Külföld

A Titanic és az űrlények – öt fontos történelmi esemény, ami valamiért teljesen észrevétlen maradt

Mózes ZsófiaMózes Zsófia

2022. január 31. 6:59

Egy átlagos napon egy űrből érkező, megmagyarázhatatlan jel, egy orbitális adócsökkentés vagy egy pápa boldoggá avatása pillanatok alatt került volna a címlapokra. De nem ezeken a nevezetes napokon.

A média mindig is döntő szerepet játszott abban, hogy a legfrissebb hírek minél gyorsabban eljussanak a világ minden tájára. Voltak azonban olyan időszakok a történelemben, amikor az események alakulása nem kedvezett a média működésének, és függetlenül attól, hogy az adott történés milyen horderejűnek bizonyult, néhány ezek közül nem kapott akkora figyelmet, mint amekkorát érdemelt volna.

Egy átlagos napon egy rekordot döntő pilótanő, egy terrorcselekmény vagy egy szentté avatás pillanatok alatt került volna a címlapokra, nem beszélve egy űrből érkező jel felfedezéséről. Mégis, amikor ezek megtörténtek, meglepően kevés figyelmet kaptak a média, és talán még kevesebbet a társadalom részéről. Mintha meg sem történtek volna.

Ezek az események azért maradtak észrevétlenek, mert nagyjából ugyanakkor történtek, mint néhány nagyobb, látványosabb esemény. Például egy állítólag elsüllyeszthetetlen óceánjáró süllyedése vagy egy várva várt királyi esküvő. Akár a régi újságok címlapjairól, akár az interneten megjelenő trendekről van szó, úgy tűnik, az emberek nehezen koncentrálnak egyszerre több hírre. Éppen ezért az alábbi öt történelmi eseménynek most legalább utólag megadjuk azt a figyelmet, amit érdemelt volna.

1912: A Titanic és az első amerikai pilótanő

1911-ben, mindössze nyolc évvel a repülőgép feltalálása után Harriet Quimby az amerikai nők közül elsőként szerzett repülési engedélyt. Olyannyira ügyes volt, hogy a légi bemutatókon való szerepléseivel akár 1500 dollárt is megkeresett, ráadásul egy mexikói repülése során még meghibásodott motorral is képes volt biztonságban letenni a gépet.

1912 tavaszán Quimby egy látványos mutatvány ötletével állt elő. Ő szeretett volna lenni az első nő, aki három évvel az első férfi, Louis Bleriot után átrepüli a La Manche-csatornát. Minden a terv szerint haladt, Quimby 1912. április 16-án reggel felszállt az angliai Doverből, a sűrű köd ellenére teljesítette a távot, és mindössze 59 perccel később landolt a francia tengerparton. A rekordnak számító teljesítmény végül nem kapott kellő figyelmet, hiszen egy nappal az attrakció előtt süllyedt el az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic, ugyanezen év júliusában pedig Quimby egy repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette.

Harriet Quimby 1911-ben – Fotó: picryl.com

1977: Elvis és az űrlények

Az Ohio Állami Egyetem egykori mérnök- és csillagászprofesszora, Jerry Ehman az egyetem által rendelkezésére bocsátott Big Ear (Nagy Fül) elnevezésű rádióteleszkóppal dolgozott. Az eszköz nagyjából úgy működött, mint egy hatalmas rádióantenna, amely annak reményében pásztázta a világűrt, hogy földön kívüli civilizációk kommunikációját mérje be – sokáig hiába.

De Ehman megdöbbenésére 1977. augusztus 15-én szokatlanul erős jelet észlelt a szerkezet. A jel olyan jellemzőkkel bírt, amelyek teljesen eltértek a korábban észlelt kozmikus háttérzajoktól, 72 másodpercig tartott, és azóta sem ismétlődött meg. A sugárzás pontos helyét nem sikerült bemérni, és bár az sem zárható ki, hogy a jel forrása valójában egy műhold volt, azóta sem sikerült minden kétséget kizáró magyarázatot találni a jelenségre. Ehman annyira meglepődött, hogy bekarikázta a kódot, és mellé a „hűha!” szót írta.

Azt gondolnánk, hogy egy ilyen felfedezés másodpercek alatt kerül a címlapokra, az esemény azonban épp Elvis Presley halála előtti napon történt. Elvisszel pedig senki sem veheti fel a versenyt, még az esetleges földön kívüli civilizációk jeladása sem.

Elvis sírja Memphisben – Fotó: Wikimedia Commons

1981: Reagan adócsökkentése és a királyi esküvő

Ronald Reagant 1980-ban választották elnökké, részben annak az ígéretének köszönhetően, hogy a túl magas szövetségi adók csökkentésével élénkíteni fogja a gazdaságot. Beiktatása után republikánus szövetségesei a kongresszusban törvényt hoztak ennek az ígéretnek a beteljesítése érdekében: 25 százalékkal csökkentették a magánszemélyek adókulcsát, és jelentősen visszavágták a vállalkozásokra és az olajtermelőkre kivetett adókat.

A demokrata ellenfelek az adócsökkentést a költségvetés megzavarásának tekintették, ami szerintük főként a gazdagoknak kedvezne. A republikánusoknak azonban egy jól irányzott stratégai húzással sikerült annyi támogatást szerezniük a konzervatív demokraták körében, hogy az ellenállás hiábavalóvá vált, és a demokrata vezetőknek el kellett fogadniuk a vereséget. 1981. július 30-án a Reagan-féle adócsökkentés javaslatát az amerikai szenátus 89-11 arányban, a képviselőház pedig 323-107 arányban fogadta el.

Reagan sikere ugyan a címlapokra került, de az emberek figyelmét egy másik esemény kötötte le: Károly brit trónörökös és Lady Diana Spencer esküvője becslések szerint világszerte mintegy 750 millió tévénézőt ültetett a képernyő elé.

Diana hercegnő és Károly herceg 1986-ban a ma szexuális bűncselekményekkel vádolt András herceg esküvőjére tart – MTI Fotó/CP

2001: Az afgán merénylet és az amerikai terroresemény

Egy harcos hagyományokkal rendelkező országban Ahmad Sah Maszud élő legenda volt. Az Afganisztán szovjet megszállása elleni erők vezetőjeként az 1980-as években olyan hírnevet szerzett magának, hogy karaktere még az 1988-as Rambo III című filmben is felbukkant.

De miután Maszud segített kiűzni a szovjeteket, az országban lassan eluralkodott a káosz, és végül a tálibok szélsőséges mozgalma vette át a hatalmat, így Maszud részt vett a tálibokkal szembeni ellenállás vezetésében is.

2001. szeptember 11-én amerikai tisztviselők bejelentették, hogy Maszudot a saját táborában egy öngyilkos merénylő meggyilkolta. A merénylő televíziós operatőrnek adta ki magát, így férkőzött a lázadó vezető közelébe.

Más esetben jelentős hír lett volna, ha egy terrorellenes vezetőt egy öngyilkos merénylő végez ki, de Maszud meggyilkolása ugyanazon a napon történt, mint a Washington és New York elleni terrortámadások, így aznap semmi másnak nem volt hírértéke.

2011: Bin Laden és II. János Pál

2011. május 1-jén a világ minden tájáról római katolikusok tömege érkezett a Vatikánba, hogy végignézzék, ahogy az akkori pápa, XVI. Benedek személyesen avatja boldoggá néhai elődjét, II. János Pált, megtéve ezzel a hivatalos szentté avatás első lépését. A szertartás emlékezetes volt. II. János Pál vérét egy fiolában mutatták be a híveknek, a Vatikán tisztviselői pedig felfedték a néhai pápa hatalmas portréját, majd angolul és lengyelül is felszólították az embereket, hogy csendben imádkozzanak.

XVI. Benedek a boldoggá avatás napján II. János Pál koporsójánál imádkozik – Fotó: Andrew Medichini/MTI/EPA

Az esemény azonban csak rövid ideig uralta a híreket. Másnap este ugyanis Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy a legendás SEAL Team 6 osztag kommandósai megölték az al-Kaida vezetőjét, Oszama bin Ladent, a szeptember 11-i támadások felelősét.

Nyitókép: jelenet James Cameron Titanic című filmjéből – Fotó: 20th Century Fox/Paramount/Kobal

 

#Külföld#történelem#történelmi esemény#média#egyesült államok#9/11#afganisztán#ronald reagan#adócsökkentés#diana hercegnő#titanic