A Regent-ház Budapest egyik legszebb épülete volt, de 1945-ben felrobbant. A halálos áldozatok számát 200 és 300 közé teszik. Érdekesség, hogy az egyik áldozat testét a mai napig nem temették el. Mumifikálódott, és a Semmelweis Egyetemen őrzik.

Nem kímél se költőfeleséget, se parasztlányt. Nem ismer könyörületet. Beszélni tilos róla. Lehet háborús fegyver, a hadviselés része, bosszú és a férfiasság félreértett fokmérője is. De mi történik a lányokkal a fronton? Mi történt az asszonyokkal, amikor bevonult a Vörös Hadsereg? Háború és tömeges erőszak, avagy elhallgatás és legnagyobb tabu - Veress Krisztina filmje a XXI. században.

Szobrok jönnek és mennek! Pedig ők maguk egyhelyben, mozdulatlanul állnak. Sorsukról azok döntenek, akik mozgatják, elbontják, ledöntik, vagy emlékparba szállítják őket. Mert mindegyik szimbolizál valamit, és ha egy rendszer változik, a szobroknak is változniuk kell. Szobordöntések és szoboravatások - Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Ez a riport kalandos körülmények között született, ahogy elkezdtük forgatni, lezárták a határokat. Aztán amikor újrakezdtük, megint. Ez pedig igen érzékenyen érintette filmünk szereplőit – azt mondták, ez rosszabb, mint a háború. Azt is hozzátették, hogy ilyen rossz helyzetbe még nem kerültek az újkori történelem során. Nem beszéltek a levegőbe – mind tapasztalt, évtizedek óta a szállodaiparban dolgozó szakemberek, akik látták a vasfüggöny mögött terjeszkedő hotelláncokat, mulatozó elvtársakat, sztárokat és szépleányokat. És hajlandóak is voltak beszélni róluk. Persze csak a szállodásoknak kötelező diszkrécióval.

Moskovics Judit örült, amikor 100. születésnapja előtt felhívta Bálint Györgyöt, és ő igent mondott. Így ismerte meg Gyurkát, a jómódú gazdag zsidó földbirtokos kisfiát a 20-as évek vidéki Magyarországán. A Braun fiút, akit munkaszolgálatra vittek, és elvesztette az egész családját. Györgyöt, akitől elvették a családi földet, kuláknak bélyegezve. Az apát, a férjet, a főagronómust, a főszerkesztőt, az írót, a tanárt. Ismerjék meg Önök is egy kicsit másképp, mint eddig.

A Szovjetuniót éltették, aki nélkül Magyarország sem virágozna - legalábbis a propaganda szerint. Egészen máshogy tálalták a történteket. Mit tanítottak erről a Szovjetunióban vagy más országokban? Mi szerepelt a történelemkönyvekben és egyáltalán lehetett-e beszélni 1956-ról?

Hangos viták, életünket befolyásoló törvények és ünnepélyes protokoll. A Magyar Köztársaság Parlamentjét többségünk az előbbi felsorolás miatt ismeri. Pedig mint minden háznak, a ,,Tisztelt Háznak” is megvan a maga története. Rábai Balázs, az RTL Híradó műsorvezetője az Országgyűlés épületének szimbólumairól, ismeretlen epizódjairól és szürke hétköznapjairól készített filmet a XXI. századnak, amiből kiderül többek között az is, hogy a politikusokon kívül kik dolgoznak és milyen munkát végeznek a Parlamentben, meddig voltak lakások az épületben, és azokban meddig lehetett tyúkot tartani?

Barabás Éva – a Fókusz műsorvezetője - megmutatta, Bonyhádon született. Nála jobb kalauzunk nem lehetett a város történetének megismerésében. Bonyhádon ugyanis minden megtörtént kicsiben, ami Magyarországon nagyban megtörtént a XX. században. Megmutatta a megbélyegzés, a szenvedés helyeit, bemutatott olyan bonyhádiakat, akik még emlékeznek a régi időkre. Zsidók, székelyek, és svábok - Lázs Sándor filmje a XXI században.

Orosz régészek szerint megtalálhatták a hajdani kazár birodalom régóta keresett fővárosát a Kaszpi-tenger partján. Az egykori sztyeppei birodalom a honfoglalás előtti magyar történelemben is fontos szerepet játszott, ezért a felfedezés őstörténetünk szempontjából is érdekes lehet.

Tényleg minden zsidó gazdag és göndör hajú? Valóban elnyomottak és iskolázatlanok a muszlim nők? És tényleg nem szexelhetnek a krisnások? Ezek a sztereotípiák. A Fókusz Pluszban pedig a válaszok és azok a történelmi események, amelyek hozzájárultak az előítéletek kialakulásához.

Évtizedes hallgatás után 1988. júniusában százezren álltak ki az erdélyi magyarokért. Ezzel folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. A tüntetés mérföldkő volt a rendszerváltás történetében. Márcsak azért is, mert jó 40 év után először lehetett nyíltan beszélni arról, hogy a határon túli magyarság is a nemzet része.

A maci, ami azért született, mert írójának csak kutyája volt. A meseíró, aki a felnőttek problémáit gyerekkönyvekben írta meg. A művész, aki tele van tervekkel. A kockásfülű nyúl, Kippkopp és Boribon titokzatos megálmodója, Marék Veronika a XXI. században.

A Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja a magyar történelem egyik legfontosabb várostromának és az egyik legfontosabb uralkodó halálának körülményeit vizsgálta. 1566. szeptember 7-e hajnalán saját sátrában halt meg Szulejmán szultán. Azon a napon, amikor oszmánok végső rohamot indítottak Szigetvár ellen, és amikor Zrínyi Miklós még életben maradt embereivel kitört onnan. A kutatók óráról-órára próbálták rekonstruálni az eseményeket, de valami nem stimmelt. A kutatócsapat – amely 5 éve világra szóló sikert ért el azzal, hogy megtalálta Szulejmán magyarországi sírját – tisztában volt vele, ha Szigetvár eleste és Szulejmán halála napjának évfordulója nem stimmel, más fontos történelmi események időpontját is meg kell vizsgálni. Például a mohácsi csatáét, amely 1526. augusztus 29-én történt.

Szenvedélyesen rajong a magyar történelemért egy New York-i srác. Willie Gevertz szabadidejében múzeumokat és várakat látogat, hogy minél többet megtudjon a múltunkról. Videóblogjában angol nyelven mesél Attila hun király történetéről, a mohácsi vészről és a szovjet megszállásról. Kamerájával rendszeresen városnéző túrákra indul, és gyermeki örömmel fedezi fel a történelmi helyeket. Szeretné, ha amerikai barátai is kicsit jobban megismernék a magyar nép izgalmas múltját, ami számára egy véget nem érő historikus szappanoperának tűnik.

A királyi név kötelez, büszkeség és egyben felelősség viselni. De milyen ezt megélni fiatal lányként a XXI. században? Habsburg Ottó unokái ugyanis hasonlóan élnek, mint a legtöbb fiatal: egyetemre készülnek, elköltöznek otthonról, és buliznak.

A kis magyar világ, így hívták azt az 1940 és 44 közötti időszakot, amikor Észak-Erdély újra Magyarországhoz tartozott. Magyar katonák az erdélyi területeken kívül a Felvidékre, a Jugoszláv Királysághoz csatolt területekre és Kárpátaljára is bevonulnak. A Horthy-rendszer mindent a területek visszaszerzésének rendelt alá. Folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat.

Gondolták volna, hogy Raszputyin még azt is túlélte, hogy megmérgezték és meglőtték? Vagy hogy Nagy Sándort élve temették el? Legalábbis a legvadabb teóriák szerint. A történelmet éveken át tanítják az iskolában, mégis számos olyan esemény létezik, melyek kevésbé ismertek. Régi idők kalandozására invitáljuk Önöket, melyben csokorba szedtük a legérdekesebb történéseket.

Elszigetelve, ellenséges kisállamokkal körülvéve állunk Európa közepén - ilyen kilátástalannak érezhette Magyarország helyzetét az, aki érdeklődött a politika iránt a 20-as években. Pedig szinte nem is volt olyan európai ország, mellyel a magyar vezetők ne akartak volna jó kapcsolatot építeni. Folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat, a két világháború közötti, kényszerpályán mozgó magyar külpolitikával. A sorozat többi részéért kattintson ide.

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak egy lengyel vasútállomás falába rejtve. Az üzenetre az épület felújításakor bukkantak rá, és mint kiderült, 1941-ben írta két lengyel férfi, akik egy náci táborban dolgoztak kényszermunkásként. A levélben az általuk átélt szörnyűségekre akarták felhívni a világ figyelmét - a hatóságok most megpróbálják felkutatni hozzátartozóikat.

Győztünk a népszavazáson! - így hirdették a magyar címlapok 1921-ben a Sopron és környékén tartott voksolás eredményét. A trianoni békeszerződés aláírása utáni területgyarapítások közül ez volt a legsikeresebb - a nyugat-magyarországi terület máig Magyarország része. Folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat. A sorozat többi részéért kattintson ide.

A 850 négyzetméteres, 2,5 millió darabból álló kirakóson olyan alakok kaptak helyet, mint például a Márciusi Ifjak vagy Puskás Ferenc. A Nemzeti Kirakósban való részvétel nem csak az összetartozást és a rekordban való részvételt jelenti, hanem beteg gyermekek gyógykezelésének és mindennapjainak megsegítését is szolgálja.

Tanulni soha nem késő!- ezt vallja Szegedi Dezső, Jászai Mari-díjas színész, aki 67 évesen ült vissza az iskolapadba. Ezzel idén ő lett az ország legidősebb érettségizője. Hogy mit szóltak hozzá a fiatalok, amikor meglátták az iskolapadban? Kiderül az interjúból!

A Tanácsköztársaság diktatúrája és a román megszállás után újabb fordulat következett Magyarország történetében. Ezzel folytatjuk Trianonról szóló sorozatunkat. Horthy Miklós vette át az ország irányítását, aki mindent a trianoni határok visszaállításának rendelt alá. A 24 évig tartó róla elnevezett korszakban ugyan értek el sikereket, az országot azonban újabb tragédiák érték. A sorozat többi részéért kattintson ide.

A jó öreg bikini már elmúlt hetven, de még ma is akkora viharokat, botrányokat képes kavarni, mint lánykorában. Akkoriban Hollywood istennői egyengették útját, közvetlenül a II. világháború végétől. A kamaszkori lázadást Brigitte Bardot-val és az első James Bond lányokkal élte meg. A Fókuszban az ikonikus fürdőruhás jeleneteket idézzük fel a Baywatchtól Palvin Barbiig és megmutatjuk azt is, miért képesek még a férfiak is bikinit húzni.

A mindennapi életünk nagyon fontos része az a néhány perc, amelyet a WC-n ülve töltünk, de nem beszélünk erről, mert nem illik, vagy túl intim. Nos, mi már 13 évvel ezelőtt sem szemérmeskedtünk. Most dőljenek hátra, és ugorjanak vissza velünk az időben pár évszázadot oda, ahová a király is gyalog járt. Mai Anno rovatunk az illemhelyre járás legérdekesebb történelmi pillanatait mutatja meg.

Pestis, lepra, kolera, spanyolnátha, malária, kanyaró, TBC. Az emberiség története tele van olyan fertőző betegségekkel, melyek évszázadokon át képtelenek voltak meggyógyítani az orvosok. Az emberiség története igazából a járványok és az azok elleni küzdelmek története. Azok, akik valamilyen ismeretlen kórtól a különböző évszázadokban megfertőződtek, gyakran hosszú szenvedés után haltak meg, az pedig, hogy ki maradt életben, sokszor a szerencsén múlt. A járványok gyakran háborúk kimenetelét döntötték el, csak a védőoltások felfedezése és terjedése hozott fordulatot a fertőző betegségek elleni védekezésben.  A járványokról szóló történelmi riportunk folytatását itt és itt találják.

30 évvel ezelőtt, karácsony első napján végezték ki Nicolae Ceausescut és feleségét. A diktátor halálával győzött a romániai forradalom, amely a legvéresebb volt a kelet-európai rendszerváltások közül. Ceausescu rémuralma ellenére a kommunista rendszerre még ma is sokan gondolnak nosztalgiával Romániában.

Új év, új sorozat! Január 1-től láthatják a nézők a Bátrak földje, kosztümös napi sorozatot az RTL Klubon. A televíziós premiert egy igazi ünnepi meglepetés előzi meg; a várva várt sorozat első epizódjait a nézők már december 27-31. között megnézhetik az RTL Most+ platformon.

1956-ról, a forradalomról annak leveréséről, 1989-ig nem volt szó az iskolákban. A történelemtanár szerint ez nem történelemhamisítás, hanem eltitkolás volt. Ma vannak iskolák, ahol a diákok által készített filmmel emlékeznek 56-ra.

Tíz éve már hogy szerte a világban ünneplik a kávét, a kávézás élményét és minden év szeptember 29-én a kávé termesztői, szüretelői, a jó kávé útja is terítékre kerül. Nálunk úgy, hogy nemcsak a világ jelenleg legdrágább kávéjáról beszélünk, hanem az ínyenc ismert műsorvezető mellett az otthoni kávéfőzéshez adunk tippeket.

Egy három szobás panellakás Budapesten, Gazdagréten, amerre annak idején a Szomszédokat is forgatták, 37-40 millió forintba is kerülhet.  Az árversenyben a panelek már messze nem olyan olcsók, mint korábban voltak.

Írástudatlanság és középkori körülmények között álmodhatott-e parkettás házról egy kíváncsi, okos fiú a cigánytelepen? Cséplő Gyuri annak a dokumentum-játékfilmnek a főszereplője, melyet a 2001-ben elhunyt Schiffer Pál rendezett. A film pedig az előítéletekkel és szegénységgel foglalkozik, amiről ma sem tudunk eleget beszélni.

1989-ben a magyar kormány úgy döntött, megnyitja a határt a kelet-német menekültek előtt. De mi volt ennek a következménye? A 30 éve történt döntés hátteréről és saját szerepéről az akkor miniszterelnök, Németh Miklós is megszólalt.

Napra pontosan 80 évvel ezelőtt lengyel milicista ruhába öltözött német titkos ügynökök támadták meg a lengyel-német határ melletti Gleiwitz rádióállomását. Az akciót egy SS ügynök vezette, és ez is része volt az úgynevezett Himmler hadműveletnek, amely során összesen 21 támadást hajtottak végre a két ország határán fekvő német, azaz saját célpontok ellen. Másnap, 1939. szeptember elsején a németek megtámadták Lengyelországot és kitört a második világháború.

Folytatjuk visszatekintő sorozatunkat a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, hónapról hónapra idézzük fel 1989 eseményeit. 1989-ben ezen a napon alakult meg az első ellenzéki frakció a parlamentben. A pártállami időkben az Országgyűlés ülései szimbolikusok voltak, érdemi viták nélkül. Ez változott meg a rendszerváltással.

Újra lehet írni a történelemtankönyveket? 1526. augusztus 29-én Magyarország történelmét meghatározó ütközetben csapott össze Szulejmán oszmán uralkodó és II. Lajos magyar és cseh király serege. Tavaly beszámoltunk róla, hogy egy tudósokból álló társaság elhatározta, hogy tisztázzák a csatával kapcsolatos nyitott kérdéseket. Most elmondják, milyen válaszokat találtak kérdéseikre.  

A 22 éves fiú aranyérmet szerzett a nyíltvízi úszók 5 kilométeres versenyében a Koreai Köztársaságban zajló világbajnokságon, ráadásul ezzel megszerezte a szakág első magyar világbajnoki aranyát. Ezúton mi is gratulálunk neki!

Az idei Sziget Fesztivált Ed Sheeran fogja megnyitni, de járt már ott –többek között- Rihanna, Snoop Dogg, Robbie Williams és Prince is! A világsztárok néha egészen különös kérésekkel fordultak a szervezőkhöz: Lego játék, saját edzőterem és centire beállított tükör. És még hosszasan lehetne sorolni azokat a furcsa kéréseket, amiket eddig megélt az idén 27 éves Sziget!

Országos tévében először mutatjuk meg azt a pillanatot, amikor az utolsó szovjet katonák elhagyják magyarországi főhadiszállásukat. Zámbó László trabantjával települt le a főhadiszállással szemben, hogy rögzíteni tudja, amire egy ország évtizedekig várt.

A dzsungelkirály karrierje már a kilencvenes években szárnyalásnak indult. Vajon mennyire ismeri Hajdú Péter a focista múltját? Az Időgép játékot itt tudod megnézni. Ha pedig a teljes adásra vagy kíváncsi, kattints ide! Nézd meg a többi Időgép játékot is!

A napi 8 órás munkaidő gondolata már 1817-ben felmerült egy brit gyártulajdonos, bizonyos Robert Owen fejében. Erre bizony sokat kellett várni, a XIX. század második felében az Egyesült Államokban egyre többen követelték a nyolc órás munkaidőt, majd 1886. május 1-jén Chicagoban sztrájk kezdődött. Két nappal később a munkások és a rendőrök összecsaptak, innen indult május elseje.

2000 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Ehhez kapcsolódva rendezik minden évben az Élet Menetét. Idén többek között Jane Hainingre emlékeznek, a skót születésű misszionáriusra, aki egyháza budapesti iskolájában bújtatta a rászorultakat. Rá emlékezve a brit nagykövet is részt vesz a vasárnapi Élet Menetén, ahol idén ismét lesz fáklyás felvonulás.

George Busht nem a kommunista jelen, hanem a demokratikus jövő érdekelte, tükröt tartott a karót nyelt magyar politikának. Egy humoros, laza, mindenre nyitott amerikai elnök magyarországi látogatása és sosem látott felvételek a XXI. Században.

A ValóVilág powered by Big Brother nyertese nem akárkihez hasonlította magát. És hogy miért? A videóból kiderül! Ha kíváncsi vagy a teljes adásra, kattints ide!