A homokozókban ott harcolt az egész NATO

Évtizedeken át fémből és csak nagyon drágán készült a gyerekjátékok egyik legnépszerűbb fajtája: a játékkatona. Aztán jött egy anyag, ami forradalmi változást hozott nem csak az iparban és a háztartásokban, a gyerekszobákban is: a műanyag.

A filmhíradó korabeli tudósítása szenzációként hirdette: 

ezzel a módszerrel szappantartóból például 8 óra alatt az eddigi 400-zal szemben 40 ezer darabot lehet elkészíteni.

Játékkatonákat is sokkal gyorsabban és olcsóbban lehetett előállítani, sokkal több gyereknek tudta megvenni a családja, mint addig.

B. Szabó János történész, a Budapesti Történeti Múzeum Játékkatonákról szóló kiállításának kurátora a kiállított darabok között kalauzolta a XXI. század stábját: „Ez az az időszak, amikor megszűnnek a gyarmatbirodalmak, vannak háborúk, mindenki fegyverkezik, a saját hadseregét próbálja propagálni. Országa válogatja, mennyire kifinomultan. A nagyon békés skandinávoknál is volt ilyen, Dániában fejlett játékgyártás zajlott, és persze eljutunk oda, hogy kék sisakja van, mert békefenntartó, de ezeket a lángszórós figurákat nehezen tudnánk békefenntartásban elképzelni.”

Természetesen a béketábor – így nevezték magukat a Szovjetunió irányítása alatt levő országok –, szóval a keleti országok is igyekeztek utolérni a Nyugatot a maguk játékkatonáival.

Nekem ezek a kedvenceim a szovjet játékok közül, egy uráli lőszergyár kapta azt a feladatot, hogy készítsenek játékokat. Ugyanabba a dobozba rakták, mint a lőszereket

– mesélte B. Szabó János.

A vasfüggönynek ezen az oldalán viszont állandó hiány volt az alapanyagból. Persze a kisiparosok feltalálták magukat. Hogy miként, az kiderül a fenti videóból, míg Veress Krisztina teljes filmjét az RTL+-on nézhetik vissza.