Magyarországnak elemi érdeke lenne a migráció

A KGST-be tömörült szocialista országok a korszerűtlen ipari szerkezetet és elnyomó szovjet ideológiát akarták egyfajta lopakodó kolonizációval továbbadni. „A szocialista világ valamiféle ellenglobalizációs modellt próbált kidolgozni a nyugati világgal szemben. Odafordulnak a globális dél felé és próbálnak kapcsolatot teremteni a volt gyarmati országokkal” – magyarázta Keller Márkus az ELTE docense.

Ez az internacionálisnak mondott gazdasági együttműködés – akkoriban magától értetődően – ideológiai export is volt: a forradalmi lángot próbálták átadni. A bezárkózás nem volt járható út, erre jó példa Észak-Korea, ami a globalizáció legkisebb megnyilvánulását is elutasítja.

Gyakorlatilag az országban még a lakosság élelmiszerellátása sem biztosítható. Éhség, erről is lehet beszélni ebben az esetben, de a gazdasági fejlődés teljes egészében megállt 

– mondta Bencsik Péter a Szegedi Tudományegyetem docense a XXI. Századnak.

Jól jönne a migráció Magyarországnak is

A Szovjetunió az 1980-as években meggyengült. Csatlósállamai önállóságra ébredtek. 1989 májusában hivatalosan is elkezdődött a magyar vasfüggöny bontása, novemberben leomlott a berlini fal. Másfél évtizeddel később, 2004-ben, Magyarország másik kilenc állammal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.

„Az árucserét, a tőkeáramlást, azt elősegíti az a szabadpiac, amit az Európai Unió képez. Egyáltalán nem véletlen, hogy Magyarország elsősorban a nyugati vállalatok és azon belül is a német vállalatok segítségével kapcsolódik be a globalizációba” – mondta Tomka Béla, a Szegedi Tudomány Egyetem professzora.

A szakemberek biztosak benne, hogy ez a globalizációs integráció a gazdaságot előrébb viszi. A magyarok többsége a saját bőrén is érzi, mit jelent, hogy Magyarország uniós tag lett. Nincsenek határok, szabadon lehet utazni, külföldön is lehet munkát vállalni. De ezek a dolgok ellenérzést is keltenek, mert az áramlásnak két iránya van.

„Gondolhatjuk azt, hogy a migráció nem jó. De mi a másik lehetőség? Az, hogy az európai népesség az rendkívüli mértékben öregszik. Magyarországon pedig az egyik legrosszabb a demográfiai helyzet Európában. Ha nincs bevándorlás, akkor húsz harminc év múlva nagyon nehéz lesz nyugdíjat fizetni és megfelelő egészségügyi ellátást biztosítani” – mondta Tomka a XXI. Századnak.

Lázs Sándor filmjét megnézhetik a XXI. század következő adásában hétfőn, a késő esti Híradó után.