Lakatos Ernő ott volt az állampárt születésénél, segítette felcseperedni, aztán azzal szembesült, hogy a szocializmust építő országban az emberek mást akarnak, mint amit ő elképzelt. Ő viszont haláláig kitartott jónak gondolt elvei mellett. Egy hithű, ellentmondásos élet következik: Lakatos Ernő, a sajtóirányító.

Louis Fonsi és Daddy Yankee 2017-es gigaslágerének klipje lett a videomegosztó eddigi történetének első olyan videója, amely elérte a hatmilliárdos nézettséget.

A két producerlegenda csatájával startol az ország legszórakoztatóbb házibulija, ráadásul mivel Hajdú Péter régebben karatézott, Vadon Jani szerint nem árt vigyázni vele...

"A bélyeg nevel, oktat, szórakoztat." - szólt az archív híradóban. A legtöbben azt gondolták, a bélyeg remek befektetés, hiszen ezt sulykolták a reklámok. A ’90-es években azonban rájöttek az emberek, hogy gondosan rendezgetett gyűjteményeik nem sokat érnek.

Divattalan korszaknak nevezték az ötvenes éveket. Az ideológia egy időre szürkévé tette az utcákat. A nyugati, felszabadult tarkaság aztán a zenekarok öltözködésével szivárgott be Magyarországra, ahol még a politikusok sem voltak jól öltözöttek.

Bizony könnyen lehet, hogy a popsztár életében hamarosan hatalmas mérföldkő érkezik el…

Ha az egyénnek nincsenek jogai, akkor a többség is megsínyli. A demokrácia nem egyenlő a többség jogaival és akaratával - hiszen akkor mi lesz a kisebbségekkel? A többség akarja, ezzel a jelszóval hurcoltak el aszociális embereket koncentrációs táborba. Eltüntették az utcáról a hajléktalanokat. A szocializmusban az új rend nevében zártak be embereket…

A híres török sorozat befejező része szép lezárása volt a 310 részes történelmi ihletésű filmnek. Hogy mi is zajlott a háttérben, és a főszereplő hogyan élte meg a szultán halálának körülményeit, most megmutatjuk!

Ma este ér véget a híres török sorozat, és ennek kapcsán a szereplők magyar hangjaival beszélgettek a Reggeli műsorvezetői, akik elárulták, szerintük mi lehet a film sikerének a titka, illetve azt is, hogy mit jelentett számukra sorozat.

Hihetetlen, de hat év után most szerdán ér véget a híres török sorozat. Ez alkalomból pedig a teljesség igénye nélkül szedtük össze a legdrámaibb, a legmegrázóbb, a legromantikusabb és a leghumorosabb jeleneteket, melyek maradandó élményt nyújtottak a nézőknek.

Három év, 1918, 19 és 1920 – 100 év után. Az első világháború végétől a néhány hónapos, őszirózsásnak nevezett forradalom, majd az ugyancsak néhány hónapos tanácsköztársaság után 1920-ban – Trianon. Ezeket a mindmáig megosztó sorsdöntő folyamatokat kellene valahogyan összerendeznünk és megértenünk.  

A 130 éve tartó folyamatos kutatás után most a Magyar Tudományos Akadémia és a Pécsi Tudományegyetem kutatói úgy gondolják, olyan helyen harcoltak egymással a török és keresztény seregek, ahol eddig nem voltak az ásatások. Történészek nemcsak a csata helyét, hanem a mohácsi vész körül kialakult legendákat is újravizsgálják.  

Szabadságvágy és foltos farmerek az út szélén. Se a hivatali packázás, se a rendőri zaklatás nem állította meg őket – utazás a vasfüggöny mögött, azaz az autóstop legendája a XXI. században.

Ezen a hétvégén Párizsban sok tucat állam- és kormányfő emlékezik arra, hogy 100 évvel ezelőtt egy vasúti kocsiban írta alá kapitulációját Németország, s ezzel vége lett a négy éves első világháborúnak. Legalább 15 millió halott. A vagy 600 ezerre becsült magyar harctéri áldozat előtt számtalan település emlékművel tiszteleg. Itt és most az első világháborúról beszélünk.  

A szakszervezet nemcsak a bérért harcolt, a termelés minőségére is figyelt. Keressük a választ, a többi között arra is, hogy hogyan tette tönkre a szovjet minta a szakszervezeteket…

Mi történt 1848. március 15-én? Mit tartalmazott a 12 pont? Mi az a cenzúra? Kit szabadítottak ki a budai Vár börtönéből? Többek között erről is elmélkedtek a Nyerő Páros szereplői.

Levelet nem küldhettek, csomagot nem kaphattak az 56-os forradalom miniszterelnökével Snagovba elrabolt és száműzött családok. Az kormány tagjait kivégzésekkel és börtönbüntetéssel sújtották. Az anyák és a gyerekek Romániában maradtak – az ő útjukat jártuk végig a XXI. században.

Iron Maiden, Metallica és a legfélelmetesebb keményfiúk özönlötték el Magyarországot a nyolcvanas években – a metál tündöklése a XXI. században.

Különleges vállalkozásba kezdtek magyar tudósok. Minden részletét tisztázni akarják az 1526-os mohácsi vésznek, mert bár a az összes történelem tankönyvben szerepel és mindenki tud róla, valójában rengeteg a megválaszolatlan kérdés. A legérdekesebb, hogy máig nem találták meg annak a több mint 20 ezer katonának a maradványait, akik odavesztek a harcban.

Újravizsgálják a majd 500 éve történt Mohácsi vész történetét. Az 1526. augusztus 29-én – éppen 492 éve - történt katasztrofális vereség 150 évre határozta meg Magyarország sorsát. A török hódoltság, a három részre szakított ország fogalmát mindenki ismeri, pedig a csata sok részlete ma is tisztázatlan.  

Meryem Uzerli igen megdöbbentő változáson ment keresztül. Az okokat pedig maga a színésznő árulta el közösségi oldalán.

A híres török sorozat negyedik és egyben befejező évadában hihetetlen és váratlan fordulatokra számíthatunk: mint például a szenvedélyes és veszélyes testvérharc, vagy a szultána gyógyíthatatlan betegsége. Az utóbbinak utána is jártunk, mert nem hagyott minket a gondolat, hogy a való életben vajon milyen kórság gyötörhette a Validét.

Pár száz méter földúton a magyar-szlovák határ mentén, és a 21. század elejéről egészen a múlt század közepébe csöppenünk, Magyarország egyik kihalt falujába, Derenkre.  Magyarországon rengeteg szellemfalu van, amelyek már teljesen elnéptelenedtek. Ilyen a Pápa melletti Zsörk is, ahová stábunk szeretett volna eljutni, de az rossz utak és az esőzés miatt ez sem sikerült. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin-top:0in; mso-para-margin-right:0in; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0in; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}

A magyar hadiflotta ékkövét, az SMS Szent István-t az első világháborúban olasz torpedók küldték hullámsírba. 100 évvel később, most egy magyar búvárexpedíció indult az Adriai-tenger fenekére.  A10 fős magyar kutatócsoport páratlan felvételeket készített a víz alatt.

Egy eltűnt mozgalom nyomába eredtünk. Brigádok és a hozzá fűződő sok-sok emlék, amit megörökítettek a naplók. Koncertlátogatások és nemzeti ünnepek, ahogy akkoriban látták. Nagyító alatt több kilónyi emlék – ami sokaknak valamiért szomorú, de miért?

1945-ben külföldi civilek, azaz nem állami szervezetek adományai érkeztek. A kommunisták azt gondolták, a segély maga a propaganda. Koholt vádak alapján zártak börtönbe embereket és gyilkolták meg őket. Rákosiék civilszervezeteket üldöztek el Magyarországról.

Rombuszhal homárszósszal és aszpikos borjúmirigy. Ez is része volt annak a többfogásos menünek, amit Ferenc József 1882-ben egy februári napon ebédelhetett a gödöllői kastélyban. Nemcsak a menüt, hanem az étkészlet is bemutatják a királyi kastély új kiállításán. Azt ismerhetik meg, hogy milyen gasztronómiai szokások jellemezték az európai arisztokráciát.

Máig sok a kérdés. És máig sokaknak fáj az, hogy nem kaptak választ, mi történt a II. magyar hadsereg eltűntjeivel.

Történet arról, hogyan végez vélt ellenségével a zsarnoki rendszer, hogy még ideig-óráig hatalmon maradhasson. Hogyan gerjeszt bennünk félelmet az előítélet?

A mongolok máig testvérként tekintenek a magyarokra. Bár a két nép vérrokonságát nem tudták bizonyítani, azért sok elmélet született. A különleges kapcsolat tovább erősödött a két nép között a múlt század 50-es, szocialista éveiben. Magyarok és a sztyeppék népe a XXI. században!

2000. október 5-én a Milosevics rezsim szimbolikus központját tüntetők foglalták el, elűzték az elnököt, akinek hatalma mindaddig kikezdhetetlennek tűnt. Hogy ez megtörténhetett, abban Magyarországnak, a magyar kormánynak óriási szerepe volt. Az elnök bukásában kulcsszerepet játszó, alulról szerveződő civil kezdeményezés, az Otpor, magyarul Ellenállás nálunk gyűjtött muníciót a diktátor ellen.

Meryem Uzerli nemrég őszintén vallott félelmeiről, érzéseiről és arról is, miért érzi úgy, hogy ismét belevágna az anyaságba.

A Rákosi- és a Kádár rendszer vezetőiről, ahogyan annyi más egykori szovjet és kelet-európai vezetőről - nagyjából azt lehet mondani, hogy minél magasabbra jutottak, annál kevesebbet tudunk róluk. Ezek az emberek nem nagyon beszéltek. És legkevésbé a nyilvánosságnak vagy az utókornak. Így majdnem minden utólagos életrajz fontos hiánypótló. Most kettő is megjelent: Fehér Lajosról, aki ellentmondásos életútján volt újságíró, rendőr, majd agrárpolitikus lett – és Péter Gáborról, akiről csak az ÁVH és a brutalitás jut az ember eszébe.

A Kárpátok Géniusza, mert így neveztette magát Ceausescu, idén januárban lenne 100 éves. A jövő stadionjának biztosan nem ilyen jövőt képzeltek el a megépítésekor. Ma már leginkább egy rossz, B kategóriás sci-fi díszlete lehetne. Pedig ez valóság, 2018-ban.

Miklós eddig jól titkolta, ki lökte le a Kisszék teraszáról, de egy óvatlan pillanatban mindent elárul.

Lukács György világhírű marxista filozófus. Neve a demokratikus szocializmus eszméjével forrt össze. Itthon ezzel szemben inkább a kommunista diktatúrákban elkövetett vélt és valós bűnei miatt kerül szóba időről időre. Érdemel-e szobrot? Lehet-e róla utcát elnevezni, avagy egy letűnt korszak figurájaként teljesen ki kell törölni a közemlékezetből?

Ma szabadabban magyarázzák a történelem eseményeit, mindenki másként. Van, aki a véletleneket emeli ki, és azt mondja, a nagy októberi forradalom elhalt volna, ha egy csomó apró esemény nem esik egybe. És akkor másképpen alakul a világ utolsó száz éve.

Hogyan alakult volna a világ történelme az 1917-es forradalom nélkül? És hogy alakult azután, hogy megtörtént? Robert Service brit történész és Oroszország-specialista elsők között kutathatott a pártarchívumokban. Mit gondol Leninről, Sztálinról és Trockijról és hatásukról a mai Oroszországra és Kínára.

Ha hétfő, akkor adásszünet, ha kedd, akkor sorozatok. Ez volt a menetrend a nyolcvanas években, amikor még csak egy, majd másfél csatornát nézhettünk a tévében. Kedden azt vártuk, hogy csehszlovákot adjanak. Mert az kedves volt, és emberi. Ahogy Hrabal könyvei és Menzel filmjei is. Minderről megkérdeztük magát, a rendezőt, Jiri Menzelt is, aki nem teljesen így emlékszik…

Aki 1988-ban már legalább általános iskolás volt, annak még kötelező volt megünnepelnie az úgynevezett Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját november 7-én. Ezért kénytelen tudni róla valamit. Azóta – semmi. Pedig ez a nyilvánvalóan világtörténelmi hatású 100 év megérne némi emlékezést és elemzést.

12 párt közül lehetett választani 1990-ben. Lufik, kitűzők és plakátok, amelyeket meg is lehetett vásárolni. Persze nem mindenkinek. Miért pont a narancs, hova szálltak a szabad madarak, és ki nevezte először kamikaze pártnak az MDF-et.

Teszteld magad! Hétköznapi öltözékben is felismered kedvenceidet?

Meryem Uzerli nem mindennapi meglepetésben részesült!

A híres török sorozatról köztudott, hogy történelmi ihletésű, emiatt a készítők arra is odafigyeltek, hogy korhű ruhákat és ékszereket adjanak a színészekre. Így csodálatosabbnál csodálatosabb öltözékbe láthatjuk estéről estére a gyönyörű szultánákat. Te el tudod dönteni, ki a legszebb?