Több ezer éve élnek az emberrel, több száz éve már a városokba is beköltöztették a kutyákat. Mik voltak a kutyatartás normái régen? Hogyan alakultak a felelős kutyatartás szabályai az elmúlt évtizedekben? Vajon a macskák iránti rajongás mikor kezdődött, és hova tart? A XXI. Század kérdéseire a Kiscelli Múzeum szakértői és más szakemberek adták meg a válaszokat. 

David Pressmant próbálta kioktatni, csak hiba csúszott az érvelésbe. Több is.

Tisztázni kell, mi a valóság, és mi az, amit az emlékezet tett hozzá a mohácsi tragédiához, az utóbbi évszázadokban ugyanis a tények sokszor háttérbe szorultak. A Mohács 500 kutatócsoport szerint ma már több korábbi feltételezést ki lehet zárni a csata pontos helyszínével és eseményeivel kapcsolatban, azt viszont biztosan tudni lehet, minek köszönhette első nagy győzelmét Szulejmán.

Ma 75 éve „a népi demokrácia kedves ajándékaként” kezdték építeni  a Széchenyi-hegyi úttörővasutat, szovjet mintára. A gyerekek számára élmény volt – és máig is az –, hogy egy igazi vasúton teljesíthetnek szolgálatot, a politikának pedig kiváló lehetőség az önfényezésre. Azt viszont a magyar úttörőknek sem volt szabad elfelejteniük, hogy a legfejlettebb úttörővasutak a Szovjetunióban vannak.

A meteorológusokon kívül ki asszociálna záporra egy fejre állított háromszögről, a közepesen felhős égre egy félig színezett körről? Hosszú sora van annak, ahogy kialakultak a mai, közérthetőbb ikonok az időjárási jelenségek kifejezésére, és még ma is vannak félreérthető szimbólumok. Mit jelent például a felhő a mögüle kikacsintó nappal és az aláhulló csapadékkal: záport vagy a változó napi időjárást?

És így a címben szereplő kérdésre is választ kaphattunk. A száz évvel ezelőtti lapokból az is kiderült, hogy hol nyaraltak az emberek, mennyire „egyszerűen” élt Horthy Miklós a Várban és hogyan tiltották be a kultuszminisztérium propagandafilmjét. Szó esik még egy „dollárfaluról”, és hogy kik voltak az 1932-es budapesti olimpia „álomgyilkosai”. A történelem ugyan a mondás szerint nem ismétli önmagát, de mintha a száz éve élt emberek is ugyanazokkal a problémákkal szembesültek volna, mint manapság. Újságcikkeket szemléztünk 1923 áprilisából.

A jelenlévőkön kívül csak kevesen tudtak és tudnak róla a mai napig, ezért van olyan ,aki csak legyint: „ugyan már!”. Pedig a nyolcvanas évek közepén valóban megtörtént, hogy rendőrök szinte ok nélkül vertek szét egy koncertet, nem is akárhol: a Pusztavacsi Békefesztiválon. A XXI. század egy kevéssé ismert esetet dolgoz fel hétfői adásában. 

Kossuth-díjas költő, író, olykor forgatókönyvíró és színész. Istenfélő, szerelmet kereső, szorongó, negyedik generációs nyugatos, az Új Ember publicistája. De azoknak, akik ismerték, elsősorban Jancsi. A XXI. századnak Pilinszky János szerettei meséltek történeteket a költőről – ki kapta tőle élete legnagyobb pofonját, ki magyarázkodott a cigivel kiégetett ágyneműje miatt, és hogyan rejtőzködött Pilinszky, amikor Bódy Gábor rendező felkereste a Psyché miatt?

Lengyelfi Edit családfakutatónak először saját családi rejtélyét kellett megoldania. Egy régi családi fotón dédanyja mellett egy hegedűs kisfiú tűnt fel, akiről egyik élő családtag sem tudott semmit. A családfakutatónak végül a rejtély felgöngyölítésében egy magyar fejlesztésű oldal, az Arcanum segített, ahol már több évszázad újságjai közül lehet válogatni.  Edit kinyomozta, hogy saját dédanyjának a testvére látható a képen, akinek tragikus titkára is fény derült.

Stelfie imádja a Vissza a jövőbe című filmet, ezért úgy döntött, hogy vicces fotókon keresztül látogatja meg a világ fontos történelmi helyszíneit és jeleneteit.

Több párt? Verseny? És én döntöm el, hogy ki kerüljön a parlamentbe? Magyarországot 33 évvel ezelőtt hirtelen ellepték a politikai hirdetések, a népnek azonban csak néhány hónapja volt, hogy megismerkedjen a számtalan új párttal és azzal a kihívással, amit a szabad választások jelentettek. Az optimizmus ugyan áthatotta a közhangulatot, a döntő többségnek azonban fogalma sem volt arról, hogy mi vár rájuk a rendszerváltás után. Mai szemmel a színre lépő politikusok sem voltak éppen a legfelkészültebbek.

Különleges időutazásra hív a Fókusz plusz riportja. Különböző korok árait hasonlítjuk össze, hogy rájöjjünk: 20, 50 vagy netán 90 évvel ezelőtt olcsóbb vagy drágább volt-e ugyanaz a termék és szolgáltatás, mint manapság. Mikor éltünk jobban? Apáink, nagyapáink idején, vagy napjainkban?

Mogyoró, Dimitri, Pöcök, Pamacs, és még számtalan jószág életébe nyerhetünk betekintést.

Két és fél éves kislány vádolta meg gyilkossággal a szüleit, újságcikk miatt kapott súlyos pénzbüntetést Szabó Lőrinc. A történelem ismétli önmagát, tartja a mondás, és erre úgy tűnik, most már bizonyíték is van. Kivételezett helyzetben lévő miniszterről és a fizetésük miatt elégedetlen tanárokról nem csak ma lehet olvasni, ahogy az árstop hatására kialakult áruhiányról sem. Erről írtak a lapok 1923 februárjában.

A kínzó lakáshiány enyhítésére vágott bele az Építési Minisztérium a jövő lakásának megalkotásának nem kis feladatába 1958-ban. A megbízott építészek akkoriban különlegesnek számító, remekbe szabott otthonokat terveztek, ezekből épült meg az Óbudai Kísérleti Lakótelep. Az izgalmas és tényleg előremutató vállalkozásból azonban sok panaszt eredményező, az eredeti elképzeléseknek csak nyomokban megfelelő valóság lett.

Januártól hivatalosan is vármegyének kell nevezni a megyéket, a vármegyei kormányhivatalokat nyár óta már főispánok vezetik. Járókelőket kérdeztünk, milyen régi dolgokat állítanának még vissza.

Hogyan fordulhatott elő, hogy a hatvanas évek magyar gyerekei nyugat-európai katonákkal játszottak? Hogyan született meg a magyar tankok rejtőszíne, a cirmos? Hogyan kerültek a szovjet játékok ugyanolyan dobozba, mint a lőszerek? És ki volt a magyar moncsicsikirály? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat a XXI. század következő adásában. Az is kiderül, mi köze volt az annak idején német mintára Magyarországon is elterjedt trafikoknak a hazai játékgyártáshoz, és hogyan találták fel magukat az alapanyaghiánnyal küzdő magyar kisiparosok. 

A Stop WOKE törvényre hivatkoznak. 

Az Urál nyugati oldalán, a mai Baskíria területén élhettek azok a magyarok, akiket Julianus barát megtalált. Itt válhattak el tőlük a honfoglalók elődei, akik átkelve a Volgán nyugatra indultak. Vannak azonban arra utaló jelek is, hogy a magyarság nemcsak két felé szakadhatott, hanem más csoportok is elindulhattak más irányokba.

Vannak olyan halálesetek, amiket már csak a tudósok tudnak megoldani.

A 19. század közepén még csak megszületőben voltak a mai hagyományok, az emberek pedig nem igazán tudták feldolgozni a nyomtatás hirtelen széles körű elterjedését. A korszak üdvözlőlapjai ennek köszönhetően mai szemmel nézve merően szokatlanok és morbidak.

A román hírszerzés ugyanis az évfordulóra közzétette az egykori kommunista titkosszolgálat, a Securitate belső iratait. A gyanú szerint a több mint ezer áldozatot követelő véres harcokat Ceausescu bukása után, a hatalmat megragadó új vezetés szándékosan provokálta ki rémhírek terjesztésével.

Míg itthon több fideszes politikus örvend, hogy „fehér ország” lett a világbajnok, Amerikában azt a történészt támadják, aki cikkben magyarázta el, hogy más latin-amerikai országokkal ellentétben miért nincsenek fekete játékosok az argentin válogatottban. Mindegy, hogy a történész mit állít, a magyar jobboldali médiától is megkapja a magáét.

A választási kampány hevében tett kijelentéssel kapcsolatban elterjedt, hogy a miniszterelnök valójában Mahartot akart mondani Malév helyett. Volt, aki repülő szeretetotthonokat vizionált, Torgyán József pedig elvtársi vörössegélyt emlegetett. Az ingyenességből végül kedvezmény lett, ami leginkább azoknak jött jól, akik addig is utaztak repülővel.

Magyarországon 1995-ben, GSM-távirat néven jelent meg a szolgáltatás, ami teljesen megváltoztatta, ahogy ma egymással kommunikálunk. Az SMS őrületes népszerűségnek örvendett az ezredforduló környékén és után, az okostelefon megjelenése azonban betette neki a kaput. A népszerű rövidítésekben azonban máig velünk él.

A történelem során többször is előfordult, hogy mindkét nem szoknyát viselt, sőt, az ősi egyiptomiaknál a férfiak húzták a rövidebbet, már ha szoknyáról volt szó.

A francia Stéphanie Frappart nevéhez fűződik az áttörés.

Az első internáltak azok a mérsékelt szociáldemokraták volta, akik nem óhajtottak egyesülni Rákosi Mátyás pártjával. Azt mondogatták nekik, ha felépítették a tábort, hazamehetnek. De nem szabadulhattak. Éjszaka rájuk fagyott az átizzadt ing, havonta csupán egyszer fürödhettek, aki fegyelmi vétséget követett el, azt éjjel egy föld alatti verembe állították. A recski kényszermunkatábor körülményei olyan borzalmasak voltak, hogy onnan mindenki menekült volna. Ez persze szinte lehetetlen volt, de ifjabb Dobó József tíz nap után kereket oldott.

A pazar középkori ékszert november végén elárverezik, az értékbecslés szerint akár 18 millió forintot is fizethetnek érte.

Elképzelni sem tudjuk, milyen az, amikor tizenhat óránként megduplázódnak az árak, pedig a hiperinflációt egyszer már átélte Magyarország. Bemutatjuk a huszadik század legbrutálisabb inflációit, köztük a világrekorder magyar pénzromlást.

A szovjet tudomány csodája volt a kutya, amely a korabeli beszámolók szerint minden földi kényelemmel ellátva keringett az űrben biztonságos hazatérése előtt. Egy amerikai üzletember még rengeteg pénzt is ajánlott, ha turnéra viheti a küldetés után az állatot. 65 éve indult a világűrbe „a Lajka” – csak húsz éve derült ki, hogy alig néhány órával élte túl a kilövést.

Több mint 10 megatonnás hatóerő, 5,2 kilométeres tűzgömb és egy 17 kilométer magas gombafelhő – éppen hetven éve, hogy először tesztelték a hidrogénbombát egy csendes-óceáni szigeten. Bemutatjuk Teller Ede atomfizikus bámulatos, egyben félelmetes életművét.

A stylist szerint a magyar miniszterelnök (akire végig apuként hivatkozik) most megbukott volna a töriérettségin.

Ha büntetni nehezen is tudták az azonos neműek szerelmét, zsarolni remekül lehetett őket. Többeket bírtak rá így a besúgásra a Kádár-korszakban, a belügy pedig változatos módszerekkel szervezte be a kiszemelt embereket. Persze, mint minden diktatúrában, a szocializmusban sem esett mindenki egyenlő megítélés alá.

A ROM Vándor programban elsőként megújult középkori templomromnak megerősítették a falait, rendbe rakták korábban elhanyagolt környezetét, és könnyebben megközelíthetővé tették.

Míg Oroszországban Gorbacsov számít az egyik legkevésbé népszerű vezetőnek, Joszif Sztálin kultusza még mindig él Putyin rezsimjében, sőt új erőre kapott. Miért rajonganak az oroszok a kommunista diktátorért, akinek a lelkén több millió ember halála szárad? És miért éri meg Putyinnak kinevelni a Sztálin bűneire vak generációkat?

Ritka avar kori sírt tártak fel a kecskeméti múzeum régészei egy Nagykőrös melletti útépítésnél. Egy, a VII. században élt középosztálybeli nő csontváza mellett arany fülbevalókat is találtak – ilyen lelet eddig nem volt a Duna-Tisza közén. A sír felépítéséből arra is következtetni lehet, hogy mit gondolhattak az avarok a túlvilágról.  

1962-ben, veszedelmes időszakban döntötte el a 16 éves Spiró György, hogy írni fog. A három szláv nyelvet beszélő író a rendszerváltás előtt írta Jönnek című, nagy hatású versét, amely kirobbantotta a népi-urbánus vitát. A XXI. század hétfő esti jubileumi adásából videós ízelítőt adunk, és a riporter személyes vallomását is elolvashatják.

Mennyi a hozott élmény, mennyi a megfigyelt élet, hol végződik az én, és hol kezdődik az ő: Spiró György író a XXI. században.