Szenvedélyesen rajong a magyar történelemért egy New York-i srác. Willie Gevertz szabadidejében múzeumokat és várakat látogat, hogy minél többet megtudjon a múltunkról. Videóblogjában angol nyelven mesél Attila hun király történetéről, a mohácsi vészről és a szovjet megszállásról. Kamerájával rendszeresen városnéző túrákra indul, és gyermeki örömmel fedezi fel a történelmi helyeket. Szeretné, ha amerikai barátai is kicsit jobban megismernék a magyar nép izgalmas múltját, ami számára egy véget nem érő historikus szappanoperának tűnik.

A királyi név kötelez, büszkeség és egyben felelősség viselni. De milyen ezt megélni fiatal lányként a XXI. században? Habsburg Ottó unokái ugyanis hasonlóan élnek, mint a legtöbb fiatal: egyetemre készülnek, elköltöznek otthonról, és buliznak.

A kis magyar világ, így hívták azt az 1940 és 44 közötti időszakot, amikor Észak-Erdély újra Magyarországhoz tartozott. Magyar katonák az erdélyi területeken kívül a Felvidékre, a Jugoszláv Királysághoz csatolt területekre és Kárpátaljára is bevonulnak. A Horthy-rendszer mindent a területek visszaszerzésének rendelt alá. Folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat.

Gondolták volna, hogy Raszputyin még azt is túlélte, hogy megmérgezték és meglőtték? Vagy hogy Nagy Sándort élve temették el? Legalábbis a legvadabb teóriák szerint. A történelmet éveken át tanítják az iskolában, mégis számos olyan esemény létezik, melyek kevésbé ismertek. Régi idők kalandozására invitáljuk Önöket, melyben csokorba szedtük a legérdekesebb történéseket.

Elszigetelve, ellenséges kisállamokkal körülvéve állunk Európa közepén - ilyen kilátástalannak érezhette Magyarország helyzetét az, aki érdeklődött a politika iránt a 20-as években. Pedig szinte nem is volt olyan európai ország, mellyel a magyar vezetők ne akartak volna jó kapcsolatot építeni. Folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat, a két világháború közötti, kényszerpályán mozgó magyar külpolitikával. A sorozat többi részéért kattintson ide.

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak egy lengyel vasútállomás falába rejtve. Az üzenetre az épület felújításakor bukkantak rá, és mint kiderült, 1941-ben írta két lengyel férfi, akik egy náci táborban dolgoztak kényszermunkásként. A levélben az általuk átélt szörnyűségekre akarták felhívni a világ figyelmét - a hatóságok most megpróbálják felkutatni hozzátartozóikat.

A 850 négyzetméteres, 2,5 millió darabból álló kirakóson olyan alakok kaptak helyet, mint például a Márciusi Ifjak vagy Puskás Ferenc. A Nemzeti Kirakósban való részvétel nem csak az összetartozást és a rekordban való részvételt jelenti, hanem beteg gyermekek gyógykezelésének és mindennapjainak megsegítését is szolgálja.

Tanulni soha nem késő!- ezt vallja Szegedi Dezső, Jászai Mari-díjas színész, aki 67 évesen ült vissza az iskolapadba. Ezzel idén ő lett az ország legidősebb érettségizője. Hogy mit szóltak hozzá a fiatalok, amikor meglátták az iskolapadban? Kiderül az interjúból!

A jó öreg bikini már elmúlt hetven, de még ma is akkora viharokat, botrányokat képes kavarni, mint lánykorában. Akkoriban Hollywood istennői egyengették útját, közvetlenül a II. világháború végétől. A kamaszkori lázadást Brigitte Bardot-val és az első James Bond lányokkal élte meg. A Fókuszban az ikonikus fürdőruhás jeleneteket idézzük fel a Baywatchtól Palvin Barbiig és megmutatjuk azt is, miért képesek még a férfiak is bikinit húzni.

A mindennapi életünk nagyon fontos része az a néhány perc, amelyet a WC-n ülve töltünk, de nem beszélünk erről, mert nem illik, vagy túl intim. Nos, mi már 13 évvel ezelőtt sem szemérmeskedtünk. Most dőljenek hátra, és ugorjanak vissza velünk az időben pár évszázadot oda, ahová a király is gyalog járt. Mai Anno rovatunk az illemhelyre járás legérdekesebb történelmi pillanatait mutatja meg.

Pestis, lepra, kolera, spanyolnátha, malária, kanyaró, TBC. Az emberiség története tele van olyan fertőző betegségekkel, melyek évszázadokon át képtelenek voltak meggyógyítani az orvosok. Az emberiség története igazából a járványok és az azok elleni küzdelmek története. Azok, akik valamilyen ismeretlen kórtól a különböző évszázadokban megfertőződtek, gyakran hosszú szenvedés után haltak meg, az pedig, hogy ki maradt életben, sokszor a szerencsén múlt. A járványok gyakran háborúk kimenetelét döntötték el, csak a védőoltások felfedezése és terjedése hozott fordulatot a fertőző betegségek elleni védekezésben.  A járványokról szóló történelmi riportunk folytatását itt és itt találják.

30 évvel ezelőtt, karácsony első napján végezték ki Nicolae Ceausescut és feleségét. A diktátor halálával győzött a romániai forradalom, amely a legvéresebb volt a kelet-európai rendszerváltások közül. Ceausescu rémuralma ellenére a kommunista rendszerre még ma is sokan gondolnak nosztalgiával Romániában.

Új év, új sorozat! Január 1-től láthatják a nézők a Bátrak földje, kosztümös napi sorozatot az RTL Klubon. A televíziós premiert egy igazi ünnepi meglepetés előzi meg; a várva várt sorozat első epizódjait a nézők már december 27-31. között megnézhetik az RTL Most+ platformon.

1956-ról, a forradalomról annak leveréséről, 1989-ig nem volt szó az iskolákban. A történelemtanár szerint ez nem történelemhamisítás, hanem eltitkolás volt. Ma vannak iskolák, ahol a diákok által készített filmmel emlékeznek 56-ra.

Tíz éve már hogy szerte a világban ünneplik a kávét, a kávézás élményét és minden év szeptember 29-én a kávé termesztői, szüretelői, a jó kávé útja is terítékre kerül. Nálunk úgy, hogy nemcsak a világ jelenleg legdrágább kávéjáról beszélünk, hanem az ínyenc ismert műsorvezető mellett az otthoni kávéfőzéshez adunk tippeket.

Egy három szobás panellakás Budapesten, Gazdagréten, amerre annak idején a Szomszédokat is forgatták, 37-40 millió forintba is kerülhet.  Az árversenyben a panelek már messze nem olyan olcsók, mint korábban voltak.

Írástudatlanság és középkori körülmények között álmodhatott-e parkettás házról egy kíváncsi, okos fiú a cigánytelepen? Cséplő Gyuri annak a dokumentum-játékfilmnek a főszereplője, melyet a 2001-ben elhunyt Schiffer Pál rendezett. A film pedig az előítéletekkel és szegénységgel foglalkozik, amiről ma sem tudunk eleget beszélni.

1989-ben a magyar kormány úgy döntött, megnyitja a határt a kelet-német menekültek előtt. De mi volt ennek a következménye? A 30 éve történt döntés hátteréről és saját szerepéről az akkor miniszterelnök, Németh Miklós is megszólalt.

Napra pontosan 80 évvel ezelőtt lengyel milicista ruhába öltözött német titkos ügynökök támadták meg a lengyel-német határ melletti Gleiwitz rádióállomását. Az akciót egy SS ügynök vezette, és ez is része volt az úgynevezett Himmler hadműveletnek, amely során összesen 21 támadást hajtottak végre a két ország határán fekvő német, azaz saját célpontok ellen. Másnap, 1939. szeptember elsején a németek megtámadták Lengyelországot és kitört a második világháború.

Újra lehet írni a történelemtankönyveket? 1526. augusztus 29-én Magyarország történelmét meghatározó ütközetben csapott össze Szulejmán oszmán uralkodó és II. Lajos magyar és cseh király serege. Tavaly beszámoltunk róla, hogy egy tudósokból álló társaság elhatározta, hogy tisztázzák a csatával kapcsolatos nyitott kérdéseket. Most elmondják, milyen válaszokat találtak kérdéseikre.  

A 22 éves fiú aranyérmet szerzett a nyíltvízi úszók 5 kilométeres versenyében a Koreai Köztársaságban zajló világbajnokságon, ráadásul ezzel megszerezte a szakág első magyar világbajnoki aranyát. Ezúton mi is gratulálunk neki!

Az idei Sziget Fesztivált Ed Sheeran fogja megnyitni, de járt már ott –többek között- Rihanna, Snoop Dogg, Robbie Williams és Prince is! A világsztárok néha egészen különös kérésekkel fordultak a szervezőkhöz: Lego játék, saját edzőterem és centire beállított tükör. És még hosszasan lehetne sorolni azokat a furcsa kéréseket, amiket eddig megélt az idén 27 éves Sziget!

Országos tévében először mutatjuk meg azt a pillanatot, amikor az utolsó szovjet katonák elhagyják magyarországi főhadiszállásukat. Zámbó László trabantjával települt le a főhadiszállással szemben, hogy rögzíteni tudja, amire egy ország évtizedekig várt.

A dzsungelkirály karrierje már a kilencvenes években szárnyalásnak indult. Vajon mennyire ismeri Hajdú Péter a focista múltját? Az Időgép játékot itt tudod megnézni. Ha pedig a teljes adásra vagy kíváncsi, kattints ide! Nézd meg a többi Időgép játékot is!

A napi 8 órás munkaidő gondolata már 1817-ben felmerült egy brit gyártulajdonos, bizonyos Robert Owen fejében. Erre bizony sokat kellett várni, a XIX. század második felében az Egyesült Államokban egyre többen követelték a nyolc órás munkaidőt, majd 1886. május 1-jén Chicagoban sztrájk kezdődött. Két nappal később a munkások és a rendőrök összecsaptak, innen indult május elseje.

2000 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Ehhez kapcsolódva rendezik minden évben az Élet Menetét. Idén többek között Jane Hainingre emlékeznek, a skót születésű misszionáriusra, aki egyháza budapesti iskolájában bújtatta a rászorultakat. Rá emlékezve a brit nagykövet is részt vesz a vasárnapi Élet Menetén, ahol idén ismét lesz fáklyás felvonulás.

George Busht nem a kommunista jelen, hanem a demokratikus jövő érdekelte, tükröt tartott a karót nyelt magyar politikának. Egy humoros, laza, mindenre nyitott amerikai elnök magyarországi látogatása és sosem látott felvételek a XXI. Században.

A ValóVilág powered by Big Brother nyertese nem akárkihez hasonlította magát. És hogy miért? A videóból kiderül! Ha kíváncsi vagy a teljes adásra, kattints ide!

Lakatos Ernő ott volt az állampárt születésénél, segítette felcseperedni, aztán azzal szembesült, hogy a szocializmust építő országban az emberek mást akarnak, mint amit ő elképzelt. Ő viszont haláláig kitartott jónak gondolt elvei mellett. Egy hithű, ellentmondásos élet következik: Lakatos Ernő, a sajtóirányító.

Louis Fonsi és Daddy Yankee 2017-es gigaslágerének klipje lett a videomegosztó eddigi történetének első olyan videója, amely elérte a hatmilliárdos nézettséget.

A két producerlegenda csatájával startol az ország legszórakoztatóbb házibulija, ráadásul mivel Hajdú Péter régebben karatézott, Vadon Jani szerint nem árt vigyázni vele...

"A bélyeg nevel, oktat, szórakoztat." - szólt az archív híradóban. A legtöbben azt gondolták, a bélyeg remek befektetés, hiszen ezt sulykolták a reklámok. A ’90-es években azonban rájöttek az emberek, hogy gondosan rendezgetett gyűjteményeik nem sokat érnek.

Divattalan korszaknak nevezték az ötvenes éveket. Az ideológia egy időre szürkévé tette az utcákat. A nyugati, felszabadult tarkaság aztán a zenekarok öltözködésével szivárgott be Magyarországra, ahol még a politikusok sem voltak jól öltözöttek.

Bizony könnyen lehet, hogy a popsztár életében hamarosan hatalmas mérföldkő érkezik el…

Ha az egyénnek nincsenek jogai, akkor a többség is megsínyli. A demokrácia nem egyenlő a többség jogaival és akaratával - hiszen akkor mi lesz a kisebbségekkel? A többség akarja, ezzel a jelszóval hurcoltak el aszociális embereket koncentrációs táborba. Eltüntették az utcáról a hajléktalanokat. A szocializmusban az új rend nevében zártak be embereket…

A híres török sorozat befejező része szép lezárása volt a 310 részes történelmi ihletésű filmnek. Hogy mi is zajlott a háttérben, és a főszereplő hogyan élte meg a szultán halálának körülményeit, most megmutatjuk!

Ma este ér véget a híres török sorozat, és ennek kapcsán a szereplők magyar hangjaival beszélgettek a Reggeli műsorvezetői, akik elárulták, szerintük mi lehet a film sikerének a titka, illetve azt is, hogy mit jelentett számukra sorozat.

Hihetetlen, de hat év után most szerdán ér véget a híres török sorozat. Ez alkalomból pedig a teljesség igénye nélkül szedtük össze a legdrámaibb, a legmegrázóbb, a legromantikusabb és a leghumorosabb jeleneteket, melyek maradandó élményt nyújtottak a nézőknek.

Három év, 1918, 19 és 1920 – 100 év után. Az első világháború végétől a néhány hónapos, őszirózsásnak nevezett forradalom, majd az ugyancsak néhány hónapos tanácsköztársaság után 1920-ban – Trianon. Ezeket a mindmáig megosztó sorsdöntő folyamatokat kellene valahogyan összerendeznünk és megértenünk.  

Szabadságvágy és foltos farmerek az út szélén. Se a hivatali packázás, se a rendőri zaklatás nem állította meg őket – utazás a vasfüggöny mögött, azaz az autóstop legendája a XXI. században.

Ezen a hétvégén Párizsban sok tucat állam- és kormányfő emlékezik arra, hogy 100 évvel ezelőtt egy vasúti kocsiban írta alá kapitulációját Németország, s ezzel vége lett a négy éves első világháborúnak. Legalább 15 millió halott. A vagy 600 ezerre becsült magyar harctéri áldozat előtt számtalan település emlékművel tiszteleg. Itt és most az első világháborúról beszélünk.  

A szakszervezet nemcsak a bérért harcolt, a termelés minőségére is figyelt. Keressük a választ, a többi között arra is, hogy hogyan tette tönkre a szovjet minta a szakszervezeteket…

Mi történt 1848. március 15-én? Mit tartalmazott a 12 pont? Mi az a cenzúra? Kit szabadítottak ki a budai Vár börtönéből? Többek között erről is elmélkedtek a Nyerő Páros szereplői.

Levelet nem küldhettek, csomagot nem kaphattak az 56-os forradalom miniszterelnökével Snagovba elrabolt és száműzött családok. Az kormány tagjait kivégzésekkel és börtönbüntetéssel sújtották. Az anyák és a gyerekek Romániában maradtak – az ő útjukat jártuk végig a XXI. században.

Iron Maiden, Metallica és a legfélelmetesebb keményfiúk özönlötték el Magyarországot a nyolcvanas években – a metál tündöklése a XXI. században.

Különleges vállalkozásba kezdtek magyar tudósok. Minden részletét tisztázni akarják az 1526-os mohácsi vésznek, mert bár a az összes történelem tankönyvben szerepel és mindenki tud róla, valójában rengeteg a megválaszolatlan kérdés. A legérdekesebb, hogy máig nem találták meg annak a több mint 20 ezer katonának a maradványait, akik odavesztek a harcban.

Újravizsgálják a majd 500 éve történt Mohácsi vész történetét. Az 1526. augusztus 29-én – éppen 492 éve - történt katasztrofális vereség 150 évre határozta meg Magyarország sorsát. A török hódoltság, a három részre szakított ország fogalmát mindenki ismeri, pedig a csata sok részlete ma is tisztázatlan.  

Meryem Uzerli igen megdöbbentő változáson ment keresztül. Az okokat pedig maga a színésznő árulta el közösségi oldalán.