Önkéntes tömegszervezet, harcias béketábor – ilyen volt az úttörőmozgalom a maga abszurditásában

Mi, magyar úttörők békét akarunk, és akárhogy erőlködnek az imperialisták, mégis legyőzzük a háborús gyújtogatók maroknyi csoportját!

Sport- és tanulmányi versenyek, nyári táborok, fesztiválok, egy időben minden az Úttörőszövetség fennhatósága alá tartozott, és bárki, aki meg akarta mutatni magát, úttörővé kellett, hogy váljon.

Az önkéntes tömegszervezet – ez volt a hivatalos definíció – 1945-ben alakult meg, majd folyamatosan vette át az addig egyeduralkodó Cserkészszövetség szerepét. 1948-ban pedig lényegében már az Úttörőszövetség volt az egyetlen gyerekszervezet a kommunista Magyarországon. 

Hűséges felnőtteket kellett kinevelni. 1986-ig benne is volt alapszabályzatban, hogy az Úttörőszövetség a Magyar Szocialista Munkáspárt gyermekszervezete. Ha fontos pártvezető érkezett meglátogatni a diákságot, sorfalat is álltak neki. Szervezeti felépítésében – őrs, raj, csapat – és a tisztelgésben is emlékeztetett a fegyveres szervezetekre, a működésében pedig, ha nem is katonás komolysággal, érvényesült a parancsuralmi rend.  

Révész György egykori úttörő, pedagógus a XXI. századnak úgy fogalmazott, a szervezet alapszabálya tele volt abszurditásokkal: eleve a kifejezés is abszurd, hogy „önkéntes tömegszervezet”. 

Ismételjük át az úttörők 12 pontját!

30 éve még mindenki kívülről fújta, de amióta már nem erősen ajánlott úttörőnek lenni, kevesen emlékeznek rá. 

Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte. 
Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét. 
Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit. 
Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget. 
Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik. 
Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket. 
Az úttörő igaz, hű barát. 
Az úttörő bátor és fegyelmezett. 
Az úttörő szereti és védi a természetet. 
Az úttörő edzi testét és óvja egészségét. 
Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.

„A Magyar Úttörők Szövetségének volt egy függetlenített apparátusa, és ott tulajdonképpen káderek dolgoztak. Ők szervezték meg a mozgalomnak a mindennapjait meg a működését. A korszak tanáraira rátolták a részvétel kötelezettségét. Meg kellett alakítani az őrsöket és a rajokat, aztán a tanárnak kellett ezt irányítani és felügyelni” – mondta Valuch Tibor történész a XXI. századnak.

A szakértő szerint a szülők is úgy élték meg, hogy „hát jól van, menjen a gyerek az úttörőnek, ne szólják meg”. Ha nemet mondtak volna, az – különösen 1952-1953 előtt – komolyabb egzisztenciális fenyegetettséget jelentett volna.

Ám ahogy enyhült a politikai hangulat, úgy változott az úttörőmozgalom megítélése is. A nyolcvanas években, ahogy az ideológiát, úgy az úttörőséget is sokan csak kényszerű kötelességként élték meg. Az egypártrendszer megszűnésével a szervezetet felszámolták. de még ma is vannak úttörők, akik – ha nem is tartják magukat szigorúan a 12 ponthoz – összejárnak. Csak azért, hogy jól érezzék magukat. 

A XXI. században Szondi Vanda róluk is forgatott. A filmet hétfőn láthatják a késő esti Híradó után.