TÖRTÉNELEM

23:29
XXI. század
2017. május 10. 0:10

A XX. század a vagyonelkobzások évszázada volt

Mindig más-más indokra hivatkozva kobozták el és osztották szét a magánvagyont a XX. században. Márai Sándor leírta, hogy bárki sorra kerülhetett, akit az állam ellenségnek nevez. Akik pedig megkapták az elkobzott házakat, ragaszkodtak hozzá. A földet kiosztották, majd elvették. Azok, akik mindig tudták, hogy hova álljanak. A XX. század a nagy pálfordulások és vagyonelkobzások évszázada volt. Nincs tanulság, csak az, hogy a történelem mindig ismétli önmagát.
25:49
XXI. század
2017. május 3. 0:02

A második nyilvánosság és az árulás

Minden elnyomó rezsimben létezik a hivatalos és merev kultúrán túli második nyilvánosság, ahol valódi dolgok történnek. Huligánok, fegyelmezetlen fiatalok - mondták azokra, akik résztvevői voltak ezeknek az eseményeknek. A rendőrség figyelte, de nem bántotta őket. Viszont sokáig nem is kaptak lehetőséget, a legtehetségesebbek kiharcolták a sikert. Ma már ők számítanak kultúránk nagyjainak.
29:21
Magyarul Balóval
2017. március 15. 0:25

„Bal sors akit régen tép"

Ha máskor nem is, ilyenkor talán mindenkinek eszébe jut, hogy mi a magyar nemzet, hogy honnan, merre megyünk, s hogy ebben milyen szerepe van a történelemnek…ritkán beszélünk erről értékelhető terjedelemben a széles nyilvánosságban. Szerdán ünnepeljük az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját. Világraszóló sikerekkel kezdődött, vereséggel végződött. Trauma, amelyet a huszadik században sok újabb trauma követett. Hogyan lehet ilyen múlt alapján egészséges nemzettudatunk, nemzeti identitásunk – és mi ez?
22:44
XXI. század
2017. február 21. 23:15

Rajongók: sztárkultusz a '80-as években

Ha Önök tudják, mi a kapcsolat a ceruza és a kazetta között, akkor éltek már abban a korban, amiről szó lesz a XXI. Században. Ha pedig nem tudják, akkor már csak ezért is nézzék végig filmünket, mert eláruljuk a titkot. És kiderül az is, hogy a ceruzás-kazettás kombinációk idejében miért kellett annyit várni bármire, amiért rajongtunk: zenére, filmre, vagy csak egy ócska poszterre is. Hogy, kiért és miért jutottunk olyan nehezen a vágy titokzatos tárgyaihoz?  Jöjjenek a ’80-as évek sztárjai,  és azok, akik alig engedtek a sztárok közelébe.
23:15
XXI. század
2017. február 14. 23:15

Miért számolták fel a virágzó civil életet a világháború után?

1945-ben nemcsak a háborúnak, hanem vele együtt az egyesületi életnek is vége lett. Az új rend a fasisztának mondott szervezeteket 1945-ben azonnal betiltotta. Az egyház vezette egyesületek még maradtak, de a belpolitikai színpadon a helyüket kereső kommunisták le akartak számolni velük, mondván, hogy a civil egyesületek a demokratikus rendet támadják állandó kritikáikkal. És hát nehéz is volt ellenőrizni őket.
23:10
XXI. század
2017. január 31. 23:00

1956: Nők menete, a néma tüntetés

Az összefogás, az együttgondolkodás Magyarországon nem olyan erős, mint más demokráciákban. Sokan próbálják inkább egyedül, okosban megoldani, mint másokkal közösen, esetleg némi lemondással. Mégis voltak pillanatok a XX. században Magyarországon, amikor összejött az összefogás, tanítják is az iskolákban, néhány esetről viszont megfeledkezünk. Tavaly, az 56-os emlékév alkalmával sem lehetett hallani a nők menetéről vagy a néma tüntetésről. 1956 decemberében asszonyok néma gyászmenete vonult végig Budapest és aztán több vidéki város utcáin. Budapest másik – talán legnagyobb – tiltakozása egy néma tüntetés volt. Röplapokon szervezték be a fővárosiakat, hogy egy órára szellemvárossá változzon Budapest.
24:05
XXI. század
2016. november 22. 23:15

A XX. század eltűnt vidéke

Kincset érő amatőr felvételek a hetvenes-nyolcvanas évek nagyközségi életéről. Sosem látott film az ÁFÉSZ-boltok, falusi sportpályák és brigád-színjátszókörök világáról, épülő utcákról, a közelben dübörgő gyárakról. Biztonságot és jólétet hozott a vidék iparosítása - hogy aztán egy pillanat alatt omoljon össze a kiszámítható élet a rendszerváltáskor. De ki, és miért hagyta, hogy így legyen?
24:30
XXI. század
2016. október 5. 0:20

Egy tér, amelynek helye lenne a történelmi atlaszokban

Ezúttal nem egy történelemformáló politikus, vagy szép emlékű művész, esetleg egy legendás politikai esemény lesz a téma, hanem egy tér. Budapest egyik csendes találkozóhelye, amelynek helye lenne a történelmi atlaszokban. Bár a nyáron a futballáz miatt felállított kivetítő elvonta a figyelmet, ajánljuk, menjenek vissza és fedezzék föl maguknak a budapesti Szabadság teret. Itt van hozzá a bedekker.
24:13
XXI. század
2016. szeptember 14. 0:05

Sport és politika: milyen kiváltságok jártak a sportolóknak?

Medencében, vagy tornateremben kezdték a napjukat, gyerekkoruk nagy részét edzéseken élték meg. Ők az élsportolók. A mérhetetlen kitartásért cserébe viszont van diadal, dobogó, érmek, ismertség, és a tudat, hogy valami olyat tudnak, amit kevesen a világon. És van nyomás, és használat. Nincs olyan politikai rendszer, amelyik ne akarná felhasználni élsportolóit saját céljaira. Hogy cserébe milyen kiváltságok jártak, erről szól ez a film.
2:12
Híradó
2016. szeptember 5. 18:35

Vita Orbán Viktor „tankönyvbe emeléséről”

Aránytalanul sokszor és elfogult módon szerepel Orbán Viktor a nyolcadikosoknak szánt állami történelemtankönyvben. Ezt a Történelemtanárok Egyleténél mondják. A miniszterelnök egy, a bevándorlással kapcsolatos beszédét is beemelték az átdolgozott tankönyvbe. Az MSZP az oktatási jogok biztosához fordult. A könyv kiadója szerint csak az Alaptantervhez igazodtak, és más politikus véleményét is felhasználták.
4:00
Fókusz
2016. július 6. 18:55

Megelevenedett történelem, Szulejmán nyomában

A leghíresebb és leghatalmasabb birodalmat építő szultán, Szulejmán leszármazottaival Szigetváron találkoztunk. Két rendkívül elegáns, fiatalos és egyenes tartású hölggyel beszélhettünk, akik nem hercegnőként élnek, de ahhoz illő méltósággal viselkednek. Megható látni, hogy két asszony, akiknek családja a török és a magyar történelembe is beírta nevét hogyan reagál az élet és az évszázadok változásaira.
2:38
Híradó
2016. június 11. 18:50

Szulejmán sírja: egy egész települést találtak

Nemcsak Szulejmán türbéjét, vagyis síremlékét, hanem egy egész települést találtak magyar és török régészek Szigetvár mellett. Híradónk forgathatott az ásatáson, ahol feltárták egy dzsámi maradványait, és valószínűleg egy kolostor, és egy laktanya nyomai is vannak a föld alatt. Szulejmán sírja fontos zarándok hely volt, ezért építettek köré egy kis várost a török hódoltság idején.