Olyan vészes gyorsasággal állították le a termelést a valaha világelső Tungsram gyárában, hogy hazavágták a gépeket

Véget vet a hagyományos lámpagyártásnak, továbbá 1600 munkavállalótól, a cég dolgozóinak a felétől válik meg a Tungsram a vállalat szerdai bejelentése szerint. A bejelentés nemcsak az újabb magyarországi gazdasági recesszió előjelei miatt rossz hír, hanem a cég múltja miatt is

A vállalat jogelődjét még 1896-ban alapította Budapesten a Bécsben már korábban izzógyártással foglalkozó Egger Béla, és az Újpesten felépülő gyárban a világon elsőként, saját szabadalomként kezdték el a volfrámszálas izzók gyártását.

Ez a termék akkor forradalmi újítás volt, hiszen jobb hatásfokú volt az amerikai Thomas Alva Edison által feltalált és tömeggyártott szénszálas izzóknál: fényesebben világított, és hosszabb élettartamú volt. A Tungsram nevet (amely a volfrám angol neve, azaz a tungsten, valamint a német Wolfram szó összevonásával jött létre) Aschner Lipót vezérigazgató jegyeztette be 1909-ben, és a cég termékei ezen a néven váltak világhírűvé.

Jöttek-mentek az amerikaiak

A Tungsram nemcsak izzókat, hanem rádiókhoz, később televíziókhoz használt elektroncsöveket is gyártott. A vállalat többségi tulajdonát 1932-ben az amerikai General Electric (GE) szerezte meg, ám a második világháború után, 1948-ban államosították a céget. Az amerikaiak a rendszerváltás után visszatértek: a GE 1989-ben újfent megvásárolta a Tungsramot, és sikeresen működtette is 2018-ig. Ám abban az évben az amerikai multicég az egész világon eladta fényforrás- és autólámpa üzletágát. A magyar cég teljes tulajdonát közvetve egy német üzletember, Jörg Bauer szerezte meg, aki addig a Tungsram magyarországi vezetője volt.

Bár a hagyományos izzók ekkor már kifutó terméknek számítottak a nemzetközi piacon, a cég kezét nem engedte el a magyar állam: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2019. január 7-én stratégiai partnerségről szóló megállapodást írt alá Jörg Bauerrel.

Ilyen megállapodást számos, zömmel külföldi tulajdonú, multinacionális céggel kötött a magyar kormány. A megállapodások arra vonatkozó részeit azonban általában nem hozták nyilvánosságra, hogy hány új munkahely létrehozását vagy hány munkahely megtartását vállalják a cégek az állami támogatások vagy kedvezmények fejében.

A Tungsram többször is részesült állami támogatásban 2019 óta. Az Átlátszó cikke szerint például 2020-ban 282 millió forint állami támogatást kapott egy üvegfeldolgozó üzem létrehozására a zalaegerszegi gyárban. 2021-ben 250 millió forintos állami támogatás mellett kutatási és növénytermesztési kísérletek céljából a cég létrehozott egy úgynevezett vertikális farmot. Szijjártó Péter pedig 2020-ban Abu Dhabiban úgy nyilatkozott, hogy a Tungsram leányvállalatot hoz létre az emírségekben és gyárat épít 4 millió dollár értékben, amihez a magyar kormány is pénzügyi támogatást biztosít.

Mivel a cég dolgozói állományának megfelezése érinthette akár a stratégiai partnerségről szóló megállapodást is, kérdésekkel fordultunk a Tungsram vezetéséhez, valamint a KKM-hez is. Arról érdeklődtünk, hogy összesen mennyi állami támogatást kapott a Tungsram a 2019-es megállapodás óta (valamint kap-e a jövőben), és ezeket milyen célokhoz rendelték, vállalták-e munkahelyek fenntartását vagy újak létrehozását bizonyos határidővel, tehát a cég betartotta-e az egyezséget.

A Tungsram elzárkózott kérdéseink megválaszolásától, helyette a szerdai közleményüket küldték el a létszámleépítésről. A KKM sem válaszolt a kérdéseinkre, de kiadtak egy közleményt a témában. Ebben azt írták, hogy

a Nemzeti Befektetési Ügynökség a korábbi gyakorlatnak megfelelően mindent megtesz azért, hogy mielőbb befektetőket vigyen a Tungsram létszámcsökkentése miatt érintett településekre, felhasználva a meglévő infrastruktúrát és munkaerőt.

Mi lesz a dolgozókkal?

Nem ért minket teljesen váratlanul a bejelentés. Tudtuk, hogy ez be fog következni, azt azonban nem, hogy ilyen hamar és drasztikusan

– mondta megkeresésünkre Sallai Gábor, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.

Sallai szerint tisztában voltak vele, hogy a hagyományos izzóknak leáldozóban van. Az Egyesült Államokban, ezen termékek utolsó jelentős piacán például beszüntették az izzók és a halogén lámpák forgalmazását. A gázárak emelkedése is nagy terheket rótt a gyártásra, hiszen ebből rengeteget használtak, nem beszélve a villamosenergiáról, amelynek szintén jelentősen nőtt ára. Ezt a költségnövekedést pedig már nem lehetett ráterhelni a vásárlókra.

A szakszervezet elnöke a Tungsram fennmaradásában azonban egyelőre nem kételkedik. Éppen az a cél szerinte, hogy a termelési struktúra átalakításával megtartsák a jövedelmező területeket, amelyek nem kapcsolódnak feltétlenül a világítástechnikához. Arról a Tungsram szerdai közleménye is beszámolt, hogy

a cég a világításkorszerűsítésben, valamint az alkatrészgyártásban látja a jövőt, mint például az akkumulátorkomponensek, az energiatermeléshez vagy egészségügyi berendezésekhez kapcsolódó alkatrészek előállítása.

Sallai úgy véli, egyelőre korai megmondani, hogy a több ütemben elbocsátott 1600 munkavállaló hol és milyen gyorsan tud majd elhelyezkedni. Az elnök szerint elsősorban Nagykanizsán lehetnek bajok, ahol az üveggyár 1000 dolgozójából 700-at bocsátanak el, azonban a térségben sokkal nehezebb elhelyezkedni, mint az ország más részein.

Információink szerint az újpesti, Váci úti gyárból további 400 embert, Zalaegerszegről 60-at, Hajdúböszörményből 170-et, Kisvárdáról pedig 276 főt bocsát majd el a Tungsram.

Az üvegkemencéknek annyi?

Információink szerint a Tungsram nagykanizsai üveggyárában rendkívül hirtelen és szakszerűtlenül állították le az üveggyártást. Úgy tudjuk, a kényszerleállítás miatt súlyos károkat szenvedtek a modern, számítógép által vezérelt üvegkemencék, amelyek a lámpákhoz gyártották az üvegburákat: több tonna üveg szilárdult meg, „fagyott bele” a berendezésekbe.

Sallai Gábor megerősítette értesüléseinket. A szakszervezeti vezető szerint az üveggyár leállása azonban be volt tervezve, nem hirtelen döntés eredménye volt. Ennek ellenére mintegy két héttel ezelőtt egyáltalán nem szabályszerűen állították le a gépeket.

Leállítás előtt napokon keresztül kellett volna kifolyatni a berendezésből a bennük lévő alapanyagot. Ám erre állítólag már nem volt kapacitás, emiatt egyszerűen elzárták a gázcsapokat, a gépekben lévő folyékony üveg pedig megkötött.

Sallai szerint innentől már csak durva bontással lehet kiszedni az anyagot a berendezésből. Ha tervezték volna a gépek újraindítását, akkor nem így állították volna le azokat.

A nagykanizsai eset kapcsán a Tungsramtól azt is megkérdeztük, hogy miért így állították le a gépeket, azok tönkrementek-e vagy szenvedtek-e károkat, továbbá azt is, hogy a gépekre kapott-e korábban állami támogatást a cég. Válaszokat azonban ezekre a kérdéseinkre sem kaptunk.

Nyitókép: Dolgozók a Tungsram Váci úti gyárában 1994. július 1-én. / Getty Images