Szépül Horthy Miklós különvonatának étkezőkocsija: a Turán felújításán forgathatott az RTL stábja. A vasúti kocsit ezelőtt nyaralónak használták Szlovákiában. A tervek szerint fél év múlva már eredeti állapotában lehet megnézni a szerelvényt, ami több szempontból is fontos része a magyar történelemnek.

Részeg autós miatt borult sötétségbe egy város Pest megyében. A 15 ezer lelkes Abonyban a lakások többségében szerdán már újra volt áram a vasárnapi baleset után, de a szerelés miatt volt olyan otthon, ahol szünetelt a szolgáltatás. Az egyik orvosi rendelőnél pedig aggregátorra volt szükség.

Hidak nélkül a főváros csak Pest és Buda volna. A háború végén a két partot összekötő kapocs megszűnt egy időre, mert a német katonák felrobbantották az összes hidat a keletről előrenyomuló szovjetek előtt. Ez a kijelentés mégsem pontos, hiszen egyikük, a Margit híd véletlenül robbant fel, rajta villamossal és emberekkel – éppen ma 79 éve. A 2011-es felújítás során hajóroncs, épen maradt bombák, sőt emberi csontok is kerültek elő. 

 A színészek és művészek között a Híradó és a Fókusz műsorvezetőit, valamint meteorológus kollégáinkat is láthatják Keleti Éva frissen nyílt kiállításán, Budapesten. A 92 éves Kossuth-díjas fotóművész a hírstúdióban készítette el képeit, amelyeket most mások fényképeivel együtt kiállított az Eötvös 10 Művelődési ház galériájában. 

Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, érdemes és kiváló művész készített portrékat az RTL hírműsorainak műsorvezetőiről és stábjáról új kiállításához. Nézze meg videónkat arról, hogyan dolgozott Keleti Éva.

Karikó Katalin tavaly nyáron Eötvös Loránd Tudományegyetemen, idén pedig a Magyar Tudományos Akadémián mondott beszédet. Az RTL mindkettőn ott volt. 

Az időkapszulát az 1790-es években helyezték el a murgai templom falában, amikor azt II. József király türelmi rendelete miatt, az akkor ezer lelkes településen felépíthették. Az eltelt idő alatt kétszer is felkutatták, először 1893-ban.

A Tolna megyei Murgán, egy evangélikus templom falából előkerült üvegben papírdarabokat és pénzérméket találtak. Ezek között van, amelyik a török hódoltság idejéből származik.

Makk Károly végigfilmezte a XX. századot. 1954-ben készítette el a Liliomfi című filmet, ami a kor legnépszerűbb vígjátéka volt, pedig Makk Károly akkor még nem volt 30 éves. Aztán egymás után jöttek a filmsikerek: a Ház a sziklák alatt vagy a Déry Tibor novelláiból készült Szerelem, ami díjat nyert az 1971-es Cannes-i Filmfesztiválon.

Matuska Szilveszter: tömeggyilkos, robbantásszakértő, őrült. Szavak, amik először eszembe jutnak – nekem és valószínűleg az olvasónak is – e név hallatán. Polihisztor vagy művész, ezek már olyan kifejezések, amik messze elkerülik a figyelmünket, ha a biatorbágyi rémről elmélkedünk, pedig ezek is éppen olyan jól írják le, mint az elején említettek.

Béres Ilona, Eperjes Károly és Kulka János – hárman azok közül a művészek közül, akikről Keleti Éva idén újra portrét készített. A képekből készült kiállítás vasárnap nyílt meg Gödöllőn, ahol fel is köszöntötték a pár napja 92. születésnapját ünneplő fotóművészt.

Hat éve ezen a napon mutattuk be, hogy 97 évesen a budapesti Masters vizes világbajnokságon rajtkőre állt egy magyar úszó. Bánki Horváth Béla egyedüliként indult el a 95 évesnél idősebbek csoportjában, többször volt már bajnok. A 2017-es versenyen öt számban indult. Béla bácsi fiatal korában vízilabdázott és úszott, hatvanéves kora után kezdett el újra versenyszerűen sportolni. A Balatont életében először 79 éves korában úszta át, nyolcvanévesen még futóversenyen is elindult, ott ezüstérmet szerzett. A szenior úszó a riport után több mint két évvel, 2019 novemberében, életének kilencvenkilencedik évében hunyt el.

Dobrocsi Gábor motoros rendőr egy éve szolgálat közben súlyos balesetet szenvedett Budapesten. Egy figyelmetlen autós nem adta meg az elsőbbséget, ő pedig átrepült a kocsin, és összetörte magát. Tíz hónap lábadozás után augusztus elsején állt újra szolgálatba, a Fókusz elkísérte őt visszatérése első napján.

1969-ben kisfilmekkel hirdették, hogyan kell érvényesíteni a budapesti busz- és villamosjegyeket, amik felváltották az addig működő kalauzrendszert. Akkor el kellett küldeni a BKV-nál dolgozókat, tíz évvel később viszont már emberhiánnyal küzdöttek. Ekkor léptek színre a női buszsofőrök, akik látták eleinte néhányan összehúzták a szemöldöküket.

A Városligetből az egykori az Északi Járműjavítóba költöztetett Közlekedési Múzeum felújítása még évekig eltarthat, de ideiglenes kiállítások ezalatt is lesznek. Folyamatosan keresik és újítják fel a régi járműveket. Négy Ikarus 200-as buszt csütörtökön mutattak be a sajtónak.

Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatokról sokszor festett idilli képet a kor propagandája. A kiképzésen résztvevő orosz és magyar katonákat jó barátokként mutatták be, holott ez közel sem volt igaz. A megszállók nemcsak fegyvertársaikat, de a civileket is lenézték és sokféleképpen keserítették meg életüket a gyulafirátótiak szerint. A tűzifa és borlopástól a molesztálásig minden belefért, ha pedig nem sikerült a tett helyszínén fülön csípni az elkövetőt, következménye sem lett a dolgoknak. Bár az atrocitások jó része nem követelt emberi életeket, 1986. július 16-án ennek az ellenkezőjére is volt példa. Ő volt a szovjet megszállás utolsó magyar áldozata.

Ismert képsorok: feje tejején pörgő autó, átszakított szalagkorlát és egy fiatal, szabályosan közelekedő kerékpáros, akinek egy közúti versenyzés okozhatta a halálát pár hete az Árpád hídon. A rendőrség statisztikái szerint még mindig a gyorshajtás a leggyakoribb baleseti ok. A Fókusz stábja a BRFK közlekedésrendészetének két egységét kísérte el július közepén egy péntek éjszakai járőrözésre, ahol a rendőrök gyorshajtókra vadásztak – olyan autósokra, akik szeretik legyőzni a szabályokat és egymást.

Felgyorsulhat az 1945 utáni titkos ügynöki jelentések feldolgozása, az Állambiztonsági Levéltárnál mától a kutatók már online, akár a világ másik végéről kikérhetik és megkaphatják a jelentéseket és más dokumentumokat.

A roncskutató búvárok a tenger fenekén évtizedek óta várakozó elsüllyedt hajók fedélzetén, folyosóin bolyonganak és az időről időre elkerülő leleteknek köszönhetően felidézhetik a tengerészek életét. Egy magyar búvárcsoport pár hete egy sértetlen, több mint 130 éves csatahajó roncsát filmezte le, a felvételeket kizárólag a Fókusznak adták át. A Ferenc József cirkáló több mint 100 éve fekszik az oldalán, 40 méter mélységben.

Őrsi Ferenc, az Ikarus hőskorának formatervezője beszélt az Ikarus 200-as sikerszériájáról és a divatteremtő 300-as sorozatról. Hogyan lett a rajzolni szerető sárbogárdi kisfiúból nemzetközileg is keresett buszformatervező, milyen volt a magyar vállalat 386-os luxusbusza, és miért nem lett tömegcikk az Ikarus fantasztikus külsejű emeletes csuklós buszából, a PALT-ból? 

Őrsi Ferenc nemcsak az egyik legtapasztaltabb búvár Magyarországon, hanem olyan helyeken merül, ahonnan mások inkább menekülnek. Kifejezetten azokat a tengereket keresi, ahol sokfajta cápa él. Őrsi Ferenc még gyerek volt, amikor a mozikba került Cousteau kapitány filmje, ami olyan világot mutatott be, ami addig nem csak Magyarország, de az egész világ számára ismeretlen volt – minden ezzel kezdődött. Persze nem csak búvárkodik, zseniálisan rajzol is. A Fókusznak mesélt tengeri kalandjairól és arról is, milyen tervekkel kápráztatta el az Ikarus gyárat annak idején.

A jelenleg talán legsikeresebb magyar tudós korábban sokszor a folyosóról vett fel olyan elromlott műszereket, amiket mások kidobtak.

Robert Capának, a világhírű magyar származású fotósnak nyílik állandó kiállítása Budapesten, ami egyedülálló a világon. A 2008-ban megvásárolt fotográfiák révén New York és Tokió mellett Budapest lesz a Capa-hagyaték legfontosabb őrzője. A júniusban nyíló tárlat előkészületeibe pillanthatott be az RTL stábja.

75. születésnapja alkalmából forgatott portrét Gálvölgyi Jánosról a XXI. század, pár nappal az előtt, hogy kórházba került. Magyarország egyik legnépszerűbb színésze – aki azóta sokkal jobban van – a forgatáson nemcsak vidám szerepeiről beszélt, hanem gyerekkoráról, álmairól és a színpadra vitt legfontosabb drámai karakterekről is.

A XXI. század május 3-án készített hosszú interjút Gálvölgyi Jánossal – egy héttel az előtt, hogy rosszul lett, és intenzív osztályra került. Az elképzelés az volt, hogy pályája kevésbé ismert részleteit mutassák be közelgő születésnapja alkalmából: kevés filmszerepét, tragikus vagy szomorú színpadi játékát. Így igazán különleges adás készült, amiből most ízelítőt láthatnak-olvashatnak az rtl.hu-n.

Tisztázni kell, mi a valóság, és mi az, amit az emlékezet tett hozzá a mohácsi tragédiához, az utóbbi évszázadokban ugyanis a tények sokszor háttérbe szorultak. A Mohács 500 kutatócsoport szerint ma már több korábbi feltételezést ki lehet zárni a csata pontos helyszínével és eseményeivel kapcsolatban, azt viszont biztosan tudni lehet, minek köszönhette első nagy győzelmét Szulejmán.

A Petőfi '73 című kultfilmmel nem az volt a baj, hogy mit mondott több mint száz évvel korábban Petőfi, hanem hogy mit mondtak 1972-ben azok a középiskolás diákok, akikre még a főszerepeket is rábízta Kardos Ferenc rendező. Ötven évvel a bemutató után szereplők és a stáb tagjai találkoztak újra, a XXI. század stábja pedig jelen lehetett a különleges randevún.

Miközben más pontokon a Securitate orvlövészei vadásztak a mozgó célpontokra, vagy éppen egy páncélozott harcjármű géppuskacsövével kellett farkasszemet nézni. Így tudósítottak a magyar újságírók a romániai forradalomról.

Az építésügyi minisztérium úgy reagált: így védenék a magyar gazdaságot – mint fogalmaztak – a szankciós infláció hatásaitól.

Lengyelfi Edit családfakutatónak először saját családi rejtélyét kellett megoldania. Egy régi családi fotón dédanyja mellett egy hegedűs kisfiú tűnt fel, akiről egyik élő családtag sem tudott semmit. A családfakutatónak végül a rejtély felgöngyölítésében egy magyar fejlesztésű oldal, az Arcanum segített, ahol már több évszázad újságjai közül lehet válogatni.  Edit kinyomozta, hogy saját dédanyjának a testvére látható a képen, akinek tragikus titkára is fény derült.

Ez a szakma, nincs mese, valahogy rombolja a személyiséget. Nincs idő, alkalom, lehetőség arra, hogy az ember önmagát is karbantartsa, „hogy megőrizzen valami olyan tartást belül, amitől nincs kiszolgáltatva ennek a rohadt szakmának” – mondta sok egyéb mellett Alföldi Róbert, akire nagy hatást gyakorolt az a 24 beszélgetés, amelyet idősebb pályatársaival folytatott a Főszerepben című portrésorozatban.

Hogyan fordulhatott elő, hogy a hatvanas évek magyar gyerekei nyugat-európai katonákkal játszottak? Hogyan született meg a magyar tankok rejtőszíne, a cirmos? Hogyan kerültek a szovjet játékok ugyanolyan dobozba, mint a lőszerek? És ki volt a magyar moncsicsikirály? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat a XXI. század következő adásában. Az is kiderül, mi köze volt az annak idején német mintára Magyarországon is elterjedt trafikoknak a hazai játékgyártáshoz, és hogyan találták fel magukat az alapanyaghiánnyal küzdő magyar kisiparosok. 

Egy évvel ezelőtt a szilvesztert családja körében, otthon töltötte. Az idei év vége viszont nagyon más lesz. Amikor február végén Oroszország megtámadta Ukrajnát, Traski Viktornak nem volt kérdés, hogy katonának jelentkezik. A kárpátaljai magyar egyetemi tanárral okostelefonján keresztül tudtunk interjút készíteni, és bár nem árulhatta el, pontosan hol volt, amikor nyilatkozott, megmutatta, hogy mit tapasztal a front közelében. Traski Viktor újévi köszöntőjét és a 2022-es évvel kapcsolatos emlékeit 2023 első perceiben, a Himnusz után hallhatják majd az RTL-en.

A Kecskeméti Énekes Kör, vagyis a KÉK tagjai vállalták, hogy velük induljon 2023 az RTL-en. A felvételeket a Kodály iskola Dísztermében készíthették el kollégáink.

Traski Viktor az RTL-nek készített felvételen megmutatta azt az elhagyatott házat, amelyben katonatársaival húzzák meg magukat, és ahol még az ivóvizet is fel kell olvasztaniuk. Elmondta azt is, miért döntött úgy, hogy bevonul a hadseregbe, annak ellenére, hogy semmi nem kötelezte erre.

Januárban még egyetemi órákat tartott, február óta viszont a fronton harcol. Exkluzív interjút adott a Híradónak Traski Viktor, kárpátaljai magyar matematika-fizika szakos oktató, aki a családját hátrahagyva harcol a megszálló oroszok ellen. Megmutatta, milyen körülmények között él katonatársaival, hogyan próbálnak pihenni, amikor épp nincsenek harcok, és elmesélte azt is, hogy miről szokott beszélgetni a feleségével és a gyerekeivel.

Az első internáltak azok a mérsékelt szociáldemokraták volta, akik nem óhajtottak egyesülni Rákosi Mátyás pártjával. Azt mondogatták nekik, ha felépítették a tábort, hazamehetnek. De nem szabadulhattak. Éjszaka rájuk fagyott az átizzadt ing, havonta csupán egyszer fürödhettek, aki fegyelmi vétséget követett el, azt éjjel egy föld alatti verembe állították. A recski kényszermunkatábor körülményei olyan borzalmasak voltak, hogy onnan mindenki menekült volna. Ez persze szinte lehetetlen volt, de ifjabb Dobó József tíz nap után kereket oldott.

Bár eleinte ő is „rühellte” a Jancsó Miklós által forszírozott zoomot, hamar rájött, hogy stílust teremtenek ezzel. A világ 100 legjobb operatőre közé tartozó Kende Jánost Jancsó szemének is nevezik, annyira összefonódott a munkásságuk. A ma már visszavonult operatőr ritkán nyilatkozik, de a XXI. századdal kivételt tett.

1920 tavaszán szólalt fel először a Nemzetgyűlésben az első képviselőnő. Akkor és később is sokszor kinevették, gúnyolták, a II. világháború után üldözték is, de a saját rendet alapító apáca rendületlenül küzdött a szegényekért, az elesettekért, a nők jogaiért, és mentette az üldözötteket a vészkorszak alatt. Slachta Margit élete a XXI. Században.

Kövér László 1989-ben egy rendőrtiszttel is vitába keveredett egy tüntetésen a pedagógusokat megillető fizetésről. Bár nyilatkozatai alapján a ma sem tartja túlfizetettnek a tanárokat, a tiltakozásukat már elítéli.

Polcz Alaine hosszú évekig többször is élet és halál között lebegett a háborúban  összeszedett betegségek miatt, így ismerkedett meg Mészöly Miklóssal. Az író lelkét is megtépázta a háború, egész életében gyötörte a tudat, hogy embert ölt. Gyerekük nem lehetett, házasságuk mégis különleges volt, akárcsak az életművük.

A román titkosrendőrség, vagyis a Securitate egységeinek rádióforgalmazását itthon le tudták hallgatni, és az így szerzett információkat átadták a román hadseregnek – idézte fel a XXI. századnak Borsits László vezérezredes, a Magyar Néphadsereg utolsó és a Magyar Honvédség első vezérkari főnöke.

Együttműködő volt, és nélküle nem vonultak volna ki a szovjet csapatok, így összegezhető Gorbacsov hatása a magyar rendszerváltásra. Németh Miklós volt miniszterelnök a rendszerváltás idején többször is találkozott a most elhunyt politikussal, néhány éve kapcsolatukról is beszélt az RTL Klubnak.

Még soha nem volt nagy kiállítása Magyarországon, most két helyen is meg lehet nézni Anna Mark, Franciaországban élő magyar származású festő képeit.

Lendvai Ildikó azon kevesek közé tartozik, akik már a Kádár-rendszerben is politikai pályán voltak, és a rendszerváltás után is ott maradtak. A XXI. századnak mesélt a felpuhuló kommunista kultúrpolitikában betöltött szerepéről, és arról a „nem volt más hülye” helyzetről is, amikor a kármentés céljával elvállalta a viharvert MSZP vezetését.

Időutazás a kilencvenes évek Magyarországára, amikor semmi nem volt népszerűbb a nyugati mintára létrehozott fiúcsapatoknál, egyetlen nap alatt be lehetett robbanni, a szőke énekes haját pedig fekete festették, mert túl sok volt a szőke a csapatban. A XXI. század riportere a Shygys tagjaival beszélgetett.

Ha Radics Béla Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban születik, akkor világsztár lett volna, de ő Angyalföldön élt egy szobakonyhás lakásban a Tripolisz szélén. Ez azonban nem zavarta abban, hogy úgy éljen, mint egy rocksztár.

Mi történik a fotónegatívokkal, hogyan használják a fényképekhez az arcfelismerő programot?

A BKV néhány dolgozója úgy döntött, megépíti a magyar buszgyártás egyik ikonikus darabjának replikáját. Egy duplacsuklóst. A buszt az RTL Klub stábjának mutatták meg először.

Milyen esélyeik voltak a magyar felkelőknek a nagy Vörös Hadsereggel szemben?