óráért, legfőképp a tanárnőért: akinek jól megfogdosta a mellét, fenekét.

Népi demokrácia volt. Elvileg a nép nevében és érdekében döntöttek a politikusok, majd a sajtóban megmondták, mi miért jó az embereknek. Volt, amikor az újságírók próbáltak kérdezni, de a rendszer nem bírta az oknyomozást. Egyébként a legerősebb gát magukban az újságírókban volt. Az öncenzúra. Persze nem is csak bennük működött, hanem az újságolvasókban is.

757 adás, 69 versenyző, 5 műsorvezető és természetesen 5 győztes, aki „mindent vitt”. Az eddigi 5 ValóVilág megszámlálhatatlan szófordulatot, frázist tett széles körön népszerűvé, teljesen átrendezte a magyar sztártérképet és legálissá tette a „kukkolást”.

150 év, amelyre másképp emlékszünk. A magyarok átokként emlegetik, a törökök nem értik miért baj, hogy megosztottuk egymással javainkat.

Elhunyt Claude Choules, az utolsó ismert személy az első világháborúban harcoló több mint 70 millió katonából.

A XVI-XVII. századi mindennapok világát idézik fel február 3-án a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A pedagógusok komoly céllal érkeztek a sulihétre, szereplésük hatását már most érzik.

A tanárnő szerette volna belülről látni a Villa életét, de arra is fel akarja hívni a figyelmet, hogy a pedagógusok nincsenek eléggé megbecsülve.

A sulihét első napján a tábla mellett kellett beszámolni ismereteikről a lakóknak. Alekosz keveset tudott, de feltalálta magát.

A spórolás után újabb komoly feladatot kapnak a lakók, mindennap tanóráik lesznek, ahol felelni, szintfelmérőt és dolgozatot írni is kell mindannyiuknak.

Egy férfi azt állítja, hogy ő Magyarország megkoronázott királya. Józsi bácsi egri rezidenciáján levezette nekünk, hogyan lehet ő az utolsó Árpád-házi király, családfával, dokumentumokkal igazolja képtelennek tűnő meséjét.