„Az elmérgesedett antiszemitizmusra hozták meg a törvényt, amely kiszorította a zsidó fiatalokat” – Teleki Pál történelmi bűne

Teleki Pál bemutatta a híres vörös térképét – az Osztrák-Magyar Monarchia katonai összeomlása, a forradalmak zűrzavara, a vörös- és fehérterror borzalmai közben és után, már a béketárgyalásra készülve. Bízott abban, hogy tudományos érvekkel meggyőzhetők a nagyhatalmak nemcsak arról, hogy egyben kell tartani a történelmi Magyarországot, hanem arról is, hogy a tervezett határok még véletlenül sem esnek egybe az etnikai határokkal. 

Teleki eszközei szigorú kartográfiai szemmel nézve inkább propagandisztikusnak, mintsem tudományosnak tűntek, de nem emiatt utasították vissza a nagyhatalmak. Prof. Dr. Keményfi Róbert geográfus, néprajzkutató Teleki Pálról mondta a XXI. Századnak: „Élete végéig gyártotta ezeket az etnikai térképeket. Úgy gondolta, hogy ezekkel a térképekkel – szépen felvonultatva a magyarságot, felhasználva az adatokat, nem hazudva – bárkit meggyőzhet, hogy a trianoni döntés tarthatatlan. Nem tudta elfogadni, hogy más szabályok működnek a politikában és tudományban.” 

Út az első zsidótörvényéig

Minden egyes lépését tudományosan próbálta megmagyarázni, és mindig azokat az elméleteket választotta ki, amelyek épp alátámasztották törekvéseit. Hiába állt rendelkezésre már akkor is más elmélet – ami például tagadta, hogy genetikailag meghatározott lenne egy nép fejlettsége –, ő nem azt választotta.

„Megvolt már az eszközkészlet, apparátus, amely a fajelméletet radikálisan tagadja. Ezt olvasta és hivatkozta is, de nem úgy, ahogy a másikat. Sokan elvetik ezt most – hogy egy tudós mit tesz magáévá, az egyéni döntés” – magyarázta Teleki álláspontját Keményfi.

A miniszterelnök döntése pedig egyértelmű volt: kormánya elfogadta a numerus clausus törvényt, 

amely elsősorban a magyar felsőoktatásban tanulók számát kívánta az ország vélt vagy valós szükségleteihez igazítani, vagyis korlátozni kívánta a felsőoktatásba bekerülők számát nemzetiségi arányuk alapján.

Prof. Kovács M. Mária történész Teleki felelősségét hangsúlyozta: „Mindenki tudta, hogy ez a zsidó diákok kiszorításáról szól ez a törvény, s a Teleki-kormány és Teleki Pál felelőssége abban van, hogy nemhogy csillapította a politikai antiszemitizmust, ami minden zsidót érintett – 

lelökték őket a villamosról, rendszeresek voltak a zsidóverések, a rendőrség nem vonult ki. Aztán erre az elmérgesedett antiszemitizmusra hozták meg a törvényt, amely a zsidó fiatalokat kiszorította.

Azért is volt egyértelmű ez a felelősség, mert a többi érv, amelyre hivatkoztak, nem állta meg a helyét: sem az, hogy az elszakított területekről ide menekült fiataloknak kell az egyetemi hely – hiszen magukat az egyetemeket is áttelepítették, Szegedre és Pécsre – sem az, hogy minden nemzetiség érintett volt, nem csak a zsidók. A németeken kívül ugyanis nem volt más, nagy arányú nemzetiség Magyarországon. Náluk viszont nem jelentett megszorítást a megszabott arány.

Ablonczy Balázs történész szerint „ezt nem lehet védeni. A keresztény középosztályból, illetve – gondoljunk Radnóti Miklósra vagy másokra – zsidó származású fiatalok százai, ezrei próbáltak külföldön diplomát szerezni, akik jó eséllyel már nem tértek vissza Magyarországra. Nyilván ez egy nagyon komoly veszteség.”

Öngyilkossági kísérlet és lemondás

Emiatt külföldről is óriási kritika érte Telekit, mégsem emiatt távozott a kormány éléről. IV. Károly, Magyarország utolsó királyának visszatérési kísérlete után mondott le. Amikor vissza akarta szerezni trónját, Teleki nem állt ki egyértelműen a királypártiak és Horthy mellett sem. Jobbnak látta, ha lemond.

Ekkor tudunk öngyilkossági kísérletéről: ki akart ugrani a budai Vár egyik ablakán. De visszafogta Kozma Miklós

– mondta Ablonczy a XXI. Századnak. 

Teleki ekkor fordult el a politikától. Ám vezetője lett egy másik szövetségnek, amelynek első látszatra nem volt köze a politikához.

Veress Kriszta filmjének ismétlését december 11-én, hétfőn késő este láthatják az RTL-en.