A híres török sorozat negyedik és egyben befejező évadában hihetetlen és váratlan fordulatokra számíthatunk: mint például a szenvedélyes és veszélyes testvérharc, vagy a szultána gyógyíthatatlan betegsége. Az utóbbinak utána is jártunk, mert nem hagyott minket a gondolat, hogy a való életben vajon milyen kórság gyötörhette a Validét.

Pár száz méter földúton a magyar-szlovák határ mentén, és a 21. század elejéről egészen a múlt század közepébe csöppenünk, Magyarország egyik kihalt falujába, Derenkre.  Magyarországon rengeteg szellemfalu van, amelyek már teljesen elnéptelenedtek. Ilyen a Pápa melletti Zsörk is, ahová stábunk szeretett volna eljutni, de az rossz utak és az esőzés miatt ez sem sikerült. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin-top:0in; mso-para-margin-right:0in; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0in; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}

A magyar hadiflotta ékkövét, az SMS Szent István-t az első világháborúban olasz torpedók küldték hullámsírba. 100 évvel később, most egy magyar búvárexpedíció indult az Adriai-tenger fenekére.  A10 fős magyar kutatócsoport páratlan felvételeket készített a víz alatt.

Egy eltűnt mozgalom nyomába eredtünk. Brigádok és a hozzá fűződő sok-sok emlék, amit megörökítettek a naplók. Koncertlátogatások és nemzeti ünnepek, ahogy akkoriban látták. Nagyító alatt több kilónyi emlék – ami sokaknak valamiért szomorú, de miért?

1945-ben külföldi civilek, azaz nem állami szervezetek adományai érkeztek. A kommunisták azt gondolták, a segély maga a propaganda. Koholt vádak alapján zártak börtönbe embereket és gyilkolták meg őket. Rákosiék civilszervezeteket üldöztek el Magyarországról.

Máig sok a kérdés. És máig sokaknak fáj az, hogy nem kaptak választ, mi történt a II. magyar hadsereg eltűntjeivel.

Történet arról, hogyan végez vélt ellenségével a zsarnoki rendszer, hogy még ideig-óráig hatalmon maradhasson. Hogyan gerjeszt bennünk félelmet az előítélet?

A mongolok máig testvérként tekintenek a magyarokra. Bár a két nép vérrokonságát nem tudták bizonyítani, azért sok elmélet született. A különleges kapcsolat tovább erősödött a két nép között a múlt század 50-es, szocialista éveiben. Magyarok és a sztyeppék népe a XXI. században!

2000. október 5-én a Milosevics rezsim szimbolikus központját tüntetők foglalták el, elűzték az elnököt, akinek hatalma mindaddig kikezdhetetlennek tűnt. Hogy ez megtörténhetett, abban Magyarországnak, a magyar kormánynak óriási szerepe volt. Az elnök bukásában kulcsszerepet játszó, alulról szerveződő civil kezdeményezés, az Otpor, magyarul Ellenállás nálunk gyűjtött muníciót a diktátor ellen.

Meryem Uzerli nemrég őszintén vallott félelmeiről, érzéseiről és arról is, miért érzi úgy, hogy ismét belevágna az anyaságba.

A Rákosi- és a Kádár rendszer vezetőiről, ahogyan annyi más egykori szovjet és kelet-európai vezetőről - nagyjából azt lehet mondani, hogy minél magasabbra jutottak, annál kevesebbet tudunk róluk. Ezek az emberek nem nagyon beszéltek. És legkevésbé a nyilvánosságnak vagy az utókornak. Így majdnem minden utólagos életrajz fontos hiánypótló. Most kettő is megjelent: Fehér Lajosról, aki ellentmondásos életútján volt újságíró, rendőr, majd agrárpolitikus lett – és Péter Gáborról, akiről csak az ÁVH és a brutalitás jut az ember eszébe.

A Kárpátok Géniusza, mert így neveztette magát Ceausescu, idén januárban lenne 100 éves. A jövő stadionjának biztosan nem ilyen jövőt képzeltek el a megépítésekor. Ma már leginkább egy rossz, B kategóriás sci-fi díszlete lehetne. Pedig ez valóság, 2018-ban.

Miklós eddig jól titkolta, ki lökte le a Kisszék teraszáról, de egy óvatlan pillanatban mindent elárul.

Lukács György világhírű marxista filozófus. Neve a demokratikus szocializmus eszméjével forrt össze. Itthon ezzel szemben inkább a kommunista diktatúrákban elkövetett vélt és valós bűnei miatt kerül szóba időről időre. Érdemel-e szobrot? Lehet-e róla utcát elnevezni, avagy egy letűnt korszak figurájaként teljesen ki kell törölni a közemlékezetből?

Ma szabadabban magyarázzák a történelem eseményeit, mindenki másként. Van, aki a véletleneket emeli ki, és azt mondja, a nagy októberi forradalom elhalt volna, ha egy csomó apró esemény nem esik egybe. És akkor másképpen alakul a világ utolsó száz éve.

Hogyan alakult volna a világ történelme az 1917-es forradalom nélkül? És hogy alakult azután, hogy megtörtént? Robert Service brit történész és Oroszország-specialista elsők között kutathatott a pártarchívumokban. Mit gondol Leninről, Sztálinról és Trockijról és hatásukról a mai Oroszországra és Kínára.

Ha hétfő, akkor adásszünet, ha kedd, akkor sorozatok. Ez volt a menetrend a nyolcvanas években, amikor még csak egy, majd másfél csatornát nézhettünk a tévében. Kedden azt vártuk, hogy csehszlovákot adjanak. Mert az kedves volt, és emberi. Ahogy Hrabal könyvei és Menzel filmjei is. Minderről megkérdeztük magát, a rendezőt, Jiri Menzelt is, aki nem teljesen így emlékszik…

Aki 1988-ban már legalább általános iskolás volt, annak még kötelező volt megünnepelnie az úgynevezett Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját november 7-én. Ezért kénytelen tudni róla valamit. Azóta – semmi. Pedig ez a nyilvánvalóan világtörténelmi hatású 100 év megérne némi emlékezést és elemzést.

12 párt közül lehetett választani 1990-ben. Lufik, kitűzők és plakátok, amelyeket meg is lehetett vásárolni. Persze nem mindenkinek. Miért pont a narancs, hova szálltak a szabad madarak, és ki nevezte először kamikaze pártnak az MDF-et.

Teszteld magad! Hétköznapi öltözékben is felismered kedvenceidet?

Meryem Uzerli nem mindennapi meglepetésben részesült!

A híres török sorozatról köztudott, hogy történelmi ihletésű, emiatt a készítők arra is odafigyeltek, hogy korhű ruhákat és ékszereket adjanak a színészekre. Így csodálatosabbnál csodálatosabb öltözékbe láthatjuk estéről estére a gyönyörű szultánákat. Te el tudod dönteni, ki a legszebb?

Ha kíváncsi vagy arra, milyen tündéri kislány volt Meryem Uzerli, kattints!

Vége, nincs tovább! Bekötötték a híres török sorozat szexi Bali bégjének a fejét…

Meryem Uzerli nagyon izgalmas videót osztott meg közösségi oldalán, amit neked is látnod kell! Mi csak ámulunk! 

Sármosak, szexisek és bátrak! Ők a híres török sorozat férfi szereplői, akik sokszor megdobogtatják a szívünket! Most itt a lehetőség, hogy eldöntsd, kivel töltenél el egy izgalmas estét! Előljáróban csak annyit, nem lesz könnyű dönteni…!

Mindig más-más indokra hivatkozva kobozták el és osztották szét a magánvagyont a XX. században. Márai Sándor leírta, hogy bárki sorra kerülhetett, akit az állam ellenségnek nevez. Akik pedig megkapták az elkobzott házakat, ragaszkodtak hozzá. A földet kiosztották, majd elvették. Azok, akik mindig tudták, hogy hova álljanak. A XX. század a nagy pálfordulások és vagyonelkobzások évszázada volt. Nincs tanulság, csak az, hogy a történelem mindig ismétli önmagát.

Minden elnyomó rezsimben létezik a hivatalos és merev kultúrán túli második nyilvánosság, ahol valódi dolgok történnek. Huligánok, fegyelmezetlen fiatalok - mondták azokra, akik résztvevői voltak ezeknek az eseményeknek. A rendőrség figyelte, de nem bántotta őket. Viszont sokáig nem is kaptak lehetőséget, a legtehetségesebbek kiharcolták a sikert. Ma már ők számítanak kultúránk nagyjainak.

A híres török sorozatban a szenvedélyé, és az érzelmeké a főszerep, vagyis az uralkodó palotájában a szerelem mindenek felett áll. Eljött az idő, hogy eldöntsd, szerinted ki a legszenvedélyesebb, legösszeillőbb páros a szultán birodalmában! Kattints!

Károlyi Mihály gróf olyan ember volt, aki ellenezte a háborút, de önként jelentkezett a frontra. Nem akart forradalmat, mégis a népköztársaság vezetője lett. Az ország megmentőjeként került hatalomra, hogy aztán ő legyen a bűnbak Trianonért. Károlyi Mihály, a „vörös gróf”, az ellentmondások embere következik.

A híres török sorozat Mihrimah szultánáját alakító Pelin Karahan március 30-án adott életet második gyermekének. Mindenki jól van és nagy a boldogság. Mutatjuk!

Meryem Uzerli babája, Lara februárban töltötte be harmadik életévét. A kis hercegnő egyre jobban hasonlít édesanyjára, amit a közös fotók is igencsak alátámasztanak. Mutatjuk!

1986-ban, három évvel a rendszerváltás előtt, a Veszprém megyei Gyulafirátóton az ott állomásozó szovjet csapatok és a helyiek között fajult verekedésig egy vita, ami tragikus véget ért. Egy 36 éves kőműves nem élte túl a konfliktust, Radics József lett az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg utolsó magyar áldozata.

Ha máskor nem is, ilyenkor talán mindenkinek eszébe jut, hogy mi a magyar nemzet, hogy honnan, merre megyünk, s hogy ebben milyen szerepe van a történelemnek…ritkán beszélünk erről értékelhető terjedelemben a széles nyilvánosságban. Szerdán ünnepeljük az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját. Világraszóló sikerekkel kezdődött, vereséggel végződött. Trauma, amelyet a huszadik században sok újabb trauma követett. Hogyan lehet ilyen múlt alapján egészséges nemzettudatunk, nemzeti identitásunk – és mi ez?

A 150 évvel ezelőtti városok utcáin se üdítős flakonnal sétáló turisták, se eldobott pizzás dobozok nem voltak, ló viszont annál több. És ahol ló van, ott bőven akad lócitrom is. De tisztaság volt, még ha nem is volt könnyű dolguk az utcaseprőknek.

Ha Önök tudják, mi a kapcsolat a ceruza és a kazetta között, akkor éltek már abban a korban, amiről szó lesz a XXI. Században. Ha pedig nem tudják, akkor már csak ezért is nézzék végig filmünket, mert eláruljuk a titkot. És kiderül az is, hogy a ceruzás-kazettás kombinációk idejében miért kellett annyit várni bármire, amiért rajongtunk: zenére, filmre, vagy csak egy ócska poszterre is. Hogy, kiért és miért jutottunk olyan nehezen a vágy titokzatos tárgyaihoz?  Jöjjenek a ’80-as évek sztárjai,  és azok, akik alig engedtek a sztárok közelébe.

1945-ben nemcsak a háborúnak, hanem vele együtt az egyesületi életnek is vége lett. Az új rend a fasisztának mondott szervezeteket 1945-ben azonnal betiltotta. Az egyház vezette egyesületek még maradtak, de a belpolitikai színpadon a helyüket kereső kommunisták le akartak számolni velük, mondván, hogy a civil egyesületek a demokratikus rendet támadják állandó kritikáikkal. És hát nehéz is volt ellenőrizni őket.

Hetvenkét éve annak, hogy a Budapestet védő német és magyar katonák, úgy negyvenezren kitörtek a szovjetek által körülzárt várból, hogy nyugat felé meneküljenek. Az akkori és az ötvenhatos golyónyomokkal ma is tele vannak a budapesti házfalak. De, mégis hogy lehet ez?

Az összefogás, az együttgondolkodás Magyarországon nem olyan erős, mint más demokráciákban. Sokan próbálják inkább egyedül, okosban megoldani, mint másokkal közösen, esetleg némi lemondással. Mégis voltak pillanatok a XX. században Magyarországon, amikor összejött az összefogás, tanítják is az iskolákban, néhány esetről viszont megfeledkezünk. Tavaly, az 56-os emlékév alkalmával sem lehetett hallani a nők menetéről vagy a néma tüntetésről. 1956 decemberében asszonyok néma gyászmenete vonult végig Budapest és aztán több vidéki város utcáin. Budapest másik – talán legnagyobb – tiltakozása egy néma tüntetés volt. Röplapokon szervezték be a fővárosiakat, hogy egy órára szellemvárossá változzon Budapest.

Fiatalemberek munkájukat, családjukat és szerelmüket hagyták otthon a katonaság miatt. Nem volt háború, még a fegyverüket sem kellett elsütniük, mégis sokan haltak meg. A herendi katonavonat balesete, és ami mögötte van, a XXI. században.

Bűnös, buta, tehetséges, szorgalmas, lusta vagy éppen szabadságszerető nép vagy nemzet, megfoghatatlan közhely mind, de most is sokszor hajtogatják őket. Ha van nemzet, amelyről aztán semmi rosszat nem mondanak itthon, az a lengyel. Se most, se hetven éve, a varsói felkelés idején, pedig akkor a két jó barátnak háborúzni kellett egymással.

Az első magyar utasszállító flottából csupán egy legendás LI 2-es repül, felújították. A magyar légitársaságot a második világháború után Maszovletnek nevezték, és a szovjetek csak megbízható pilótákat engedtek fölvenni. A gépeken viszont nem csak utasokat szállítottak, de ha a szükség úgy kívánta, disznókat is fuvaroztak Londonból a Hortobágyra…

Az egyik leghírhedtebb magyar sorozatgyilkos, a martfűi rém nyomába eredve kiderült: ha a politika beleszól a szakértők munkájába, abból sosem sül ki semmi jó. Ha a rendőrségébe szól bele, abból pedig tragédia lesz. Ez esetben tragédiák sora...

Sebestyén Balázs úgy tudta, hogy Aurelio most érettségizik, az egykori valóságshow-hős viszont elárulta, már túl van rajta, ugyanis hat év alatt teljesítette a követelményeket. Ez pedig remek alkalom volt arra, hogy egy kicsit teszteljék a srác ismereteit.