„Ha úgy tetszik, tudatosan hazudtam” – mondta az Indexnek Bayer Zsolt azzal kapcsolatban, hogy miért állította 2016-ban, hogy kikérte a nagyapja ügynökaktáit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából, miközben ez valójában nem történt meg.

Egy celluloidszalag az előző századból, amin Magyarország történetének egyik legnagyobb kaliberű szélhámosát kapták lencsevégre. A Horváth Menyhért álnéven futó svindler azzal házalt, hogy ő herceg Festetich Tasziló törvénytelen gyermeke. Ki volt ez a nemzetközi hírű csaló, hogyan vették filmre, és vajon születni kell-e arra, hogy valakiből sikeres szélhámos váljon? Borsody István filmje a XXI. Században.

Rendszerváltást akart a színházban 1989-ben Ruszt József, a neves színházi rendező és a Szegedi Nemzeti Színház 16 színésze. Egy fillér nélkül, hittel és tehetséggel hoztak létre országos hírű előadásokat, de ez is kevésnek bizonyult. A független színházi szférát sújtó, máig rendezetlen, rendszerszintű problémák miatt széthullott a társulat. Szikszai Ottilia filmje hétfőn tekinthető meg, a késő esti Híradó után.

A szakemberek szerint a globalizáció egyértelmű gazdasági előnyhöz juttatta a nyugati országokat a kommunista gazdasági blokkal, a KGST-vel szemben. Ám ezek az előnyök sok ellenérzéssel is jártak, hiszen kétirányú migrációt vontak maguk után. De, ha az emberek nem szeretik, akkor mégis mi haszna a globalizációnak és miért szükséges a migráció? Magyarországnak miért lenne elemi érdeke a bevándorlás elősegítése? Kiderül Lázs Sándor filmjéből.

Az Ukrajna elleni háború egyes bizarr eseményei is azt sejtetik, hogy Oroszországnak nem okoz különösebb gondot, ha saját polgárai esnek áldozatul véletlen vagy szándékos harci és egyéb cselekményeknek. Ennek a hozzáállásnak történelmi hagyományai vannak. Cikkünkben összeszedtük a szovjet és orosz múlt legkirívóbb eseményeit, amelyek során civilek tömegei váltak vétlen áldozattá.

Kiderült, hogy egy nagyon hírhedt skót kalandor is a felmenői között van.

Rengetegen szeretik a fronton egymást ölelgető, ellenséges katonák sztoriját, még ha az nem is kimondottan életszerű. Annyi biztos: a hosszú nyugati frontvonalon több helyen is meghitt karácsonyi jelenetek játszódtak le 1914. december 25-én, ám ettől még több tucatnyian haltak meg aznap is a harcokban. A hátországi nyilvánosság előtt pedig sokáig titkolták, mi történt karácsonykor, nehogy kiderüljön, hogy a másik fél katonái mégsem emberevő szörnyek.

Azt még nem tudják a kutatók, hogy miért tűnt el étrendünkből a középkorban a tengeri moszat és más vízinövények, de a jelek szerint bőven a földművelés kezdete után is fogyasztották őseink.

Képzeljenek el egy miniszterelnököt, aki hisz a magyarok kivételességében. Hisz abban, hogy van sajátos és egységes magyar gondolkodásmód. Hisz Magyarország feltámadásában. Aki a tudomány válogatott eszközeivel akarja győzelemre vinni a vesztes országot. Aki állami propagandával szítja a gyűlöletet, miközben hívő keresztény. De ne képzeljenek el most már senkit, hiszen tudják, kiről van szó. Veress Kriszta filmje Teleki Pálról szól.

2004-ben olyat láthattak a magyar tévénézők, amit korábban még soha: hazai hírességek komoly ütéseket vittek be egymásnak és zenészek, sportolók, színészek is a bokszringben rendezték nézeteltéréseiket. A Sztárbox történelme hosszú évekre nyúlik vissza, a Fókusz most felgöngyölítette a szálakat.

Egy egész korszakot neveztek el Kádár Jánosról, aki elődjéhez, Rákosi Mátyáshoz képest jóval kisebb hőfokon égette a vele kapcsolatos személyi kultuszt. A propaganda persze erős volt, de ebbe a gyerekkora nem igazán férhetett bele. Talán azért sem, mert akkor születésének körülményeiről is többet kellett volna elárulni, ami nem biztos, hogy illett volna egy kommunista diktátorhoz. Borsody István filmjében olyanok is megszólalnak, akik ismerték a Kapolyon élő kis Kádárt. 

A Fidesz tisztújító kongresszusa óta az egyik legtöbbet hallott szó hazánkban a nindzsa. Azt már az óvodások is tudják, hogy a nindzsák ügyesen ugrabugráló, menő egyszínű kezeslábast viselő japán harcosok, akik kardot hordanak a hátukon, és dobócsillaggal veszik célba ellenségeiket. De tényleg ilyenek a nindzsák? Cikkünkben áttekintjük a történetüket és azt, hogy miképp lettek a középkori japán fegyveresekből világszerte közkedvelt figurák.

Hidak nélkül a főváros csak Pest és Buda volna. A háború végén a két partot összekötő kapocs megszűnt egy időre, mert a német katonák felrobbantották az összes hidat a keletről előrenyomuló szovjetek előtt. Ez a kijelentés mégsem pontos, hiszen egyikük, a Margit híd véletlenül robbant fel, rajta villamossal és emberekkel – éppen ma 79 éve. A 2011-es felújítás során hajóroncs, épen maradt bombák, sőt emberi csontok is kerültek elő. 

A Reggeli műsorvezetője elmesélte, közel áll a szívéhez a pénteki adás témája: a brit királyi család élete. Különösen nagyon örömmel gondol vissza arra, amikor a Meghan és Harry esküvőjéről szóló Híradó különkiadást ő vezethette. Sőt, gyerekkorában is nagyon érdekelte az uralkodók élete. Ellenben Papp Gergő bevallotta, őt elkerülte a rajongás, most viszont érdeklődéssel figyeli az eseményeket.  

A gép hadtörténeti jelentősége, hogy a jelenlegi ismeretek szerint ez az egyetlen hazai összeszerelésű, magyar gyártmányú motorral rendelkező, fellelt Messerschmitt vadászgép.

200 ezer magyar hagyta el az országot 1956 utolsó két hónapjában, a legtöbben a Dunántúlról és Budapest belső kerületeiből vándoroltak ki. Közülük sokan fényes karriert futottak be, és világszerte megismerték nevüket: Zsigmond Vilmos 1978-ban kiérdemelte a legjobb operatőrnek járó Oscar-díjat; Oláh György 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott; Andy Vajna hollywoodi filmek producere lett; míg Szipál Márton hollywoodi hírességeket fotózott. Hogyan élte meg az eseményeket Fenyő Miklós vagy Róna Péter, aki 15 éves gimnazistaként, édesanyjával mindent hátrahagyva vágott neki az útnak, és Amerikáig jutott? Kiderül a videóból. 

António Egas Monizt biztosan nem rossz szándék vezette, amikor kitalálta a lobotómiát egy olyan korban, amikor a mentális betegségek kezelésére alig volt lehetőség. Sokakat azonban megnyomorított a kezelés, amiből egyesek üzletet csináltak, és még akkor is végezték, amikor már régen túllépett rajta a tudomány.

Egymásba szerettek, ragaszkodtak egymáshoz, amikor ezt nagyon rossz szemmel nézték, az üldözés elől pedig nyugatra akartak szökni. Az 1951-ben ereje teljében lévő Rákosi-rendszer azonban ezt nem hagyta, példát statuált. Egy fiatal énekesnő, Kovács Erzsi és egy válogatott futballista, Szűcs Sándor tragikus története a XXI. Században.

Az első nagy világégés véráztatta frontjai közül az egyik legkegyetlenebb a Dolomitok 3000 méteres magasságában húzódott, ahol 1916 és 1917 között az osztrák-magyar monarchia alakulatai valóságos várost építettek a Marmolata gleccserének jegébe. Az olasz Alpok havas sziklái és jégfalai közt 12 km hosszú alagúthálózat kötötte össze a felszín alatt rejtőző laktanyákat, konyhákat, tábori kórházakat, hadianyagraktárakat és lőállásokat. 

Közel kétezer éves, római kori temetőre bukkantak a Herman Ottó Múzeum régészei a bükkábrányi lignitbányában nyár végén. Ötvennyolc sírból álló szarmata temetőt tártak fel. Arany, ezüst ékszerek és római kori tárgyak kerültek elő. A leletek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a Krisztus után 2. század második felétől a 3. század közepéig használták a temetőt.

Kevesen tudják, de a jelenkor legkedveltebb ételei közül több is kifejezetten újhullámos kajának számít, pláne, ha a majdnem több ezer éves gasztrotörténelem egészét nézzük. A magyarok legkedvesebb ételei között is akadnak meglepetések, a milánói sertésbordának például semmi köze Milánóhoz, de sokszor még a bordához sem.

1947-ben az ENSZ arra kereste a megoldást, hogy a Palesztinába a 20. században folyamatosan növekvő számban, majd a Holokauszt miatt tömegesen visszatelepülő zsidók és az ottani arabok miként élhetnek együtt tovább. Azóta szinte mindvégig puskaporos hordó maradt Izrael térsége: a 2023. október 7-én kezdődött vérontás valószínűleg jó időre megakasztja a béketörekvéseket a Közel-Keleten.

A Szentföld látszólag kietlen, kő- és homoksivatagok által szabdalt vidék, valójában pedig a Közel-Kelet egyik legizgalmasabb és egyben legpuskaporosabb területe. Fontos a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás számára egyaránt. Nem csoda, hogy megszerzése és megtartása évezredek óta sarkalatos kérdés. 

Ma ötven éve, hogy elkezdődött a Kádár-kor utolsó írópere, amelyben Haraszti Miklóst izgatással vádolták a Darabbér című kéziratáért. Ebben az író azt az évét foglalta össze, amit mellőzött értelmiségiként marósként töltött egy gyárban. Dr. Végső őrnagy, akit valóban így hívtak, elképesztő türelemmel tette fel neki kérdéseit, ő pedig éhségsztrájkkal érte el, hogy kiengedjék a letartóztatásból.

Izrael egyre keményebben lép fel az országát megtámadó terroristákkal szemben. A Gáza övezet teljes blokádját rendelték el, lekapcsolják az áramszolgáltatást, nincs több élelmiszer és üzemanyag sem. Israel Katz infrastrukturális miniszter bejelentette, Izrael azonnali hatállyal leállítja Gáza vízellátását is. Hétfőn Ausztria is határozatlan időre befagyasztotta a palesztinoknak utalt eddigi segélyek folyósításait. A kérdés az, hogy Kairó engedélyezi-e a humanitárius szállítmányokat az övezetbe az egyiptomi határon keresztül.

Az autósport kezdetben a gazdagok kiváltsága volt, a ’60-as években azonban kisemberek előtt is megnyílt a lehetőség a versenyzésre. Persze ekkor nyugati autó még szóba sem jöhetett, Zsigulik, Skodák és Wartburgok adták az autók zömét. „Fúrtunk, faragtunk otthon a satupadban, és ami abból kijött, úgy sikerült” – mesélt a kezdetekről Gerencsér „Titi” Tibor autóversenyző. A ralisport hőskora a XXI. században. 

Hell István televíziós rendező ma sem érti, miért volt annyira fontos, hogy már Szegeden kilökjék az autóból interjút adni a romániai útja után elcsigázott Grósz Károlyt. Az MSZMP pártfőtitkára hárommillió néző előtt, 1988. augusztusban beszélt a magyarok félretájékozottságáról – egy olyan időszakban, amikor Erdélyben falvakat romboltak le, és eltiporták a magyar kisebbség jogait. Mi több: ez már itthon sem volt titok.

Szijjártó Péter hosszan fejtegette Szergej Lavrovnak, hogy miért szent a magyaroknak az ötvenhatos forradalom, miért elfogadhatatlan, hogy az új orosz állami tankönyv lefasisztázza a szabadságharcosokat, de az orosz külügyminiszter rövidre zárta a kérdést.

Három magyar is részt vett a Franciaország egykori elnöke ellen elkövetett, elbaltázott merényletben. Egyikük, Marton Lajos a XXI. Századnak, D. Tóth András filmjében idézte fel, mi történt azon az estén 1962 augusztusában. Életfogytiglani börtönbüntetésnek indult, amit a merényletkísérletben való részvételért kapott, de végül éppen a Charles de Gaulle által hirdetett amnesztiának köszönhette, hogy négy és fél év után kiszabadult.

A történész, aki a történelem részese lett. Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész a Kádár-rendszerben lett a Horthy-korszak szakértője, de az állambiztonság nem ezért figyeltette. Még katonakorában, mielőtt egyetemre ment volna, Szabad Európa Rádiót hallgatott, amiért feljegyzés készült róla, és mint a rendszerváltás után az aktájából kiderült, később is készült róla jelentés.

A genfi merénylet előtt Sisit figyelmeztették, hogy nem biztonságos a városba utaznia, de ő minden áron távol akart maradni Bécstől. Végül ez okozta a királyné vesztét. A magyarok különösen közel érezték magukhoz Erzsébetet, de ez fordítva is igaz volt, a királyné egyik kedvenc helye például Gödöllő volt. Hogyan élt és halt meg a szeretett uralkodónő, és minek köszönhető a Sisi-kultusz, ami már életében kialakult?

Valóban fasiszta lázadóknak nevezik az 56-os magyar szabadságharcosokat abban az orosz állami történelem tankönyvben, amely már az iskolásokhoz került. Erről a Telex írt, miután megszerezték a tankönyv egyik példányának a felvételét. Online kiadása korábban az RTL Híradóhoz is eljutott, de a budapesti orosz nagykövetség azzal védekezett, hogy az még nem a végleges verzió. Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken úgy reagált: azért nem rendelik be az orosz nagykövetet, mert szerintük '56 nem vita tárgya.

Fördős Zé és Rácz Jenő elképedve figyelték a galériáról, ahogy Zsuzsi az előnyének köszönhetően nemcsak behozta, de le is előzte Sárközi Ákost.

A kommunista diktatúrával szemben lázadtak fel a magyarok 1956-ban, és ez nem vitakérdés – így reagált Menczer Tamás külügyi államtitkár arra, hogy egy orosz tankönyv szerint nyugati titkosszolgálati akció volt a magyar forradalom. A Jobbik és a DK szerint túl későn és gyengén reagált a két nappal ezelőtt kipattant ügyre a kormány. Az orosz nagykövet berendelését várnák el Szijjártó Péter külügyminisztertől a tankönyv miatt. A híradónknak nyilatkozó szakértők szerint az orosz propaganda az évszázados birodalmi szemléletet jeleníti meg a közoktatásban.

Az '56-os forradalomról hazugságokat állító orosz tankönyvet adtak ki Putyin parancsára. Levonták a következtetéseket a kelet-európai kivonulásukról, szerintük hiba volt.

Moszkva a nyugati agresszió áldozata, legalábbis az új orosz történelemkönyvek szerint.

A tankönyv most már az „állam álláspontját képviseli”. 

Tatabányáról korábban sokaknak a szén jutott eszébe, ám a kohók mellett eltöltött óráknál a város jóval többet adott az ott élőknek. Színházi estek, munkáskörök és zenei produkciók képezték a nyolcvanas évek közösségi életét, a helyszín pedig nem más, mint a Bányász Művelődési Ház, vagyis a helyi művház.

Emberek koszos rongyokban, rothadó fogaikkal rettenetes ennivalókat rágva tengődbek? Az utcákon patakokban folyik a szennyvíz? Nem! A sötét középkor nem is volt annyira sötét, mint azt a mozifilmek és sorozatok sugallják. Cikkünkben megmutatunk hét közkeletű tévedést, amiket a korszakot ismerő történészek örömmel cáfolnak.

1969-ben kisfilmekkel hirdették, hogyan kell érvényesíteni a budapesti busz- és villamosjegyeket, amik felváltották az addig működő kalauzrendszert. Akkor el kellett küldeni a BKV-nál dolgozókat, tíz évvel később viszont már emberhiánnyal küzdöttek. Ekkor léptek színre a női buszsofőrök, akik látták eleinte néhányan összehúzták a szemöldöküket.

Egy ókori római kereskedőhajó roncsait találták meg Róma közelében, az olasz partoktól 80 kilométerre.

Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatokról sokszor festett idilli képet a kor propagandája. A kiképzésen résztvevő orosz és magyar katonákat jó barátokként mutatták be, holott ez közel sem volt igaz. A megszállók nemcsak fegyvertársaikat, de a civileket is lenézték és sokféleképpen keserítették meg életüket a gyulafirátótiak szerint. A tűzifa és borlopástól a molesztálásig minden belefért, ha pedig nem sikerült a tett helyszínén fülön csípni az elkövetőt, következménye sem lett a dolgoknak. Bár az atrocitások jó része nem követelt emberi életeket, 1986. július 16-án ennek az ellenkezőjére is volt példa. Ő volt a szovjet megszállás utolsó magyar áldozata.

Több mint 11 hónapja tart az orosz-ukrán háború legvéresebb csatája, Bahmut ostroma. A Luhanszk-Donyeck-Izjum háromszög közepén fekvő, mindkét fél számára stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai kisváros fölötti ellenőrzés az utóbbi hetekben egyre inkább az ukrán hadsereg kezébe kerül, miután a Wagner zsoldoshadsereg kivonult a térségből. Az óvatos becslések szerint is több tízezerre tehető a veszteségek száma mindkét oldalon, a több ezer civil áldozatról nem is beszélve. Az emberi történelemben a második világháború volt a legnagyobb és legkiterjedtebb fegyveres konfliktus, ahol ennél nagyságrendekkel nagyobb mértékben áldozták életüket százezrével a harcoló felek egy-egy város elfoglalása érdekében. Ha átfutjuk a világháborús statisztikákat, elborzasztó számokkal szembesülünk. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttük a hat legvéresebb városostrom egy-egy jellegzetes képét, a kontraszt kedvéért párosítva egy-egy manapság készült fotóval.

A roncskutató búvárok a tenger fenekén évtizedek óta várakozó elsüllyedt hajók fedélzetén, folyosóin bolyonganak és az időről időre elkerülő leleteknek köszönhetően felidézhetik a tengerészek életét. Egy magyar búvárcsoport pár hete egy sértetlen, több mint 130 éves csatahajó roncsát filmezte le, a felvételeket kizárólag a Fókusznak adták át. A Ferenc József cirkáló több mint 100 éve fekszik az oldalán, 40 méter mélységben.

A 218 centi méter magas Pata Secát gyakorlatilag tenyészállatként tartotta gazdája, leszármazottai pedig még ma is élnek Santa Eudóxia szegényes házaiban. Egy gazdag főnemes vásárolta magának, aki arra kényszerítette, hogy minél több rabszolganőt erőszakoljon meg. Cserébe kiemelt ellátást kapott. Pata Seca történetéről kevés kézzelfogható bizonyíték maradt fent, a kutatók az elbeszélések alapján rekonstruálták életét. 

Drag queenek, transzvesztiták, nőimitátorok – talán nem tudja mindenki, de napjaink melegjogi küzdelmeinek, LMBTQ-megmozdulásainak, a Pride felvonulásoknak legszínesebb alakjai, a fülledt éjszakai élet legszórakoztatóbb figurái igazából már 100-150 évvel ezelőtt is léteztek. A színjátszás, előadóművészet legnehezebb kihívását, az ellenkező nem bőrébe bújó szerepek megformálását vállaló férfiak már akkor is nagy népszerűségnek örvendtek – erre bizonyíték a fenti galériába összegereblyézett bő harminc képeslap, dedikált sztárfotó. Cikkünk a képek mellé kis ízelítőt ad a XX. század elejének hangulatából, arról, hogy mennyire elfogadottak és kedveltek voltak a korszak női ruhába bújó férfijai.

A nyilvánosság előtt bontakozott ki egy hallatlanul izgalmas krimi száz évvel ezelőtt. Egy fiatal, munkakerülő kereskedősegéd a zugtőzsdén találkozott egy dollárjaival kérkedő asszonnyal, akinek szemet vetett a pénzére. Miután megtudta, hogy a nő meg akar szabadulni részegeskedő, erőszakos apjától, nem volt megállás, egyre jobban elszabadult a pokol. A kereskedősegéd kötélen végezte, egy híres színész szeme láttára.

Először léphetnek turisták és helyiek arra a római sétányra, ahol Julius Caesart i.e. 44-ben halálra késelték. A történelmi szempontból jelentős helyszínen két évig dolgoztak, mielőtt megnyitották a közönségnek. A római hadvezért és politikust a fővárosban, a mai Largo Argentinán, azaz az Argentína téren érhette a halálos szúrás. A helyszínt, ahol az ókori Róma négy templomának romjai láthatók, az érdeklődők eddig csak a környező járdákról letekintve csodálhatták meg, mivel az évszázadok során a várost mind magasabbra építették fel. A munkálatokat a Bulgari luxusékszergyártó támogatta, a belépő 5 euróba kerül.