Volt olyan újraszámlálás, amin a 21. századi világtörténelem múlt

Bizonytalanság, sok közpénz elköltése, felfokozott politikai légkör, tűkön ülő, felajzott választópolgárok: általában ilyen mellékhatásokkal szokott járni az, ha egy szavazáson szoros, vagy másképpen mondva nem egyértelmű eredmény születik, ami miatt újraszámolásra van szükség.

Magyarországon a Karácsony Gergely és Vitézy Dávid között második menet lesz az első alkalom, hogy a hatóságok legalább a részbeni újraszámlálás mellett döntöttek, de vannak helyek, ahol egyáltalán nem fehér holló az efféle demokratikus önkorrekció.

Cikkünkben összeszedtünk néhány érdekes és fontos újraszámlálási ügyet. Akadnak közöttük helyi érdekességek, illetve óriási országok sorsát eldöntő műveletek is: hiszen többször is előfordult már, hogy a minimálisan nagyobb demokratikus felhatalmazás miatt óriási hatalom került egyik, vagy másik jelölt kezébe.

A legfontosabb indok az újraszámlálásra: nem Putyin nyert

Óriási meglepetés érte az ororszországi Barnaul város egyik választókörzetének szavazatszámlálási bizottságát a márciusi oroszországi elnökválasztáson. Az jött ki nekik, hogy nem Vlagyimir Putyinra szavaztak itt a legtöbben, hanem Putyin „házi ellenzékének” képviselőjére, a Kommunista párt jelöltjére, Nikolaj Karitonovra. A Newsweek szerint a bizottság tagjai erre rögtön nekiálltak újraszámolni a szavazatokat. 

Végül bejelentették, hogy egy „technikai hibának” köszönhetően kiderült, hogy Karitonov csak töredék annyi voksot kapott, mint a regnáló elnök.

Vlagyimir Putyint és pártját folyamatosan választási csalással vádolják, Barnaulban azonban nem biztos, hogy ez történt, már az exit pollok is Putyin fölényes győzelmét mutatták.

Bukarest még Budapestnél is durvább

Nem tudjuk még pontosan, hogy megtörténik-e az újraszámlálás Bukarest első és második kerületében, ahol a Mentsétek meg Romániát Szövetség polgármesterei, Clotilde Armand és Radu Mihaiu kérik ezt.

A harmadik legnagyobb román parlamenti párt a náluk szintén június 9-én tartott választások kapcsán csalást emleget: szerintük a választási hatóság feje visszaélt a hatalmával, rosszul vezette le a voksolást, és hivatalos dokumentumok hamisítására buzdított.

Félő, hogy a két polgármester elveszti pozícióit – de nemcsak ezért érthető a felháborodásuk. Mivel a választás napján meghibásodott a központi szavazatgyűjtő rendszer, a választási bizottságoknak a gép helyett is kellett dolgozniuk. Ez akár 30 órás munkanapokat jelenthetett nekik: akadt olyan szavazóhelyiség, ahol csak a választás utáni szerdára sikerült összeszámlálni, leadni, és hitelesíteni a szavazatokat. Az újraszámlálást kérők szerint a bizottságok tagjai ez idő alatt elfáradtak, sokat hibáztak, valamint hanyagságból, illetve felelőtlenségből hamis jelentéseket írtak.

Georgiában történelmet írnak, aminek Trump nem nagyon örül

A modern demokrácia történetének annyi karakteresen bizarr eseménye kötődik a 2020-as amerikai elnökválasztáshoz, hogy akár egy bakiparádéval is összefoglalhatnánk őket: kezdve a legendás sajtótájékoztatóval, amit egy kertépítő cég parkolójában tartottak, Rudy Giuliani elfolyó haján keresztül a mémmé vált utolsó néhány Trump-tweeting (STOP THE COUNT!).

Most mégis a Georgia állambéli újraszámolásról lesz szó, hiszen ez volt az az állam, ahol a legszorosabb volt a küzdelem Biden és Trump között. Mindössze 0,23 százalékos, azaz nagyjából 11 ezer voksról volt szó az államban, amely az urbanizálódás és a generációváltás miatt Clinton óta először lett demokrata. Ezt az újraszámlálás is megerősítette, biztosítva Joe Biden győzelmét, Georgia pedig kulcsfontosságú lett elnöksége felé vezető úton.

Több állam választása mellett Donald Trump a georgiai eredményt is igyekezett szorgosan befolyásolni: ekkoriból származik a hírhedt, a köz számára is ismertté vált telefonbeszélgetés, amelyen a volt elnök ideges követelte párttársától, hogy „szerezzen” neki majdnem 12 ezer extra szavazatot. A Georgiával kapcsolatos tevékenysége miatt máig bűnügyi nyomozás folyik Trumppal szemben.

Polgárháborúközeli helyzet Floridában, ahol akár a 21. század is eldőlhetett

2000-ben még a közösségi médiában sem lehetett hangulatot kelteni, az USA-ban mégis sikerült polgárháborúközeli állapotban megoldani a szavazatok újraszámlálását az akkori elnökválasztáson, ahol George Bush és a demokrata Al Gore mérettették meg magukat.

Már a választás napján, november 7-én folyó tévés közvetítésekből is sejteni lehetett, hogy Florida állam lesz a voksolás főszereplője. Egyre inkább úgy nézett ki ugyanis, hogy az itteni eredmény billentheti el a mérleget vagy Bush, vagy Gore javára. Az amerikai tévék először Gore győzelmét jelentették be, aztán elnézést kértek és közölték, hogy mégsem derült ki még az eredmény, majd bejelentették Bush győzelmét.

Az aznapi számlálást valóban ő nyerte, de csupán 1,784 szavazattal. A floridai törvények értelmében ilyen kicsi különbség esetén a szavazás másnapján azonnal gépi újraszámlálást kell végezni: miután ez megtörtént, Bush előnye mindössze 327 szavazatra zsugorodott.

Gore minden lehetséges jogi eszközt megragadott azért, hogy néhány kérdéses megyében legyen kézi újraszámlálás is, Bush pedig ezt igyekezett mindenképp megakadályozni. Sok veszekedés és matekozás után az USA Legfelsőbb Bírósága december 8-án elrendelte, hogy kézi újraszámlálást kell végrehajtani azon a 61 ezer szavazópapíron, amit a gépek nem regisztráltak.

Végül azonban Antonin Scalia hírhedt, republikánus legfelsőbb bíró sikeresen meggyőzte elég kollégáját, hogy leállíttassa a számlálást. Indoklásában azt írta, hogy a számlálás ezen a ponton „szükségtelenül és alaptalanul árnyékolja be” Bush legitimációját elnökként, akit „visszafordíthatatlan kár” is érhet amiatt. December 12-én a bíróság 5-4 arányban szavazott úgy, hogy meg kell állítani a számlálást.

Mivel az öt republikánus bíró szavazott a négy demokrata ellen, valamint a történelmi elemzés azt mutatta, hogy valószínűleg Gore nyert volna az újraszámlálás után, ezt az esetet sokan azóta is úgy jellemzik, hogy a republikánusok „elcsalták” az elnökválasztást.

Az mindenesetre biztos, hogy a 2000-es elnökválasztással kezdődött a demokratikus intézményekbe vetett bizalom hanyatlása a 21. században. Lehet találgatni, hogy Gore vajon jobban kezelte volna a szeptember 11-i terrortámadásokat Bushnál, vagy hogy ő bevonult-e volna Irakba – de az biztos, hogy a nyugati átlagember pszichéjébe is beépült a botrány.

Ha másért nem is, akkor azért, mert a Brooks Brothers tüntetés képeit elég nehéz elfelejteni. Még november 22-én rontottak rá ugyanis az egyik megye szavazatszámláló bizottságára a helyi republikánus párt tagjai azzal a céllal, hogy leállítsák azt. A mások mellett Roger Stone által szervezett tüntetésből hamarosan erőszakos zavargás lett Miamiban. Stone neve 2016-ban azért került be a hírekbe, mert egy különleges ügyészi vizsgálat megállapította, hogy köze lehetett az orosz befolyásolási kísérlethez az azévi elnökválasztásba.

A 2000-es lázongás azért kapta nevét a Brooks Brothers ruhamárkáról, mert a párttagok nagyrészt szépen kiöltözve, öltönyben, nyakkendőben mentek zavarogni. 

A Wall Street Journal beszámolója szerint szürreális volt látni, hogy a többszázas, feldühödött tömeg nagyrészt „ötven éves fehér ügyvédből áll, mobiltelefonokkal és Hermés nyakkendőkkel”.

Végül december 13-án Al Gore elismerte vereségét: George Bush elnök lett, több lázongó Miamiból pedig állást kapott a kormányában is.

Cikkajánló: Igaza lehet Vitézy Dávidnak az érvénytelen szavazatokról? A választási törvény szerint csak egy jelöltet lehet támogatni, de miután Szentkirályi Alexandra fideszes jelölt nevét a visszalépése miatt már áthúzták a szavazólapokon, ezért egyes jogértelmezések szerint a mellette lévő rubrikát is úgy kell tekinteni, mintha nem is lenne a papíron – azaz az így leadott voks is érvényes lehet. Ezt a Választási Iroda is megerősítette.

Nyitókép: Robert King / Newsmakers / Partizán