A koronavírus járvánnyal kapcsolatos hírek sosem látott mennyiségben öntik el az olvasólat és mivel nagy az érdeklődés, ezt sokan arra használják, hogy hangzatos címeket adva saját oldalukon növeljék a klikkelések számát. Az álhírek többségét közösségi oldalakon vagy kevéssé ismert portálokon terjesztik kitalálóik név nélkül. Az utóbbi hetekben viszont az is előfordult, hogy olyanok közöltek alaptalan híreket, akik megbecsült és köztiszteletben álló személyek. 

1990 tavaszán a szavazatok majdnem negyedét szerezte meg az MDF a 45 év után rendezett első demokratikus választásokon. Egy rendszert váltottak le, pedig fél évvel korábban attól még féltek, hogy az állampárt utódja az MSZP nyeri a választásokat.

A felváráslás a koronavírussal együtt terjedő világjelenség. Mindegy, hogy melyik földrészen élő, szegényebb vagy gazdagabb emberekről van szó, mindenki tenni akar a maga biztonságáért. A gyógyszerek mellett a tartós élelmiszerek: konzervek, liszt és a cukor voltak azok, amelyekből jóval több fogyott márciusban. Nálunk a veszélyhelyzet kihirdetése után nőtt meg érezhetően a kereslet.

Fertőzött ivóvíz, vagy nyers élelmiszerek fogyasztásával lehetett elkapni a kolerát, amely a világ egyik legfájdalmasabb fertőző betegsége. Hasmenéssel, hányással jár együtt, ami miatt nagy a kiszáradás esélye. A beteg a megfertőződés után akár már egy nappal is belehalhat. A rossz higiénés viszonyok miatt a világ fejletlenebb részein még most is előfordulnak kolerajárványok. Európát is a kolera kényszerítette rá, hogy tiszta ivóvízhálózatot és szennyvíz elvezető csatornákat építsen. A történelem folyamán viszont a legtöbben a TBC-ébe haltak bele, és emiatt vezették be az iskolákban az egészségnevelést, vagyis meg kellett tanulni szellőztetni, rendszeresen mosakodni és a koszos ruhákat tisztára váltani. A járványokról szóló történelmi riportunk folytatását itt és itt találják.

Fekete halál, így nevezték a középkorban a pestist, amely az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő betegség volt, és amely egy apró állatról, a patkánybolháról terjedt emberre. A pestist először a tatárok, mint vegyifegyvert vetették be Kaffában, 1346-ban, amikor a várat ostromolták. Történt ugyanis, hogy halott katonák holttestét hajítógéppel bedobták a falak mögé, hogy ott megfertőzzék az ostromlottakat. Az életben maradtak hozták aztán be Itáliába a dögvészt. A pestisjárványnak a Rákóczi szabadságharc végéhez is sokkal több köze van, mint ahogy arról tanultunk. Mire a kurucok a majtényi síkon letették a fegyvert a labancok előtt, már többen haltak meg pestisben, mint harcban.   A járványokról szóló történelmi riportunk folytatását itt és itt találják.

Pestis, lepra, kolera, spanyolnátha, malária, kanyaró, TBC. Az emberiség története tele van olyan fertőző betegségekkel, melyek évszázadokon át képtelenek voltak meggyógyítani az orvosok. Az emberiség története igazából a járványok és az azok elleni küzdelmek története. Azok, akik valamilyen ismeretlen kórtól a különböző évszázadokban megfertőződtek, gyakran hosszú szenvedés után haltak meg, az pedig, hogy ki maradt életben, sokszor a szerencsén múlt. A járványok gyakran háborúk kimenetelét döntötték el, csak a védőoltások felfedezése és terjedése hozott fordulatot a fertőző betegségek elleni védekezésben.  A járványokról szóló történelmi riportunk folytatását itt és itt találják.

A Nemzeti Filmarchívum munkatársai megtaláltak a filmből olyan kivágott részeket, melyeket ha visszahelyezünk, egy másik filmet kapunk. Melyeket, ha megnézünk, akkor ízelítőt kapunk a cenzúra és öncenzúra működéséről.

Évek óta azon fáradozik egy családi vállalkozás Budapesten, hogy a régmúlt híreit hozzáférhetővé és kereshetővé tegye bárki számára. Ők digitalizálták először Magyarországon a Bibliát, magyar költők verseit, mára pedig lényegében az összes magyar napilap, újság, folyóirat hírei között kereshetünk egyetlen klikkeléssel.

Gyerekkorától rajzolt, a szülei nem tiltakoztak. Pilinszky János neki ajánlotta a magyar költészet egyik legszebb versét. Össze is házasodtak, de aztán egy másik férfi mellett találta meg a boldogságot, miután a forradalom után elhagyták az országot. Franciaországban ismerik és veszik a képeit, itthon keveset tudnak róla. Márkus Anna festőművész kalandos élete a XXI. században.

Tavaly elkezdtük, idén folytatjuk 30 éves visszatekintő sorozatunkat, hiszen a rendszerváltás 1990-ben teljesedett ki Magyarországon. Ekkor tartották az első demokratikus választásokat, alakult meg az MDF kormány, lett köztársasági elnök a volt 56-os, elítélt író Göncz Árpád, és főpolgármester az akkor 38 éves Demszky Gábor. Mindezeket egy sor változás előzte meg, például a választási rendszerben.

A pillanat művészete. Így beszél hivatásáról Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfus, aki különleges élménnyel ajándékozta meg azokat, akik megnézték kiállítását a budapesti Műcsarnokban. Személyesen vezette körbe a látogatókat színészekről készült portréi között és mesélt. Olyan történeteket a magyar színházi világról, amiket rajta kívül csak kevesen ismernek.

Most van hetven éve, hogy létrejött a mai Nagy-Budapest. 1950. január elsején összesen 7 kisvárost és 16 községet csatoltak a fővároshoz, ezzel megszületett a főváros mai formája. Sokan Rákosi Mátyás megalomániájának tudják be a korábbinál kétszer nagyobb Budapest megszületését, pedig a tervek már évtizedekkel korábban megvoltak.

30 évvel ezelőtt még Magyarországról is ki tudtak volna lőni atomrakétákat nyugati országok felé. Olyan scud rakétákat, amelyek 10 perccel később jóval nagyobb pusztítást végeztek volna, mint a második világháború végén Japánban. 30 éve, ezekben a napokban szembesült ezzel a ténnyel Magyarország miniszterelnöke is, aki emiatt akkor a lemondását fontolgatta.

Különleges kiállítás nyílt kedd este a budapesti Műcsarnokban, Keleti Éva Kossuth-díjas fotóművész 300 képét nézhetik meg a látogatók. A kiállításban láthatóak az 40-50 évvel ezelőtti és a mostani színésznemzedék portréi. A nyolcvannyolc éves fotós 20 év szünet után ugyanis új képeket készített.

Pontosan harminc éve, november kilencedikén egy keletnémet Trabant nekiment egy nyugat-berlini Mercedesnek. Azután, hogy egy aznapi sajtótájékoztatón történt egy kis baki. Az ügyeletes pártfunkcionárius ugyanis arra a kérdésre, hogy mikortól lehet átmenni szabadon a Nyugat-Berlint 185 km hosszan körbeölelő falon, nem tudta a pontos választ és azt mondta, hogy mostantól. Jó volt 1989-ben magyarnak lenni NDK-ban és NSZK-ban is, ezt Fenyvesiék mondják, akik ma is őriznek egy darabot a berlini falból.

Nem a Római parton, hanem attól távolabb építene védművet az új főpolgármester. Karácsony Gergely híradónknak azt mondta, ha az új közgyűlés elfogadja, akkor egyelőre változtatási tilalmat rendelnek el a területen, és az biztos, hogy a fákat nem fogják letarolni.

Németh Miklós Magyarország egyik legnépszerűbb politikusa volt a rendszerváltás idején, és évtizedekkel később is sokan ösztönözték, térjen vissza, legyen újra miniszterelnök. De ő visszavonult. És nemcsak a közélettől, a nyilvánosságtól is. Viszont 30 évvel a köztársaság kikiáltása után az RTL Klubbal kivételt tett, és igent mondott a felkérésünkre. Az 545 nap – A rendszerváltás miniszterelnöke című dokumentumfilmben az ő szemszögéből mutatjuk meg, hogyan vált Magyarország népköztársaságból köztársasággá.

Október 23-án nemcsak az '56-os forradalmat, hanem a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóját is ünnepeljük. AZ RTL Klub különleges műsorral készült a harmadik köztársaság kikiáltásának 30-dik évfordulójára. Kedd este egy Németh Miklóssal, a rendszerváltás miniszterelnökével készített filmet láthatnak. A volt kormányfő személyes sorsán keresztül beszélt arról, ő hogyan látta a rendszerváltást, milyen előzmények vezettek a fordulathoz és hogyan alakult politikai karrierje.

Vitéz László. Misi mókus, Mazsola és Tádé. A gyerekek sosem bírták szó nélkül az előadásokat, amiken a felnőttek is jól szórakoznak. Ezeknek a rezzenéstelen arcú figuráknak 70 éve önálló színházuk van, de történetük sokkal régebbre nyúlik vissza.

500. adásával jelentkezik ma este a XXI. század, az RTL Klub saját gyártású történelmi magazin műsora. 2002 novemberében, majd 17 éve tűnt fel először a képernyőn a dokumentumfilm-sorozat, amely 20. századi témákat dolgoz fel hétről-hétre.

25 év után újra fényképezőgépet vett a kezébe Keleti Éva fotóművész, hogy friss képekkel készüljön decemberi kiállítására. A Műcsarnokban több mint hatvan művészről készült portréját mutatják be. Szirtes Ági, Molnár Piroska színészművészhez és Maurer Dóra festőművészhez az RTL Híradójának stábja is elkísérte. Szirtes Ágit édesapja - Szirtes Ádám - sírjánál, Molnár Piroskát és Maurer Dórát otthonában fotózta a Kossuth-díjas Keleti Éva, akit minden alkalommal Fábián Éva fotóművész kísért el.

Folytatjuk visszatekintő sorozatunkat a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, hónapról hónapra idézzük fel 1989 eseményeit. 30 éve megállapodással, de nem egyetértésben zárta ülését a Nemzeti Kerekasztal. Ez volt az a fórum, amin az ellenzéki pártok, az MSZMP, valamint társadalmi szervezetek vezetői találkoztak azért, hogy Magyarország demokratikus átalakításáról tárgyaljanak. A résztvevők az államfő választás módjáról nem tudtak megegyezni.

1989-ben a magyar kormány úgy döntött, megnyitja a határt a kelet-német menekültek előtt. De mi volt ennek a következménye? A 30 éve történt döntés hátteréről és saját szerepéről az akkor miniszterelnök, Németh Miklós is megszólalt.

Újra lehet írni a történelemtankönyveket? 1526. augusztus 29-én Magyarország történelmét meghatározó ütközetben csapott össze Szulejmán oszmán uralkodó és II. Lajos magyar és cseh király serege. Tavaly beszámoltunk róla, hogy egy tudósokból álló társaság elhatározta, hogy tisztázzák a csatával kapcsolatos nyitott kérdéseket. Most elmondják, milyen válaszokat találtak kérdéseikre.  

30 éve a Páneurópai Piknik egy fesztiválnak indult, aztán több száz keletnémet kihasználva az ünnepi hangulatot átszökött a határon. 1989 nyarán több ezren utaztak az NDK-ból Magyarországra azért, mert itt már nem volt vasfüggöny, és úgy gondolták, innen juthatnak a legkönnyebben Nyugatra.

30 éve éppen ezen a napon halt meg Kádár János, aki több évtizeden át határozta meg Magyarország sorsának alakulását. Az 56-os forradalom elfojtása után került hatalomra és egészen a rendszerváltásig tartott a róla elnevezett korszak, amire sokan nosztalgiával, mások utálattal tekintenek vissza. Egy biztos: ellentmondásos személyiség volt.

30 éve ezen a napon szimbolikusan is lezárult a Kádár-korszak. 1989 június 16-án újratemették Nagy Imre néhai miniszterelnököt és mártírtársait, akiknek hamvait pár hónappal korábban a rákoskeresztúri Új köztemető 301es parcellájában hantoltak ki. Több száz ezer ember búcsúztattál az 1956os forradalom utáni megtorlást áldozatait. A Hősök terén felállított ravatalnál - bár előtte halálos fenyegetést kapott - Németh Miklós miniszterelnök is megjelent. Erről az RTL-nek adott exkluzív interjúban beszélt.

Folytatjuk visszatekintő sorozatunkat a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, hónapról hónapra idézzük fel 1989 eseményeit. 30 éve éppen ezen a napon ültek először tárgyaló asztalhoz a pártállam és az ellenzéki pártok vezetői. Az úgynevezett Nemzeti Kerekasztal célja az volt, hogy kompromisszumos döntés szülessen Magyarország demokratizálódásáról.

Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választók, akik a szavazás napján külföldön tartózkodnak, ott is leadhatják a szavazatukat - mint máskor, most is sokan átjelentkeztek. Borsody István kollégánk éppen Párizsban forgat, onnan küldött tudósítást.

Menyhárt Jenő 60. születésnapján kétezer ember előtt játszott zenekarával. Együtt hördült fel elegáns cégvezető és bölcsésznek maradt értelmiségi, amikor megszólalt a Romolj meg vagy a Mocskos idők. Ezen az estén visszatértek közös múltjukhoz, amiből kitörölhetetlenek Menyhárt Jenő dalai. Portré a magyar underground egyik utolsó frontemberéről sok zenével.

Filmtörténeti kuriózum! A Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársai megtalálták és restaurálták az egyik legnépszerűbb magyar film: A tanú eredeti, cenzúrázatlan változatát. A számtalan poénja miatt még ma is sokszor idézett filmszatíra kivágott részei közül az egyik új fényben világítja meg a filmet. A jelenet ugyanis kifejezetten drámai.

30 évvel ezelőtt ezen a napon állították fel elnöki posztjából Kádár Jánost - az akkor egyedüli párt, az MSZMP Központi Bizottsága nyugdíjazó levelet írtak az akkor már beteg pártelnöknek. Ezzel véget ért a nevével jelzett, 1956 óta tartó korszak. 30 éve volt a rendszerváltás - sorozatunkban az MSZMP KB 1989. május 8-i ülését és az ahhoz vezető utat mutatjuk be.

Éppen 30 éve, 1989 április 25-én indultak haza a szovjet hadsereg első egységei Kiskunhalasról, ami az egyik legfontosabb feltétele volt annak, hogy Magyarország független legyen. Hiszen évtizedek óta állomásoztak úgymond ideiglenesen magyarországi laktanyákban. A kivonulás előkészítésének körülményeiről Németh Miklós volt miniszterelnök beszélt a XXI. századnak adott exkluzív interjúban.

Hogy miért és kinek az ötlete alapján, valamint mikor és hol kezdték el bontani a vasfüggönyt, a határőrség volt vezetői és Németh Miklós, a rendszerváltás miniszterelnöke mondta el. Exkluzív interjúk és sosem látott felvételek a XXI. században.

Különleges adással készül a ma esti XXI század: a vasfüggöny lebontásának igaz történetét dolgozta fel a műsor, aminek interjút adott a visszavonultan élő Németh Miklós volt miniszterelnök is. A hivatalos nevén elektromos jelzőrendszer lebontásáról kevesen tudtak a kormányfőn és a Határőrség vezérkarán kívül, még az akkori külügyminiszter, Horn Gyula sem volt tisztában azzal, hogy átjárható a határ.  

Folytatjuk visszatekintő sorozatunkat a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, hónapról hónapra idézzük fel 1989 eseményeit. 30 éve ezen a napon kezdték el bontani a vasfüggönyt. Évtizedeken át osztotta két részre Európát, elzárva egymástól a szocialista és kapitalista országokat.

110 ezer fotó gyűjteménye, amihez bárki hozzátehet és amiből bárki felhasználhat fényképeket, ez a Fortepan. Egy internetes oldal, amin megelevenedik a XX. század történelme. A 10 éve működő internetes oldal egy ingyenesen használható fotóarchívum, aminek gyűjteményéből a Nemzeti Galériában nyílt most kiállítás.

George Bush volt az első amerikai elnök, aki 30 évvel ezelőtt Magyarországra látogatott. Akkor még kommunisták irányították az országot és több tízezer szovjet katona állomásozott a laktanyákban. De az Egyesül Államoknak akkor fontos volt Magyarország. Már a látogatás híre is nagy port kavart, hiszen George Bush volt az évtizedeken át bírált és támadott kapitalista Nyugat első számú vezetője. George Bush 30 évvel ezelőtti látogatásának sosem látott felvételeit este láthatják a XXI Században.

Koromfekete volt az ég Kuvait felett, amikor 30 éve a visszavonuló iraki hadsereg felrobbantotta a törpeállam olajkútjait. Hónapokig tartott az oltás, amerikai és kanadai különleges tűzoltó egységek dolgoztak az arab országban, ahová egy kis magyar csapat is érkezett. Gépük volt a világ leghatékonyabb tűzoltókészüléke, a BIG Wind – magyarul Nagy szél. Ennek történtét dolgozza fel ma este a XXI. Század. 

Folytatjuk visszatekintő sorozatunkat a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, hónapról hónapra idézzük fel 1989 eseményeit. Abban az évben ezen a napon több tízezren tiltakoztak a szabadságjogok korlátozása miatt Budapesten.A civilek követeléseit Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész olvasta fel. Ez a rendszerváltás szimbolikus eseményévé vált.

1979-ben létszámhiány miatt döntött úgy a Budapesti Közlekedési Vállalat, hogy nemcsak férfiak, nők is beülhetnek a vezetőfülkébe és szállíthatják az utasokat. Egyikük sok év után, a XXI. század kamerája előtt ült újra kormány mögé, méghozzá egy felújított 260-as Ikarusba. Hogy mit szóltak a férfiak az első buszvezető nőkhöz, kiderül a XXI. században.

Az RTL Híradó történelmi visszatekintő sorozatot indít, amelyben hónapról hónapra felidézzük az 1989-es év legfontosabb eseményeit. 30 éve, ezen a napon a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető testülete úgy döntött, 1956 nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt, és hogy az addigi egypártrendszer helyett lehetséges a többpártrendszer bevezetése.   

Morgó, Tudor, Szundi, Szende, Vidor, Hapci, Kuka, vagy inkább Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat és Vasárnap. Hófehérke helyett pedig elég annyi: Hófehér. Az egész estés animációs filmek egyik legjobb, de kevésbé ismert darabjával foglalkozik a XXI. Század. A Hófehér kicsit savanyúbb, mint Walt Disney filmje, de a miénk. Nem kritizálta a politikai rendszert, de a forgatókönyvben volt egy jelenet, amit végül nem lehetett megrajzolni.

Magyarország egyik legismertebb filmrendezőjéről, Fábri Zoltánról szól a XXI. század adása. Egy régóta őrzött interjú és sosem látott próbafelvételek Borsody István filmjében.

A 130 éve tartó folyamatos kutatás után most a Magyar Tudományos Akadémia és a Pécsi Tudományegyetem kutatói úgy gondolják, olyan helyen harcoltak egymással a török és keresztény seregek, ahol eddig nem voltak az ásatások. Történészek nemcsak a csata helyét, hanem a mohácsi vész körül kialakult legendákat is újravizsgálják.  

3 év után szerdán újra megnyílt a teljesen felújított Szépművészeti Múzeum. Az épület minden XXI. századi igénynek megfelel, a rekonstrukció 12 milliárd forintba került. Már a nyitás előtt félórával hosszú sor kígyózott a múzeum előtt. 

Jókai Mór regényeiből rendezett filmeket, több millió nézőt vitt be a mozikba. A Vígszínház is mindig tele volt, a közönséget szolgálta. Egy kommunista, aki polgári színházat csinált és romantikus regényekből készített filmeket, Várkonyi Zoltán a XXI. században.

Egy legendás magyar rajzfilm születésének történetét dolgozta fel a XXI. század. A Macskafogó még most is sokak kedvence, pedig több mint harminc éve készítették. Lelkes rajongók és a Nemzeti Filmarchívum közösen digitalizálta és felújította a filmet, amit újra vetítettek a mozik. Népszerűsége töretlen.  

Kapoly az egykori első titkár miatt volt híres, a falu, ahol most ennek semmi nyomát nem látni. Elmúlt, az enyészeté lett mindaz, amit korábban legendák öveztek…

Vissza Snagovba. Hatvan évvel fogsága után visszautazott abba a romániai városba Vásárhelyi Mária, ahol fogolyként majdnem két évet töltött el, amiért apja – Vásárhelyi Miklós - sajtófőnöke volt a Nagy Imre kormánynak. A forradalom leverése után a kormányfőhöz közel álló és később perbe fogott politikusokat családjaikkal együtt száműzték. Vásárhelyi Mária útjáról a XXI század készített filmet.