„Amit a törvény nem tilt, azt szabad. Ennélfogva a homoszexualitás, miként a heteroszexualitás sem, jogi úton nem korlátozható” – így fogalmazott egy Fidesz nevű párt a melegjogokról a Mások című melegmagazin 1990-es számában. A kilencvenes évek izgalmas magyar LMBTQ-életét Hanzli Péterrel, a Háttér Társaság történészével, archivistájával idéztünk fel.

A magyar hadsereg körülbelül 200-350 ezer katonát veszített a II. világháborúban, ami az ország akkori méretéhez képest, lakosságarányosan kiemelkedően súlyos veszteség. Az Associated Press archívumából válogatott képeink megmutatják, milyenek is voltak a magyar katonák a II. világháború idején. A képek leginkább arról árulkodnak, hogy a díszelgő alakulatokon kívül nem volt valami jól felszerelt és igazán ütőképes a magyar haderő.

Magyarország egy időben valóban a házmesterek országa volt, de nem ez az oka, hogy az önkéntes rendőrködést továbbra is általános lenézés övezi – miközben Nyugaton a szabályszegő feljelentése normális, és közösségi feladatnak minősül. Itthon az alacsony közösségi szellemből, a szolidaritás hiányából és a küzdelmes létfenntartás miatti agresszióból fakad, hogy a legtöbben szemet hunynak mások normaszegése fölött, akkor is, ha közbeléphetnének. Ráadásul a magyarok abban nőttek fel, hogy árulkodni csúnya dolog.

A háború végén rá sem lehetett ismerni Budapestre, a XX. század elejének egyik legvonzóbb turisztikai célpontjára. A három hónapig tartó ostrom, amikor a szovjet hadsereg körbezárta a magyar fővárost és utcáról utcára harcolt a német és magyar alakulatokkal, kulcsfontosságú volt a Vörös Hadsereg számára a Berlin felé vezető úton. A kíméletlen harcok során mindkét harcoló oldal hatalmas veszteségeket szenvedett el. Az ostromgyűrűbe vont, 1945. február 13-án kétségbeesett kitöréssel próbálkozó német és magyar egységek felszámolása után a szovjet hadsereg ellenőrzése alá került a város, és a következő hónapokban megkezdődött a magyar főváros újjáépítése. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttünk pár ritkán látható fotót az ostromról, a szétlőtt Budapestről és az újjáépítés első erőfeszítéseiről.

Gyártottak autót, teherautót, lóval vontatható mozgó konyhát, tábori sütőt, háztartási és mezőgazdasági eszközöket, működött itt és acél- és vasöntöde is az elmúlt 130 évben, de az ipari sikertörténet alfája a konzerv és a lőszer volt. A csepeli gyárban dolgozni azonban korántsem volt veszélytelen, a háborúk alatt pedig sokan fillérekért kockáztatták az életüket. Később stratégiai jelentőségénél fogva kiemelt figyelmet és bizonyos kiváltságokat is kapott a Csepel Művek több tízezer dolgozója, akiket többek között Hruscsov, Brezsnyev és Gorbacsov is meglátogatott. De vajon valóban tettek-e zsíros kenyeret tettek Lenin-szobor kezébe a tiltakozó csepeli munkások?

Egy néhány perces animációs film bemutatja Pestet a török hódoltság idején. Az Astoriát akkor még épületek helyett növények borították, de volt olyan budapesti tér, ahol évszázadokkal ezelőtt még tevék pihenhettek. Az nem kérdés, milyen a Váci utca ma, de vajon milyen volt 500 évvel ezelőtt?

Az ukrán hadsereg pár igazán különleges eszközt is bevet az orosz hadsereg ellen: fából készült rakétavetőket, felfújható lufitankokat, amiket meleget árasztó lámpák és radarjeladók tesznek tökéletessé. Bár támadni nem lehet velük, fontos feladatot látnak el: átverik az ellenséget. A hadi trükkök sorával nem csak az ukránok élnek: a modern hadviselés története egyben a megtévesztések története is.

Izgalmas történetekben bővelkedett a sajtó száz évvel ezelőtt, 1923 májusában. Hitler nem ragadta magához a hatalmat május elsején, a Gellért szálló elől felszálló sétarepülő viszont hat utassal a földbe csapódott, egy leányiskola fizikatanára pedig épp a repülésről beszélt, amikor diákjai előtt megőrült. A százéves hírlapokban azon is tűnődtek, hogy ha lesz a lakásokban televízió, ki kell-e öltözni a színházi közvetítésekhez. 

Ugyan az 1985-ös felfedezése óta már több felvételt készítettek a hajóról, a mostani az első, ami teljes egészében elénk tárja a kettétört óceánjáró látványát. 

A magyar úttörőszövetség, amely a cserkészmozgalom szerepét vette át, az ötvenes években még alacsonyabb taglétszámmal működött, mert voltak, akik nem voltak hajlandók belépni, és voltak, akiket kizártak. A nyolcvanas évekre szerepe, súlya megváltozott, de még akkor is egy ország tudta fejből a 12 pontot. A XXI. század archív és modern filmrészletekkel, szemtanúkkal és szakértőkkel idézi meg a magyar úttörőmozgalom évtizedeit.

Manapság, a végtelen megapixeles digitális fényképezőgépek, ultra HD-s videókamerák és a mindenki zsebében ott lapuló kamerás okostelefonok korában minden sporteseményről, még egy megye-kettes rangadóról is felfoghatatlanul sok felvétel születik. Majd' minden sportolónak van saját Instája, TikTokja, ahol a rajongók percről percre követhetik kedvencük pályafutását. Kivételes helyzet ez, amire leginkább akkor döbbenünk rá, amikor 20. század eleji fotóarchívumokat böngészünk, és látjuk, hogy milyen kevés képet lehet találni a régmúlt bajnokairól. Lehet, hogy nem nagy ez a bő tucatnyi fényképből álló válogatás, amit fenti galériánkba összegyűjtöttünk, de annál izgalmasabb: megmutatja, hogy az amerikai Associated Press hírügynökség milyen magyar sportteljesítményeket talált akkortájt említésre méltónak. Emellett felelevenít jó pár elfeledett nevet és néhány ikonikus pillanatot a magyar sporttörténelemből.

Sebastian Kęciek budapesti lengyel nagykövet válaszából azonban nem derül ki, pontosan milyen reakciót várt volna el a köztársasági elnöktől.

A keresztény vallástól egészen a magyarországi elöregedő társadalomig kell ma eljutniuk a középszinten érettségizőknek.

A 25 éves Habsburg Ferdinánd autóversenyző, és bár sokat köszönhet származásának, a schönnbrunni kastélyban tőle is szednek belépőt, viszont néha találkozik a pápával. Apjától egyetlen tisztséget fog örökölni.

A második világháború utáni kétpólusú világban, a hidegháború egyik erős fegyvere volt a propaganda, aminek a keleti blokkban – a „béketáborban” –  a fő üzenete az imperialisták elleni békeharc volt. De hogyan befolyásolták az embereket és ők mennyire hitték el lózungokat? Ennek járt utána a XXI. század.

Több ezer éve élnek az emberrel, több száz éve már a városokba is beköltöztették a kutyákat. Mik voltak a kutyatartás normái régen? Hogyan alakultak a felelős kutyatartás szabályai az elmúlt évtizedekben? Vajon a macskák iránti rajongás mikor kezdődött, és hova tart? A XXI. Század kérdéseire a Kiscelli Múzeum szakértői és más szakemberek adták meg a válaszokat. 

David Pressmant próbálta kioktatni, csak hiba csúszott az érvelésbe. Több is.

Tisztázni kell, mi a valóság, és mi az, amit az emlékezet tett hozzá a mohácsi tragédiához, az utóbbi évszázadokban ugyanis a tények sokszor háttérbe szorultak. A Mohács 500 kutatócsoport szerint ma már több korábbi feltételezést ki lehet zárni a csata pontos helyszínével és eseményeivel kapcsolatban, azt viszont biztosan tudni lehet, minek köszönhette első nagy győzelmét Szulejmán.

Ma 75 éve „a népi demokrácia kedves ajándékaként” kezdték építeni  a Széchenyi-hegyi úttörővasutat, szovjet mintára. A gyerekek számára élmény volt – és máig is az –, hogy egy igazi vasúton teljesíthetnek szolgálatot, a politikának pedig kiváló lehetőség az önfényezésre. Azt viszont a magyar úttörőknek sem volt szabad elfelejteniük, hogy a legfejlettebb úttörővasutak a Szovjetunióban vannak.

A meteorológusokon kívül ki asszociálna záporra egy fejre állított háromszögről, a közepesen felhős égre egy félig színezett körről? Hosszú sora van annak, ahogy kialakultak a mai, közérthetőbb ikonok az időjárási jelenségek kifejezésére, és még ma is vannak félreérthető szimbólumok. Mit jelent például a felhő a mögüle kikacsintó nappal és az aláhulló csapadékkal: záport vagy a változó napi időjárást?

És így a címben szereplő kérdésre is választ kaphattunk. A száz évvel ezelőtti lapokból az is kiderült, hogy hol nyaraltak az emberek, mennyire „egyszerűen” élt Horthy Miklós a Várban és hogyan tiltották be a kultuszminisztérium propagandafilmjét. Szó esik még egy „dollárfaluról”, és hogy kik voltak az 1932-es budapesti olimpia „álomgyilkosai”. A történelem ugyan a mondás szerint nem ismétli önmagát, de mintha a száz éve élt emberek is ugyanazokkal a problémákkal szembesültek volna, mint manapság. Újságcikkeket szemléztünk 1923 áprilisából.

A jelenlévőkön kívül csak kevesen tudtak és tudnak róla a mai napig, ezért van olyan ,aki csak legyint: „ugyan már!”. Pedig a nyolcvanas évek közepén valóban megtörtént, hogy rendőrök szinte ok nélkül vertek szét egy koncertet, nem is akárhol: a Pusztavacsi Békefesztiválon. A XXI. század egy kevéssé ismert esetet dolgoz fel hétfői adásában. 

Kossuth-díjas költő, író, olykor forgatókönyvíró és színész. Istenfélő, szerelmet kereső, szorongó, negyedik generációs nyugatos, az Új Ember publicistája. De azoknak, akik ismerték, elsősorban Jancsi. A XXI. századnak Pilinszky János szerettei meséltek történeteket a költőről – ki kapta tőle élete legnagyobb pofonját, ki magyarázkodott a cigivel kiégetett ágyneműje miatt, és hogyan rejtőzködött Pilinszky, amikor Bódy Gábor rendező felkereste a Psyché miatt?

Lengyelfi Edit családfakutatónak először saját családi rejtélyét kellett megoldania. Egy régi családi fotón dédanyja mellett egy hegedűs kisfiú tűnt fel, akiről egyik élő családtag sem tudott semmit. A családfakutatónak végül a rejtély felgöngyölítésében egy magyar fejlesztésű oldal, az Arcanum segített, ahol már több évszázad újságjai közül lehet válogatni.  Edit kinyomozta, hogy saját dédanyjának a testvére látható a képen, akinek tragikus titkára is fény derült.

Stelfie imádja a Vissza a jövőbe című filmet, ezért úgy döntött, hogy vicces fotókon keresztül látogatja meg a világ fontos történelmi helyszíneit és jeleneteit.

Több párt? Verseny? És én döntöm el, hogy ki kerüljön a parlamentbe? Magyarországot 33 évvel ezelőtt hirtelen ellepték a politikai hirdetések, a népnek azonban csak néhány hónapja volt, hogy megismerkedjen a számtalan új párttal és azzal a kihívással, amit a szabad választások jelentettek. Az optimizmus ugyan áthatotta a közhangulatot, a döntő többségnek azonban fogalma sem volt arról, hogy mi vár rájuk a rendszerváltás után. Mai szemmel a színre lépő politikusok sem voltak éppen a legfelkészültebbek.

Különleges időutazásra hív a Fókusz plusz riportja. Különböző korok árait hasonlítjuk össze, hogy rájöjjünk: 20, 50 vagy netán 90 évvel ezelőtt olcsóbb vagy drágább volt-e ugyanaz a termék és szolgáltatás, mint manapság. Mikor éltünk jobban? Apáink, nagyapáink idején, vagy napjainkban?

Mogyoró, Dimitri, Pöcök, Pamacs, és még számtalan jószág életébe nyerhetünk betekintést.

Két és fél éves kislány vádolta meg gyilkossággal a szüleit, újságcikk miatt kapott súlyos pénzbüntetést Szabó Lőrinc. A történelem ismétli önmagát, tartja a mondás, és erre úgy tűnik, most már bizonyíték is van. Kivételezett helyzetben lévő miniszterről és a fizetésük miatt elégedetlen tanárokról nem csak ma lehet olvasni, ahogy az árstop hatására kialakult áruhiányról sem. Erről írtak a lapok 1923 februárjában.

A kínzó lakáshiány enyhítésére vágott bele az Építési Minisztérium a jövő lakásának megalkotásának nem kis feladatába 1958-ban. A megbízott építészek akkoriban különlegesnek számító, remekbe szabott otthonokat terveztek, ezekből épült meg az Óbudai Kísérleti Lakótelep. Az izgalmas és tényleg előremutató vállalkozásból azonban sok panaszt eredményező, az eredeti elképzeléseknek csak nyomokban megfelelő valóság lett.

Januártól hivatalosan is vármegyének kell nevezni a megyéket, a vármegyei kormányhivatalokat nyár óta már főispánok vezetik. Járókelőket kérdeztünk, milyen régi dolgokat állítanának még vissza.

Hogyan fordulhatott elő, hogy a hatvanas évek magyar gyerekei nyugat-európai katonákkal játszottak? Hogyan született meg a magyar tankok rejtőszíne, a cirmos? Hogyan kerültek a szovjet játékok ugyanolyan dobozba, mint a lőszerek? És ki volt a magyar moncsicsikirály? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat a XXI. század következő adásában. Az is kiderül, mi köze volt az annak idején német mintára Magyarországon is elterjedt trafikoknak a hazai játékgyártáshoz, és hogyan találták fel magukat az alapanyaghiánnyal küzdő magyar kisiparosok. 

A Stop WOKE törvényre hivatkoznak. 

Az Urál nyugati oldalán, a mai Baskíria területén élhettek azok a magyarok, akiket Julianus barát megtalált. Itt válhattak el tőlük a honfoglalók elődei, akik átkelve a Volgán nyugatra indultak. Vannak azonban arra utaló jelek is, hogy a magyarság nemcsak két felé szakadhatott, hanem más csoportok is elindulhattak más irányokba.

Vannak olyan halálesetek, amiket már csak a tudósok tudnak megoldani.

A 19. század közepén még csak megszületőben voltak a mai hagyományok, az emberek pedig nem igazán tudták feldolgozni a nyomtatás hirtelen széles körű elterjedését. A korszak üdvözlőlapjai ennek köszönhetően mai szemmel nézve merően szokatlanok és morbidak.

A román hírszerzés ugyanis az évfordulóra közzétette az egykori kommunista titkosszolgálat, a Securitate belső iratait. A gyanú szerint a több mint ezer áldozatot követelő véres harcokat Ceausescu bukása után, a hatalmat megragadó új vezetés szándékosan provokálta ki rémhírek terjesztésével.

Míg itthon több fideszes politikus örvend, hogy „fehér ország” lett a világbajnok, Amerikában azt a történészt támadják, aki cikkben magyarázta el, hogy más latin-amerikai országokkal ellentétben miért nincsenek fekete játékosok az argentin válogatottban. Mindegy, hogy a történész mit állít, a magyar jobboldali médiától is megkapja a magáét.

A választási kampány hevében tett kijelentéssel kapcsolatban elterjedt, hogy a miniszterelnök valójában Mahartot akart mondani Malév helyett. Volt, aki repülő szeretetotthonokat vizionált, Torgyán József pedig elvtársi vörössegélyt emlegetett. Az ingyenességből végül kedvezmény lett, ami leginkább azoknak jött jól, akik addig is utaztak repülővel.

Magyarországon 1995-ben, GSM-távirat néven jelent meg a szolgáltatás, ami teljesen megváltoztatta, ahogy ma egymással kommunikálunk. Az SMS őrületes népszerűségnek örvendett az ezredforduló környékén és után, az okostelefon megjelenése azonban betette neki a kaput. A népszerű rövidítésekben azonban máig velünk él.

A történelem során többször is előfordult, hogy mindkét nem szoknyát viselt, sőt, az ősi egyiptomiaknál a férfiak húzták a rövidebbet, már ha szoknyáról volt szó.

A francia Stéphanie Frappart nevéhez fűződik az áttörés.

Az első internáltak azok a mérsékelt szociáldemokraták volta, akik nem óhajtottak egyesülni Rákosi Mátyás pártjával. Azt mondogatták nekik, ha felépítették a tábort, hazamehetnek. De nem szabadulhattak. Éjszaka rájuk fagyott az átizzadt ing, havonta csupán egyszer fürödhettek, aki fegyelmi vétséget követett el, azt éjjel egy föld alatti verembe állították. A recski kényszermunkatábor körülményei olyan borzalmasak voltak, hogy onnan mindenki menekült volna. Ez persze szinte lehetetlen volt, de ifjabb Dobó József tíz nap után kereket oldott.