Putyin mindig azt kérdezgeti a történészektől, hogy miként fognak emlékezni rá száz év múlva. De vajon mi a végső célja Ukrajnában, és mivel érhet véget a háború?

Még van időtök futni az életetekért – ez állt azokban az sms-ekben, amiket ismeretlen számról küldtek ukrán katonáknak a támadás előtt. 

1988-ban elkezdett beszélni a múltjától, a politikai rendőrség működéséről, kínzásokról.

Az amerikai srác bolondul a magyar történelemért és kultúráért. Népmeséket fordít és azt tervezi, minden héten más város történelméről készít majd videót.

Egy ÁVH-s, aki már a szocializmus bukása előtt nyíltan beszélt szerepéről a Rákosi-rendszerben. Elismerte felelősségét, de hangsúlyozta, ez a felelősség nem is olyan nagy. Farkas Vladimir nyilvános vezeklése a XXI. században.

Az ókori görög kultúra páratlan hatással volt az általunk ismert civilizációk kialakulására, de vannak olyan elemei, amelyek szerencsére nem maradtak fent.

A Sopronból indult Babos Tímea az elmúlt tíz évben átírta a magyar tenisz történelmét.

A magyar alma külföldön igen keresett exportcikk. A rendszerváltás után megszűnt a KGST, a biztos piac. A Szovjetunió nem kért a magyar almából. A szabolcsi alma története a XXI. században.

A XXI. század egyik leghosszabb ideig készült riportját láthatják ma este.

Egy átlagos napon egy űrből érkező, megmagyarázhatatlan jel, vagy egy pápa boldoggá avatása pillanatok alatt került volna a címlapokra. De nem ezeken a nevezetes napokon.

1945. január 27-én szabadították fel az auschwitzi haláltábort.

A 15 évesen meghalt lány apja tudott arról, hogy ki adta fel őket, de ezt 1980-ban bekövetkező haláláig titokban tartotta. 

A türk népekkel való kapcsolatkeresés eszköz volt a politikusoknak, hogy megszilárdítsák hatalmukat.

Különös, posztapokaliptikus hangulatot árasztanak a korábban nyüzsgő, ma kihalt vagy újrahasznosított, hatalmas terminálok.

A Fókusz stábja kíváncsi volt, hogy a világban hogyan emlékeznek az 1956-os forradalomra. Külföldön élő magyarokat és Magyarországon élő külföldieket kérdeztünk, hogy az országukban tanítják-e a magyar szabadságharc eseményeit, és ha igen, hogyan.

Papok és urak mindig egyek, még a szocializmusban is. Milyen bűnöket követtek el a kommunista uralmat, majd a Kádár-rendszert kiszolgáló papok A teljes adásért kattintson: IDE.

Miképpen viselkedjen az egyház a kommunista diktatúrával? Papok sínylődtek börtönökben, mások kiegyeztek az állammal. 1950-ben megalakult a papi békemozgalom. Az állam engedményekkel tartotta kézben az egyházakat.

Lehet, hogy nem is magyar volt a honfoglaló magyarok vezére? Az Árpád-ház névadási szokásait vizsgáló kutatók eredménye a magyar történészeket is megdöbbentette. Mit jelenthet, ha Árpád leszármazottai a Vajk, Imre, Béla vagy András nevet viselik? A Honfoglaló magyarok vezére két magyar történész legújabb kutatása szerint a mai Afganisztán, Üzbegisztán, Mongólia és Kína területéről származhat.

A vezetőedző tavaly rekordnak számító negyedik alkalommal emelhette magasba az Európa Liga-kupát, amivel történelmet írt a focitörténelemben. Tartsatok velünk, hiszen Emery most felelevenítette az elmúlt évek sikereit!

A nap, amely megváltoztatta a világot - így vonult be a történelembe a 20 évvel ezelőtti szeptember 11-e, amelyre az Egyesült Államokban és világszerte emlékeztek ma. 2001-ben ezen a napon csaknem 3000 ember vesztette életét. A terroristák utasszállító gépekkel hajtották végre a merényleteket.

Megoldódhat az 500 éves rejtély! Kiderülhet, hogy pontosan hol történt az 1526-os mohácsi csata, aminek helyszínét a mai napig nem lehet biztosan tudni. A Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja új helyen kezdett el kutatni és jók az eddigi eredmények. Ők azok, akik néhány éve felfedezték Szulejmán sírját Szigetvár mellett. A tudósok optimisták, de még sok vizsgálatnak kell megelőznie a bejelentést. Kollégáinkat mindenesetre elvitték arra a területre, ahol kutatásaik szerint összecsaphatott egymással a magyar és a török sereg, és amelynek központja egy Földvár nevű falu mellett lehetett.

Jobbak lettek az idei érettségi átlageredményei, mint a tavalyiak, de történelemből például rontottak a diákok az Oktatási Hivatal adatai szerint. Sok középiskolás már a vizsga után panaszkodott, hogy nehezebb volt az idei feladatlap. A Történelemtanárok Egylete szerint a kilenc hónapos távoktatás és a szóbeli hiánya is nehezített a helyzeten.

Habsburg vezetéknévvel élni óriási felelősség, így joggal merülhet fel a kérdés: vajon másfajta módszereket kellett-e alkalmazniuk a szülőknek a gyereknevelésben?

A menyasszonyi ruha mindenkinek különleges kisugárzást ad, de a nagy napot könnyen beárnyékolhatja, ha az ara végig a haját igazgatja. Az esküvői frizura kiválasztása legalább olyan fontos, mint a ruha és a díszítés megálmodása. Nyári Dia hatalmas fátylat, Solti Berni póthajat viselt az esküvőn. Hogyan változott a menyasszony hajdivat az évek során?

Ingyenesen látogatható az Országház, meggyullad az összetartozás tüze és fotókiállítás is nyílt ma a nemzeti összetartozás napján. A 101 éve megkötött trianoni békediktátumra emlékeznek ma magyarok itthon és a határon túl is. Az I. világháborút lezáró döntés Magyarország területének a kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét vette el.

Az első egységes rendszert 1910-ben vezették be, ekkor még a rendszámok betűi azt a vidéket jelölték, ahol használták őket. A világháborúk, és a járművek számának emelkedése miatt ezen többször is kénytelenek voltak változtatni. A legelső rendszámokat 1901-ben adtak ki Budapesten. A vidéken járó autókra akkor még nem is kellett rendszámot rakni. A rendszert úgy alkották meg, hogy 13-as rendszámot azt nem adták ki. - mondta Hidvégi János muzeológus. Borítókép: Jan Ernest fotója a Pexels oldaláról

Mekkora teher lehet azzal a tudattal együtt élni, hogy az apánk vagy a nagyapánk ártatlanokat kínzott meg és végzett ki? És milyen érzés lehet találkozni, beszélgetni az áldozatok unokáival? Németországban működik, Magyarországon alig van rá példa. Szembenézni felmenőink bűneivel és a szemébe nézés a bűnös korok áldozatainak. Nem mindennapi feladatra vállalkozott két kutató. A zuglói nyilasper vádlottjainak leszármazottjait keresték fel, hogy megtudják, hogyan dolgozták fel a terhet, amit rokonuk tett rájuk.

Nem írhatott bárki újságot és nem jelenhetett meg bármilyen újság. Kontroll alatt volt a hírközlés, így nem juthatott el minden információ a lakossághoz. Ezen elvek mentén működött a sajtó a Horthy-korszakban, az ellenőrzést a Sajtókamara végezte, amit 1938-ban azért hoztak létre, hogy megválogathassák az újságírókat. Szabály volt például, hogy egy szerkesztőségben legfeljebb az újságírók hat százaléka lehetett zsidó származású. Baj volt abból, ha valaki a kormányt vagy az államfőt bíráló cikket írt. Ha valaki vitatkozott, külföldi véleményeket idézett, könnyen hazaárulóvá válhatott. Lázs Sándor és Borsody István filmje a XXI. században.

A Regent-ház Budapest egyik legszebb épülete volt, de 1945-ben felrobbant. A halálos áldozatok számát 200 és 300 közé teszik. Érdekesség, hogy az egyik áldozat testét a mai napig nem temették el. Mumifikálódott, és a Semmelweis Egyetemen őrzik.

Nem kímél se költőfeleséget, se parasztlányt. Nem ismer könyörületet. Beszélni tilos róla. Lehet háborús fegyver, a hadviselés része, bosszú és a férfiasság félreértett fokmérője is. De mi történik a lányokkal a fronton? Mi történt az asszonyokkal, amikor bevonult a Vörös Hadsereg? Háború és tömeges erőszak, avagy elhallgatás és legnagyobb tabu - Veress Krisztina filmje a XXI. században.

Szobrok jönnek és mennek! Pedig ők maguk egyhelyben, mozdulatlanul állnak. Sorsukról azok döntenek, akik mozgatják, elbontják, ledöntik, vagy emlékparba szállítják őket. Mert mindegyik szimbolizál valamit, és ha egy rendszer változik, a szobroknak is változniuk kell. Szobordöntések és szoboravatások - Lázs Sándor filmje a XXI. században.

Ez a riport kalandos körülmények között született, ahogy elkezdtük forgatni, lezárták a határokat. Aztán amikor újrakezdtük, megint. Ez pedig igen érzékenyen érintette filmünk szereplőit – azt mondták, ez rosszabb, mint a háború. Azt is hozzátették, hogy ilyen rossz helyzetbe még nem kerültek az újkori történelem során. Nem beszéltek a levegőbe – mind tapasztalt, évtizedek óta a szállodaiparban dolgozó szakemberek, akik látták a vasfüggöny mögött terjeszkedő hotelláncokat, mulatozó elvtársakat, sztárokat és szépleányokat. És hajlandóak is voltak beszélni róluk. Persze csak a szállodásoknak kötelező diszkrécióval.

Moskovics Judit örült, amikor 100. születésnapja előtt felhívta Bálint Györgyöt, és ő igent mondott. Így ismerte meg Gyurkát, a jómódú gazdag zsidó földbirtokos kisfiát a 20-as évek vidéki Magyarországán. A Braun fiút, akit munkaszolgálatra vittek, és elvesztette az egész családját. Györgyöt, akitől elvették a családi földet, kuláknak bélyegezve. Az apát, a férjet, a főagronómust, a főszerkesztőt, az írót, a tanárt. Ismerjék meg Önök is egy kicsit másképp, mint eddig.

A Szovjetuniót éltették, aki nélkül Magyarország sem virágozna - legalábbis a propaganda szerint. Egészen máshogy tálalták a történteket. Mit tanítottak erről a Szovjetunióban vagy más országokban? Mi szerepelt a történelemkönyvekben és egyáltalán lehetett-e beszélni 1956-ról?

Hangos viták, életünket befolyásoló törvények és ünnepélyes protokoll. A Magyar Köztársaság Parlamentjét többségünk az előbbi felsorolás miatt ismeri. Pedig mint minden háznak, a ,,Tisztelt Háznak” is megvan a maga története. Rábai Balázs, az RTL Híradó műsorvezetője az Országgyűlés épületének szimbólumairól, ismeretlen epizódjairól és szürke hétköznapjairól készített filmet a XXI. századnak, amiből kiderül többek között az is, hogy a politikusokon kívül kik dolgoznak és milyen munkát végeznek a Parlamentben, meddig voltak lakások az épületben, és azokban meddig lehetett tyúkot tartani?

Barabás Éva – a Fókusz műsorvezetője - megmutatta, Bonyhádon született. Nála jobb kalauzunk nem lehetett a város történetének megismerésében. Bonyhádon ugyanis minden megtörtént kicsiben, ami Magyarországon nagyban megtörtént a XX. században. Megmutatta a megbélyegzés, a szenvedés helyeit, bemutatott olyan bonyhádiakat, akik még emlékeznek a régi időkre. Zsidók, székelyek, és svábok - Lázs Sándor filmje a XXI században.

Orosz régészek szerint megtalálhatták a hajdani kazár birodalom régóta keresett fővárosát a Kaszpi-tenger partján. Az egykori sztyeppei birodalom a honfoglalás előtti magyar történelemben is fontos szerepet játszott, ezért a felfedezés őstörténetünk szempontjából is érdekes lehet.

Tényleg minden zsidó gazdag és göndör hajú? Valóban elnyomottak és iskolázatlanok a muszlim nők? És tényleg nem szexelhetnek a krisnások? Ezek a sztereotípiák. A Fókusz Pluszban pedig a válaszok és azok a történelmi események, amelyek hozzájárultak az előítéletek kialakulásához.

Évtizedes hallgatás után 1988. júniusában százezren álltak ki az erdélyi magyarokért. Ezzel folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. A tüntetés mérföldkő volt a rendszerváltás történetében. Márcsak azért is, mert jó 40 év után először lehetett nyíltan beszélni arról, hogy a határon túli magyarság is a nemzet része.

A maci, ami azért született, mert írójának csak kutyája volt. A meseíró, aki a felnőttek problémáit gyerekkönyvekben írta meg. A művész, aki tele van tervekkel. A kockásfülű nyúl, Kippkopp és Boribon titokzatos megálmodója, Marék Veronika a XXI. században.

A Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja a magyar történelem egyik legfontosabb várostromának és az egyik legfontosabb uralkodó halálának körülményeit vizsgálta. 1566. szeptember 7-e hajnalán saját sátrában halt meg Szulejmán szultán. Azon a napon, amikor oszmánok végső rohamot indítottak Szigetvár ellen, és amikor Zrínyi Miklós még életben maradt embereivel kitört onnan. A kutatók óráról-órára próbálták rekonstruálni az eseményeket, de valami nem stimmelt. A kutatócsapat – amely 5 éve világra szóló sikert ért el azzal, hogy megtalálta Szulejmán magyarországi sírját – tisztában volt vele, ha Szigetvár eleste és Szulejmán halála napjának évfordulója nem stimmel, más fontos történelmi események időpontját is meg kell vizsgálni. Például a mohácsi csatáét, amely 1526. augusztus 29-én történt.