A Mátyás királyról szóló legendákból szinte semmi nem igaz – a leghíresebb magyar király mítosza

Mátyás királyról mindenki tudja, hogy a befagyott Duna jegén koronázták királlyá, álruhában járt a nép között, hogy mindig igazságot tegyen, nem hagyta sanyargatni a népet. Nem csoda, hogy annyira népszerű volt. De mi igaz abból, amit Mátyás királyról tudunk?

Kezdjük azzal, hogy a Duna jegén nem koronázták meg, abból annyi igaz, hogy be volt fagyva a folyó, a jégen az a küldöttség ment át a várba, akik Rákosmezőről meghozták a királyválasztásról a döntés hírét – mondja Horváth Richárd történész. A korona még csak az országban sem volt akkor, csupán öt évvel később koronázták meg Székesfehérváron. 

És persze álruhában sem járt a nép között. Ideje és kedve sem volt ehhez 

– ábrándít ki Búzás Gergely régész, művészettörténész, a Mátyás király Múzeum igazgatója. Már csak azért sem, mert őt már már inkább úgy kell elképzelni mint egy modern államfőt. Testőrsége volt, vigyáztak rá, nem is járkálhatott volna csak úgy az országban.

Amúgy Mátyásnak nagyon sok ellensége volt, nem volt egy népszerű uralkodó. 

Ötszörösére emelt az adókat, ami senkinek nem esett jól. Rengeteg lázadást, merényletkísérlet és egyebet szerveztek ellene – teszi hozz Búzás Gergely.

Nem is foglalkozott azzal Mátyás, hogy tetszik-e az alattvalóknak, hogy most ennyi meg annyi adót kell fizetni. Volt, hogy megígérte: nem fogja beszedni, de aztán újra beszedte, mert a zsoldosokat fizetni kellett. A kortársak közül nagyon sokan tartották zsarnoknak – mondja Horváth Richárd.

Mátyás király a hírnevét annak köszönheti, hogy tulajdonképpen ő volt az utolsó olyan uralkodó, akinek idején az ország egy virágzó nagy közép európai birodalom képét nyújtotta. És ez nem csupán illúzió volt, hanem a valóság.