Kényszerpihenő nélkül közlekedő vonatok, a sínek mellett pedig integető lelkes tömeg. Az egész XX. században – politikai rendszertől függetlenül – a vonat volt a politikai elit legnépszerűbb közlekedési eszköze. Az első számú vezetőknek különvonat is járt. Ezeket a nem mindennapi szerelvényeket ismerhetik meg a XXI. században, amely ma a nyári szünet után jelentkezik újra.

Megoldódhat az 500 éves rejtély! Kiderülhet, hogy pontosan hol történt az 1526-os mohácsi csata, aminek helyszínét a mai napig nem lehet biztosan tudni. A Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja új helyen kezdett el kutatni és jók az eddigi eredmények. Ők azok, akik néhány éve felfedezték Szulejmán sírját Szigetvár mellett. A tudósok optimisták, de még sok vizsgálatnak kell megelőznie a bejelentést. Kollégáinkat mindenesetre elvitték arra a területre, ahol kutatásaik szerint összecsaphatott egymással a magyar és a török sereg, és amelynek központja egy Földvár nevű falu mellett lehetett.

A nürnbergi perek jelentősége máig meghatározó, hiszen ez volt az elő alkalom, amikor kimondták, hogy a nemzetközi jog a nemzeti jog felett áll és ezek az eljárások alapozták meg későbbi háborús bűnösök elszámoltatását. 75 évvel ezelőtt egy Magyarországon született jogász szembesített náci tömeggyilkosokat tetteikkel. Az akkor 27 éves Ben Ferencz találkozott utoljára azzal a tábornokkal, akit 90 ezer zsidó meggyilkolásáért felelős. Ben Ferencz exkluzív interjút adott az RTL-nek.

Tömeggyilkosok szemébe nézett, exkluzív interjút adott az Fókusz Plusznak az utolsó nürnbergi főügyész. A második világháború után Nürnbergben, háborús bűnösökkel szemben indított egyik per ügyésze, a Magyarországon született Ben Ferencz 102 évesen vállalta a beszélgetést, amiből a Híradóban láthattak egy rövid előzetest.

Irodalom, színház, mozi, koncertek és hagyományőrzés, harmincadik alkalommal rendezik meg a Művészetek Völgye Fesztivált. Kapolcson, Taliándörögdön és Monostorapátin, összesen 40 helyszínen 2 ezer program várja augusztus 1-éig azokat, akiknek van védettségi igazolványa.

Az első magyar filmhíradók sokban hasonlítottak a mai híradókhoz. Politika, közélet, és minden, ami a nézőket érdekelheti. 1914 májusában éppen a Lánchíd felújítása. A több mint 100 éves képeket két újságíró – Frölich János és Fodor Aladár cége – a Kinorport rögzítette.

Mekkora teher lehet azzal a tudattal együtt élni, hogy az apánk vagy a nagyapánk ártatlanokat kínzott meg és végzett ki? És milyen érzés lehet találkozni, beszélgetni az áldozatok unokáival? Németországban működik, Magyarországon alig van rá példa. Szembenézni felmenőink bűneivel és a szemébe nézés a bűnös korok áldozatainak. Nem mindennapi feladatra vállalkozott két kutató. A zuglói nyilasper vádlottjainak leszármazottjait keresték fel, hogy megtudják, hogyan dolgozták fel a terhet, amit rokonuk tett rájuk.

Elérhetőek lettek a Filmhíradó 1913 és 1991 között tudósításai az interneten, miután minden riportot – szó szerint az az elsőtől az utolsóig - digitalizált a Nemzeti Filmarchívum. A munkának viszont ezzel még nincs vége. Időről-időre kerülnek elő olyan filmszalagok, kivágott jelenetek, amelyekre még a filmtörténészek is felkapják a fejüket.

Az újságíró legfontosabb feladata az információk ellenőrzése. A nyilvánosság elé csak akkor lehet kiállni egy-egy hírrel, ha az hiteles forrásból származik, vagy ha maga az állítás ellenőrizhető. Vannak olyan esetek viszont, amikor nem lehet tisztázni, hogy egy-egy értekezleten vagy magánbeszélgetésben mi hangzott el, mert a résztvevők már nem élnek. Az emlékek viszont filmszalagon fennmaradtak, a két pártfőtitkár közül az egyik halála előtt életút interjút adott. Grósz Károly olyan dolgokról is beszélt, amelyekről addig nem. Ezért készítettük el most ezt a filmet. Még akkor is, ha egy-egy állítás közlése az újságírói elvekkel ütközik.

Több tízezer bebörtönzés és több száz kivégzés, ami örökre nyomot hagyott a történelemben. Mi minden történt 1956. november 4-e után? Hogyan teltek a hétköznapok a zsúfolt börtönökben és hogyan próbálták meg a rács mögött élők túlélni a lehetetlent? Az 56-os felkelők, akkori szóhasználattal ellenforradalmárok elítélésében többször felhasználták azokat a felvételeket is, amelyek még október 23-án, vagy később, a harcok idején készültek. A Fókusz Pluszban láthatják két fogságba esett felkelő levelét, amelyet saját vérükkel írtak. Nem állt rendelkezésükre más, de az, hogy üzenni tudjanak, életbevágóan fontos volt.

Nem írhatott bárki újságot és nem jelenhetett meg bármilyen újság. Kontroll alatt volt a hírközlés, így nem juthatott el minden információ a lakossághoz. Ezen elvek mentén működött a sajtó a Horthy-korszakban, az ellenőrzést a Sajtókamara végezte, amit 1938-ban azért hoztak létre, hogy megválogathassák az újságírókat. Szabály volt például, hogy egy szerkesztőségben legfeljebb az újságírók hat százaléka lehetett zsidó származású. Baj volt abból, ha valaki a kormányt vagy az államfőt bíráló cikket írt. Ha valaki vitatkozott, külföldi véleményeket idézett, könnyen hazaárulóvá válhatott. Lázs Sándor és Borsody István filmje a XXI. században.

1777 egyedülálló fénykép a hatvanas-hetvenes évekből, természetesen fekete-fehérben. Kereki Sándor televíziós operatőr ajánlotta fel saját gyűjteményét a legnagyobb internetes fotóarchívumnak, ahol bárki ingyen böngészhet a régi idők fényképei között.

Tehetséges volt, szerették, amit írt, de felnőtt versei nem jelentek meg, csak a gyerekeknek írhatott. Egy művész, akinek fontosabb volt az egyenes gerinc, mint a siker.

Egy magyar vállalkozás az utóbbi évek alatt összesen 32 millió oldal újságot, könyvet, dokumentumot digitalizált azért, hogy azok megmaradjanak az örökkévalóságnak. Egy éve mutattuk meg őket először a Fókuszban, azóta adatbázisukban már nemcsak a szövegek, a képek között is lehet keresni. Még kollégánkról is találtak egy-két fotót.

Első ránézésre csak egy fadoboz, még csak nem is a legdrágább fából. Amikor felnyitjuk a fedelét, elsőre egy írógépre emlékezet, de látszik, hogy valami nem stimmel. A rejtélyesség pedig csak fokozódik, amikor benézünk a gép belsejébe.

A Regent-ház Budapest egyik legszebb épülete volt, de 1945-ben felrobbant. A halálos áldozatok számát 200 és 300 közé teszik. Érdekesség, hogy az egyik áldozat testét a mai napig nem temették el. Mumifikálódott, és a Semmelweis Egyetemen őrzik.

Éppen ezen a napon, január 22-én történt Budapest ostromának egyik legsúlyosabb tragédiája. Egyetlen robbanás többszáz embert ölt meg egy budai bérház pincéjében és lakásaiban. A Regent-ház erős falairól és pincéjéről sok legenda keringett a környéken. Sokan azt hitték, ott nagyobb biztonságban vannak és jobbak az esélyeik a túlélésre. A XXI. század munkatársai dolgozták fel a ház majd 100 éves történetét, ebből mutatunk most egy izgalmas fejezetet.

Hozzuk képbe egymást! Ezzel szlogennel indult el néhány hete a Kézai Simon program, amelynek lényege, hogy bárki ingyen digitalizáltathatja papírképeit vagy diáit. A program kitalálói szerint fontos, hogy a családok ne csak anyagi, hanem szellemi örökségüket is ápolják. Eddig már több tízezer fotót scanneltek be és tették őket digitálisan is elérhetővé.

Egy év múlva bárki otthonról, a számítógépe segítségével megnézheti a róla, vagy családjáról készült ügynöki jelentéseket. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltárárnak főigazgatója az RTL híradónak azt mondta, több éves fejlesztésbe kezdtek, amivel gyorsabbá tehetik a kutatást.

1980. szeptember 11-én egy kiskatona egy gépfegyvert, körülbelül 270 töltényt és 10 darab kézigránátiot vett magához. Gyilkolni indult, talán ő maga sem tudta, hogy kit és miért akar megölni. Mi az oka annak, hogy egy 23 éves kiskatona megöl ártatlanokat? Miért nem vette észre senki, hogy mire készül, miért nem lehetett megelőzni a tragédiát? És van még egy fontos részlet, amire nincs magyarázat: Miért hallgattak a történtekről negyven éven át? A riport első részét megnézhetik ITT. 

2 halott, 10 sebesült, legalább 93 kilőtt golyó és négy felrobbantott kézigránát. Nem Amerikában és nem is a világ valamilyen veszélyes övezetében, hanem a kádári Magyarország egyik békés kisvárosában, Veszprémben kellett ezeket a számokat lejegyzeni a rendőröknek azután, hogy egy kiskatona ámokfutásba kezdett negyven évvel ezelőtt. 1980. szeptember 11-én minden különösebb előjel nélkül támadt rá civilekre, akik rosszkor voltak rossz helyen. A riport második részét megnézhetik ITT. 

93 lövés, 4 felrobbantott kézigránát, 2 halott és 10 sebesült. Egy elhallgatott ámokfutás legfontosabb számai, amely Magyarországon 40 évvel ezelőtt történt és amelyről csak pár soros hír jelent meg a sajtóban. A Kádár-rendszer egyik legbrutálisabb bűncselekményéről kollégáink fél évig tartó nyomozás után készítettek filmet, amelyet szombaton este láthatnak a Fókusz Pluszban.

A mozifilmek előtt vetített filmhíradó szórakoztató volt és informatív. Hozzátartozott a moziélményhez a pereccel és a zseblámpával világító jegyszedőnénikkel együtt.  Elmúlásában még sincs semmi különös, hiszen hetente csak egyszer jelentkezett új hírekkel. Frissességében egyszerűen lemaradt a tévé, a rádió és az újságok mögött. Hiába változott a stílusa, a filmhíradó 30 évvel ezelőtt végleg eltűnt a médiapiacról.

30 éve ezen a napon taxik bénították meg az egész országot. Hidakat, közlekedési csomópontokat álltak el a taxisok kocsijukkal, hogy így tiltakozzanak az üzemanyagok drágítása ellen. A taxisblokád volt a rendszerváltás egyik legfeszültebb időszaka.

100 éves hiányt pótoltak a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei azzal, hogy létrehoztak egy nyilvános adatbázist, amelyben bárki kutathat az első világháborúban elhunyt vagy megsebesült katonákról. Sok leszármazott csak annyit tud, hogy a nagypapa vagy a dédapa a fronton halt meg, de a körülményekről semmit. Az internetes oldallal ezen kívánnak segíteni.

Diktatúrákkal szembeni állásfoglalás megszokott eszköze a kivonulás. Amikor egy-egy gondolkodó vagy művész úgy dönt, ismerjék inkább szűk körben, de nem hajandó feladni szellemi függetlenségét. A hetvenes években egy színészekből álló csoport, a Stúdió K döntött úgy, maguk építenek Pilisborosjenőn egy házat, ahol próbálni és játszani tudnak, de nem adják fel szabadságukat. Róluk szól a ma esti XXI. század.

Az egyik legrangosabb szakmai díjat kapta meg kollégánk Forgó Viktor. A 16. alkalommal odaítélt Hégető Honorka-díjat vehette át a Magyarország legszegényebb falvairól szóló riportjáért. Több mint hetven alkotó jelentkezett filmmel és fotóval a pályázatra. A Fókusz riporterének filmje a legszegényebb emberek kiszolgáltatott helyzetét mutatja, amelyben ritkán felcsillanhat a remény.

Nyolc alkotó – köztük a Fókusz riportere – kapott idén Hégető Honorka-díjat, ami az egyik legrangosabb szakmai elismerés. A koronavírus miatt a díjkiosztót interneten keresztül tartották. A díjazottak között van több felmondott Indexes újságíró és civilek, akiknek alkotásai a hátrányos helyzetben élők problémáit mutatják be.

Ennek a filmnek a készítése több mint fél éve kezdődött. Még a járvány előtt. Zenéről, moziról, színészekről, demokráciáról és diktatúráról vettünk fel egy több órás interjút Szabó Istvánnal egy hangos kávéházban. Az apropó új filmje, a Zárójelentés volt. Aztán jött a vírus. A filmvetítéseket felfüggesztették, a mozik bezártak, műsorunk is leállt. Amikor a kényszerszünet után újra elővettük az anyagot, úgy tűnt, mintha semmi nem változott volna az utóbbi hónapokban. Ott folytattuk, ahol abbahagytuk, mert olyan dolgokról volt szó, amelyek – történjen bármi – maradandóak.

Évtizedes hallgatás után 1988. júniusában százezren álltak ki az erdélyi magyarokért. Ezzel folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. A tüntetés mérföldkő volt a rendszerváltás történetében. Márcsak azért is, mert jó 40 év után először lehetett nyíltan beszélni arról, hogy a határon túli magyarság is a nemzet része.

A Rákosi rendszer és az 56-os forradalom bukása után Kádár János, a pártállam vezetője ódzkodott minden nemzeti kérdéstől, az ’56-os forradalom egyik okát is a nacionalizmusban látta. Ezzel folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. Kádár idején a határon túl élő magyarok ügye is évtizedekre tabu lett. A pártvezető egyébként Fiumében, a mai Rijekában született.

A Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja a magyar történelem egyik legfontosabb várostromának és az egyik legfontosabb uralkodó halálának körülményeit vizsgálta. 1566. szeptember 7-e hajnalán saját sátrában halt meg Szulejmán szultán. Azon a napon, amikor oszmánok végső rohamot indítottak Szigetvár ellen, és amikor Zrínyi Miklós még életben maradt embereivel kitört onnan. A kutatók óráról-órára próbálták rekonstruálni az eseményeket, de valami nem stimmelt. A kutatócsapat – amely 5 éve világra szóló sikert ért el azzal, hogy megtalálta Szulejmán magyarországi sírját – tisztában volt vele, ha Szigetvár eleste és Szulejmán halála napjának évfordulója nem stimmel, más fontos történelmi események időpontját is meg kell vizsgálni. Például a mohácsi csatáét, amely 1526. augusztus 29-én történt.

Amiről nem beszélünk, az nincs. Ez vezette a Rákosi rendszerben a kormányzatot Trianonnal és a határon túl élő magyarokkal kapcsolatban. Ezzel folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat. Az újságok és a híradók a Szovjetunió érdekszférájába került szocialista országok közötti barátságról és együttműködésről szóltak, a korábbi háborúskodásról, és az igazságtalanságokról azonban mindenki hallgatott.

Nemcsak a trianoni, hanem a második világháborút lezáró párizsi békeszerződés sem hozott békét a Kárpát-medencében élő népek között. A felvidéki területekről 1945 után csaknem 150 ezer magyarnak kellett elhagynia lakóhelyét. Folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat.

A második Trianonnal folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. A területek visszacsatolása és az eufória, majd a tragikus második világháború után jött az újabb békeszerződés, amely minden olyan területet visszavett Magyarországtól, amellyel 1920 után gyarapodott. A határokat újra az 1938 előtti vonalon húzták meg. Egy hely kivételével, de ott sem Magyarország járt jól.

A kis magyar világ, így hívták azt az 1940 és 44 közötti időszakot, amikor Észak-Erdély újra Magyarországhoz tartozott. Magyar katonák az erdélyi területeken kívül a Felvidékre, a Jugoszláv Királysághoz csatolt területekre és Kárpátaljára is bevonulnak. A Horthy-rendszer mindent a területek visszaszerzésének rendelt alá. Folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat.

30 éve, éppen ezen a napon választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot, a rendszerváltás utáni időszak legnépszerűbb politikusát. Az első szabadon választott államfő 10 éven át töltötte be posztját. Ez idő alatt 4 miniszterelnökkel dolgozott együtt. Göncz Árpád 5 éve hunyt el, 93 éves korában.

Az első bécsi döntés után jött a második, 1940 őszén újabb, a trianoni békeszerződéssel elszakított területek kerültek vissza Magyarországhoz. Észak-Erdély visszacsatolása nem volt zökkenőmentes, ráadásul a magyarok és románok nem éltek elkülönítve, ezért a konfliktusok nem szűntek meg.

20 évvel a vesztes első világháború után Magyarország visszakapta az elcsatolt területek egy részét. Ezzel foglalkozunk Trianon 100 sorozatunk újabb részében. 1938 november másodikán Bécsben egy nemzetközi bíróság döntött úgy, hogy 12 ezer négyzetkilométer és körülbelül egy millió ember újra Magyarországhoz tartozik.

Konkurensekből szövetségesek. Egyre több amatőr kincskereső csatlakozik profi régészekhez, hogy közösen és ne saját szakállukra keressenek régi pénzeket vagy fegyvereket fémkeresővel. Nemrég találkozót adtak egymásnak olyan szervezetek, amelyek tagjai profi vagy amatőr kutatók, és akiknek az összefogásából egyre több minden kerülhet elő a földből vagy folyómedrekből.

A trianoni békediktátum következtében 4-500 ezer magyar hagyta le – a határon túlra került – szülőföldjét és költözött az anyaországba. Sokan voltak, akiknek menniük kellett, mert nem látták őket szívesen. Mások új hazájukkal nem tudtak megbékülni és költöztek szükséglakásokba, vagy éppen vasúti vagonokba. A sorozat többi részéért kattintson ide.

Éppen harminc éve döntötte el a Parlament, hogy Magyarország államfőjéről az országgyűlési képviselők döntsenek és nem népszavazás. Az államfőválasztás rendszere azóta sem változott. 1990 június 19-én egy másik fontos kérdés is naprendre került: milyen legyen az ország új címere? Koronás vagy Kossuth?

Közkegyelem 12 ezer embernek. A rendszerváltás egyik elfeledett pillanata éppen 30 éve, 1990 június 12-én történt, amikor a parlament úgy döntött több ezer elítélt büntetését törli vagy enyhíti. AZ MDF kormány javaslatát az SZDSZ nem támogatta, Kőszeg Ferenc akkori parlamenti képviselőjük szerint azért, mert sokan kimaradtak a pikszisből.

Néhány hete világszerte tartottak megemlékezéseket arról, hogy 75 éve fejeződött be a II. világháború. Magyarországon a legnagyobb pusztítást a főváros szenvedte el. Több mint 100 napig tartó ostrom után foglalta el a szovjet vörös hadsereg. Senki nem kíméltek. Se a saját katonáikat, se a civileket. Több ezer épület semmisült meg vagy vált lakhatatlanná. A harcokról még most, 75 év távlatából is kerülnek elő új dokumentumok.

1920. június 4-e, a trianoni békeszerződés aláírásának napja, amelyhez kötik a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját. Területének kétharmadát, lakosságának felét elcsatolták. A döntés nem egy pillanat műve volt, hanem egy folyamat eredménye. 100 évvel ezelőtt sokkolta Magyarországot a trianoni döntés. Az RTL Híradóban hetek óta láthatják a békediktátum előzményeiről és annak következményeiről szóló sorozatunkat, most egy rövid összefoglalása jön annak, hogy pontosan mi és miért történt 100 évvel ezelőtt. A sorozat többi részéért kattintson ide.

Éppen harminc éve, 1990. május 23-án alakult meg a rendszerváltás első szabadon választott kormánya, amelyet Antall Jószef, a Magyar Demokrata Fórum elnöke vezetett. Kamikaze kormány - így beszélt saját kabinettjéről a miniszterelnök, mivel tudta, hogy az eladósodással és gazdasági nehézségekkel küzdő ország irányítása sem neki, sem minisztereinek nem hoz politikai sikert.

A Tanácsköztársaság diktatúrája és a román megszállás után újabb fordulat következett Magyarország történetében. Ezzel folytatjuk Trianonról szóló sorozatunkat. Horthy Miklós vette át az ország irányítását, aki mindent a trianoni határok visszaállításának rendelt alá. A 24 évig tartó róla elnevezett korszakban ugyan értek el sikereket, az országot azonban újabb tragédiák érték. A sorozat többi részéért kattintson ide.

Börtöntöltelék, szélhámos vagy éppen kreatív és kedves személyiség. Sokféleképpen jellemzik Deák Ferencet, de az biztos, hogy aki egyszer is találkozott vele, soha nem felejti el az arcát. A tetőtől talpig tetovált férfi már 30 éve óriási feltűnést keltett különcségével, életéből pedig mára kiállítás is készült. Írt, rajzolt, zenélt, és még egy társasjátékot is kitalált. Saját magát tetoválta a börtönévek alatt. Ki volt ő valójában?

Magyarország modernkori történelmében 1990-ben volt az első választás, amely szabadnak és demokratikusnak volt tekinthető. 30 éve a parlamentbe 6 párt jutott be, a legtöbb képviselője az MDF-nek, utána az SZDSZ-nek volt. A két legnagyobb rendszerváltó párt közül ma már egyik sem létezik. Most az Országgyűlés 30 évvel ezelőtti alakuló ülésének legérdekesebb pillanatait idézzük fel.

Trianon 100 címmel sorozatot indít az RTL Híradó. Bemutatjuk, hogy mi történt 100 évvel ezelőtt, annak milyen előzményei voltak és milyen következményei lettek. A vasárnaponként jelentkező összeállításokban arról is szólunk, hogy az utóbbi évtizedekben a különböző politikai rendszerek hogyan foglalkoztak a területek elcsatolásával és a határon túlra került magyarokkal. A sorozatot ide kattintva éri el.